[Grem] Lezsák Sándor laudációja L.Simon László székfoglalóján

[Sziklay Levente]

Egy laudáció a személyt értékelje, az életútját, munkásságát ismertesse, ne
pedig azt a helyzetet, amibe a laudált személy éppen most belegabalyodott. ​
Íme, az élet nagy dramaturg.

A Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás miatt L. Simon Lászlót
följelentették, és visszhangos huzavona után munkáltatója november 6-án
azonnali hatállyal menesztette a múzeum éléről.

Szelíden vagy indulattal mondják, harsogják, mondom magam is: L.Simon
László túltolta a biciklit.

De ez az én biciklim is. Egy kétharmados keresztény-konzervatív kulturális,
politikai erőtér biciklije. Ezt fölöslegesen ne tologassa senki, mert erre
vár az ügyeletes, pökhendi médiafalka, és édelegve dagonyázik és fröcsköl a
mocsárban.

De nem térek el a tárgytól: a laudáció védnökség és dicséret. A „Művészi
szabadság és intézményi autonómia” címmel az akadémiai székfoglalójára
készülő L. Simon László életét, munkásságát, érdemeit méltatom, összegzem
röviden.

L. Simon László 15 éves volt 1987-ben, amikor a lakiteleki sátorban a
költőt, Nagy Lászlót idéztem: „A torkon vágott forradalmak pirosát és
gyászát viseljük belül.”

L. Simon 20 esztendős egyetemista 1993-ban az ELTÉ-n, amikor Nagy László
mondatát így módosítottam: „A torkon vágott rendszerváltás pirosát és
gyászát viseljük belül.”

A négy gyermekes L. Simon László a torkon vágott rendszerváltás
nemzedékének illusztris személyisége. Ahogyan a hatvanas, hetvenes évek
nemzedéke, Csoóri Sándor szavaival: „a nomád nemzedék”, úgy L. Simonék
kortársai is cselekvő helyüket értelmezték, keresték a világban, a
Kárpát-hazában, irodalomban, művészetben, a helyi és az országos
közéletben. A torkon vágott rendszerváltás két évtizedében talpra állni,
talpon maradni, és a minőségi élet érdekében szervezkedni emberformáló
megpróbáltatás volt.

L. Simon László alapítója és évekig elnöke volt a Fiatal Írók
Szövetségének, a legnehezebb időben titkára a Magyar Írószövetségnek, volt
önkormányzati képviselő, évekig országgyűlési képviselő, elnökként
irányította az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságát. Elnöke, majd
alelnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. Egyéb kitüntetései mellett
irodalmi munkásságáért 2007-ben József Attila díjat kapott. 2012 és 2013
között kultúráért felelős államtitkára volt az Emberi Erőforrások
Minisztériumának, ezt követően a budai várnegyed, a fertődi
Esterházy-kastély és a Kúria megújításáért felelős kormánybiztos. 2014-2016
között a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, majd a kulturális
örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár.
2020 óta a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke. Alapítója a kápolnásnyéki
Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolának, ez év november 6-ig pedig a
Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Tudatosan készült erre a feladatra,
több mint kétéves munkáját, kezdeményezéseit szakmai elismerés övezte.
Ennek összegzése még várat magára.

A művészetben, a politikában helyét kereső L. Simon László az elmúlt
évtizedekben okkal vagy ok nélkül gyakran került konfliktushelyzetbe, de
ezek ellenében - és ezt esszéi, tanulmányai egyre erőteljesebben
bizonyítják - L. Simon László öntörvényű, tudós egyéniség. Ezidáig 18
könyve jelent meg.

2007-ben, ellenzéki időben kaptam kézhez a „Versenyhátrány” című könyvének
kéziratát. Ez is erősen meggyőzött arról, hogy tudós műhelye folyamatosan
tágul és mélyül. Ezt írtam akkor a fülszövegbe: „A belső építkezést
szolgálja L. Simon László mozgósító erejű tanulmánykötete. Tényfeltáró
elemzések, egészséges veszélytudat, cselekvést követelő nemzeti programok.
Mindez a kedvező történelmi idő reményével és esélyével.”

Legújabb esszékötete, „A megőrzés kultúrája”, televíziós szereplései,
előadásai, interjúk sokasága bizonyítják, hogy mindenkor megpróbált élni a
2010 óta fennálló nemzetépítő történelmi lehetőséggel.

L. Simon 2016-ban beszédet mondott az Eötvös család Ercsiben lévő
kápolnájának a felújítása alkalmából, majd 2 évvel ezelőtt a világháború
idején szétdúlt Eötvös sírok helyrehozásának és báró Eötvös Józsefnek az
újratemetése alkalmából is. Érzelmi kötődését a helyhez és az egykori
vallás- és nevelésügyi miniszter, politikus, író báró Eötvös Józsefhez így
indokolja: „Tudom, ide én mindig elzarándokolhatok és leülhetek Eötvös Ybl
Miklós által tervezett, a nemzet nemeslelkű tagjainak adományaiból épített
obeliszkje tövébe, és elmélkedhetek a hely sorsáról, az állandóság és a
változás dialektikájáról, a saját életemről, arról, hogy nekem miért
osztályrészem a folyamatos újrakezdés.”
​
Folytasd kedves László, amit folytatni érdemes és kezdjed el, ami az
építkező tudós műhelyedben nemzetünk javára szükséges. A torkon vágott
rendszerváltás nemzedéke a kétharmados Alaptörvényünk segítségével kedvező
történelmi időt él, de munkánkhoz Magyarországot szolgáló program, erős
önfegyelem és egészséges veszélytudat kell. Az ügyeletes biciklit pedig ne
tologassuk ide-oda, mert rend a lelke mindennek és veszélyes az út, amit
közösen be kell járnunk.

Lezsák Sándor
Budapest, 2023. november 21.

Elhangzott a Pesti Vigadóban 2023. november 28-án.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231129/8c8d689a/attachment.html>