[Grem] 35 éves a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola

[Emoke Greschik]

 „Hogy életük legyen, s bőségben legyen” – 35 éves a Kodály Zoltán Magyar
Kórusiskola
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. november 12., vasárnap
| 19:40
https://www.magyarkurir.hu/hirek/-hogy-eletuk-legyen-s-bosegben-legyen-35-eves-kodaly-zoltan-magyar-korusiskola

Hálaadó hangversennyel ünnepelte alapítása 35. évfordulóját a Kossuth-díjas
Sapszon Ferenc neve által fémjelezett, Magyar Örökség díjjal kitüntetett
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola november 7-én a gazdagréti Szent
Angyalok-templomban. A jubileumon jelen volt többek közt Erdő Péter
bíboros, prímás; Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a
kulturális élet számos jeles képviselője.


*„Köszönöm, hogy a Jó Pásztorral szolgálhatom, »**hogy életük legyen és
bőségben legyen«*
*”(Jn 10,10); hogy szülessenek élő, éltető énekek és gyümölcstermő, éneklő
életek!”*
(Sapszon Ferenc)

A Kórusiskola egykori és jelenlegi növendékeiből és tanáraiból kifejezetten
erre az ünnepi alkalomra összeállt vegyeskart az Erdődi Kamarazenekar
(művészeti vezetője Szefcsik Zsolt) kísérte; orgonán közreműködött Harmath
Dénes.

Az eseményen a megjelenteket – köztük Erdő Péter bíborost és titkárát, Depaula
Flavio Silviót, valamint Szederkényi Károly címzetes prépostot, a
gazdagréti Szent Angyalok-templom plébánosát; Freund Tamás Széchenyi-díjas
agykutatót, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét; Mindszenty
Zsuzsánna Liszt- és Artisjus díjas karnagyot, a Magyar Kórusok, Zenekarok
és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) társelnökét; az Egyházmegyei
Katolikus Iskolák Főhatóságát képviselő Oláh Gábor tanügyi igazgatót; a
Zeneakadémia egykori és jelenlegi rektorát, Lantos Istvánt (aki november
3-án vehette át a kitüntető Nemzet Művésze elismerést) és Kutnyánszky
Csabát; az egyházi, társadalmi és kulturális élet további képviselőit és
természetesen a „Kórusiskola nagy családját” – az iskola alapítója, Sapszon
Ferenc köszöntötte elsőként.

„Mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve” – idézte
Lukács evangélistát (Lk 1,49) Sapszon Ferenc. „Ez a gondolat tölt el,
amikor hálát adunk 35 év ajándékaiért, kegyelmeiért.

35 éve kaptuk a hívást, hogy együttműködjünk a Lélek szeretetművében a
Kórusiskola elindításában. A Kórusiskola léte ajándék, Isten ingyenes
ajándéka, és illő, hogy legalább ötévenként közösen is megfogalmazzuk és
kimondjuk válaszként azt a szót, hogy *köszönöm*!”

– fogalmazott.

Az alapító-karnagy elmondta: a műsor összeállítását több gondolat ihlette.
Az elsőként megszólaló mű, Antonio Vivaldi *Magnificat*ja arra emlékeztet,
hogy a nemrég hátrahagyott október Szűz Máriára hónapja az Egyházban, aki
egyúttal a Kórusiskola Pátrónája is, s akinek palástja, oltalma alatt az
intézmény éli az életét. „Az ő hálaadó öröménekének szavaival mondunk mi is
köszönetet.” November pedig a halottak hónapja. „Hisszük, hogy ma együtt
ünnepelnek velünk halottaink – egykori tanáraink, diákjaink és barátaink –,
akik előrementek, s már beérkeztek. Tudjuk, hogy ott fönt könyörögnek
értünk, és hogy nagyon sokat köszönhetünk nekik.” Ezért hangzott el második
műként Gabriel Fauré *Requiem* című műve. „Iskolánk névadója pedig Kodály
Zoltán, így befejezésként illendő, hogy az ő műve szólaljon meg, mégpedig a
szabadító és életet ajándékozó Isten hatalmát diadalmasan megéneklő *114.
genfi zsoltár*” – mondta Sapszon Ferenc.

Az estén egy meglepetés-ősbemutatóra is sor került: a Kodály Zoltán Magyar
Kórusiskola tanára, Kiss Zsuzsanna zeneszerző, karnagy egy frappáns műben,
egyetlen mindent kifejező mondatban foglalta össze, mit is jelent oly sok
embernek az iskola: *Deo gratias* című művét „Sapszon Ferenc karnagy úrnak
és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kórusainak” ajánlotta.

„A *jubileum* szó hallatán az öröm és a hálaadás jut eszünkbe, ugyanakkor a
szó eredetét vizsgálva azt találjuk, hogy a kifejezés a héber *jóbél*
szóból származik <https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0426.html>, ami
eredetileg a kos szarvából készült kürtöt jelenti. A mózesi törvény
előírása alapján ezt kellett megfújni az ötven évente sorra kerülő szentév
kezdetén – idézte fel rövid köszöntő beszédében az iskola igazgatója,
Friedrich Attila. –  Az öröm, a hálaadás és a zene tehát szorosan összefügg
a jubileum ünneplésével. Mi azért nem várunk ötven évig, hogy ünnepeljünk.”

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát az évforduló alkalmából Freund Tamás,
az MTA elnöke méltatta.

„Mit sem ér a megszerzett tudományos vagy művészi alkotóképesség, tudás, ha
azt nem embertársaink, hazánk és honfitársaink javára használjuk, vagy nem
párosul tennivágyással, szorgalommal, önfeláldozó magatartással.

Ezeket az üzeneteket csak egy egészséges szellemiségű iskola képes
továbbítani; a Kórusiskola ebből a szempontból is a legnemesebbek közé
tartozik alapítása óta, hiszen a tudományos és művészeti tárgyak magas
színvonalú oktatását az általános emberi értékek tisztelete, a keresztényi
életszemlélet, az egészséges nemzettudat és a krisztusi önzetlen szeretet
légköre hatja át, amelyet kiemelkedő tanár egyéniségek példamutatása tesz
hitelessé” – fogalmazott Freund Tamás kiemelve, hogy Kodály Zoltán
meglátásai, amelyekre pedagógiai módszertanát a Kodály Zoltán Magyar
Kórusiskola alapozza, korszakalkotóak voltak. Olyan meglátások ezek,
amelyek magyarázatát csak napjaink idegtudományi kutatásai tudták feltárni,
s amelyeknek az MTA elnöke szerint az oktatáspolitikánkra óriási hatással
kellene lenniük.

„Belső világunk nem más, mint érzelmeink, motivációink és a mindezeket
meghatározni képes többezer éves kulturális örökségünk együttese. Akkor
tudunk hatékonyan tanulni, akkor lesznek az emléknyomok tartósak és könnyen
előhívhatóak, ha elegendő időt és agyi kapacitást hagyunk belső világunknak
arra, hogy ráüsse a maga pecsétjét a külső környezeti információcsomagokra
az eltárolás során. Ez azonban mit sem ér, ha ez a belső világ szegényes és
hiteltelen” – magyarázta Freund Tamás, aláhúzva, hogy

a kreatív, gondolkodó tevékenység kialakulása szempontjából elengedhetetlen
a belső világ gazdagítása, az érzelmek, a motiváltság, a megismerni vágyás,
az erkölcsös, pozitív gondolkodás fejlesztése, melyek kulcsa a művészeti,
helyesebben a művészettel nevelés.

Erre érzett rá zseniálisan Kodály Zoltán, amikor a kóruskultúra, a
kamaraéneklés jelentőségét feltárta, és terjesztéséért egész életében
küzdött.

Sapszon Ferenc hitt Kodály víziójában, amikor 1988-ban – akadályokat nem
ismerve – megalapította a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát, esélyt adva a
Kodály-módszernek arra, hogy újra bizonyítson – tette hozzá az MTA elnöke.
„A kodályi örökséghez tartozik a szomszédos kultúrák szépségeinek,
hagyományainak tisztelete, miközben figyelmeztet bennünket a
legfontosabbra: hogy a sokszínűség fenntartásában nekünk is feladatunk van.

Az európai kultúrához nekünk is hozzá kell tennünk valamit, ami a sajátunk,
ami magyar.

A Kórusiskola példája, tapasztalatai segíthetnek meggyőzni kultúr- és
oktatáspolitikusainkat, hogy a zenével nevelés egy kreatív, pozitív
gondolkodású, testben, lélekben és nemzeti önértékelésében egészségesebb
utódgeneráció létrehozásának leghatékonyabb eszköze” – fogalmazott
beszédében Freund Tamás agykutató.

A hazai viszonylatban is gyakorlatilag egyedülálló intézményt Sapszon
Ferenc 1988-ban alapította. Az akkor fiatal karnagy olyan intézményről
álmodott, melynek egészét Kodály Zoltán zenével nevelő szellemisége hatja
át, s ahol az iskola folyosóitól a közös kirándulásokon át minden
mozzanatot ugyanaz az értékrend hat át, és ahol nem öntörvényű szaktárgyak
hadakoznak egymással, hanem egy átfogó gondolkodásmód érvényesül. Olyan
iskolát képzelt el tehát, melynek falai között a műveltségi területek
más-más módon ugyan, de egymást tisztelve, kiegészítve, erősítve,
harmóniában szolgálják a növekedést.

Nem volt kérdés számára, a kodályi elvek nyomán haladva milyen típusú
iskola az, amely a legjobban szolgálhatja e célt, nyugat-európai mintára
így született meg 35 évvel ezelőtt a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, egy
tizenkét évfolyamos, gyermekközpontú oktató-nevelő intézmény modellje, a
katedrálisi kórusiskolák magyar testvére, Kodály nemzetnevelő
koncepciójának megvalósítására, s egy igényesen nevelt magyar ifjúság
szolgálatára.

1988-ban kuriózum volt, hogy a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola országos
beiskolázású intézményként kezdte meg működését, hiszen akkoriban
„alternatív nevelési rendszerű iskola” még nem létezhetett. Az intézmény
elindulásának támogatói között ott találjuk többek között Szokolay Sándor
és Makovecz Imre nevét; Bárdos Lajos is a szívén viselte és tanácsaival
segítette az akkor még csak gondolatban alakuló iskola koncepcióját.

Az intézmény a kezdeti nehézségek és több költözés után végül az
ezredfordulót követően egy patinás 1. kerületi épületben kapott helyet a
budai Vár és a Mátyás-templom lábánál. Az egykori Schulek Frigyes
Építészeti Szakközépiskola épületének felújítására és bővítésére 2003-ban
az akkori fenntartó Fővárosi Önkormányzat tervpályázatot hirdetett, 2005
végére a beruházói közbeszerzési pályázatot is kiírta.

Forrásátcsoportosítás miatt azonban a várva várt építkezés mégsem
kezdődhetett el. Újabb évek teltek el, közben az intézmény az oda járó
gyermekek szüleinek egyértelmű döntése értelmében az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye fenntartásába került. Végül 2021. május 21-én megjelent a
régóta várt kormányhatározat, amely a Kórusiskola bővítésének teljes
megvalósítását biztosította (volna). 2023. szeptember 5-én aztán kiderült,
mégsem lélegezhetnek még fel, ugyanis az aznapi *Magyar Közlöny*ben
olvasható jogszabály alapján több fővárosi és vidéki fejlesztést, köztük a
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola bővítéséről szóló kormányhatározatot is
törölte a kormány a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok
teljesítése érdekében”. A kórusiskolás család ezzel együtt is töretlenül
bizakodó, s ahogyan 1988-ban, úgy napjainkban sem állhat lelki és szellemi
növekedésének útjába semmi, még ha mostanra fizikai értelemben végképp ki
is nőtte a jelenleg használt 1. kerületi épületet.

A nagy sikerű koncert végén Mindszenty Zsuzsánna, a KÓTA társelnöke külön
megköszönte Sapszon Ferencnek a zenepedagógia, a kórus- és zeneművészet
területén végzett kiemelkedő és egyedülálló munkáját, hangsúlyozva
elévülhetetlen érdemeit a kodályi örökség őrzése és továbbadása által a
hazai zenekultúra életben tartásában.

*Fotó: Vincze Moni Photo*

*Horogszegi-Lenhardt Erika/Magyar Kurír*
#egyházzene <https://www.magyarkurir.hu/cimke/egyhazzene> #Erdő Péter
<https://www.magyarkurir.hu/cimke/Erdo-Peter> #jubileum
<https://www.magyarkurir.hu/cimke/jubileum> #művészet
<https://www.magyarkurir.hu/cimke/muveszet> #oktatás-nevelés
<https://www.magyarkurir.hu/cimke/oktatas-neveles>

Kapcsolódó fotógaléria

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231113/f77b30c6/attachment.html>