[Grem] 'Hősök tere' - hiánypótló képregény a magyar történelemről a honfoglalástól Kossuth Lajosig

[Emoke Greschik]

 Hiánypótló képregény született a magyar történelemről

*Egyedülálló képregényes vállalkozás keretében rajzolók és írók kalauzolják
végig az olvasót a történelmünk fordulópontjain, a honfoglalástól Kossuth
Lajosig.*
2023. november 04. 12:52
https://mandiner.hu/kultura/2023/11/hianypotlo-kepregeny-szuletett-a-magyar-tortenelemrol-szerkeszto-a-mandinernek
Kovács Gergő <https://mandiner.hu/szerzo/kovacs-gergo>

*„13 magyar hős, 3 évi munka, 26 alkotó, 1000 rajz 240 oldalon:
történelmünk a legismertebb történelmiregény-írók és hazai sztár-rajzolók
szemén keresztül” *– olvashatjuk *a Hősök tere
<https://bookline.hu/product/home.action?_v=Magdalena_Filak_Hosok_Tere&type=22&id=341119&gclid=CjwKCAjw7oeqBhBwEiwALyHLM0IOB9zVaBxOKGbAD5MLKV0w5WWR7s3MXodU2rzpveNomapUgJBgkBoCMpAQAvD_BwE>
című könyvr*ől az internetes ismertetőben.

Mint kiderül, a történetek *a honfoglalóktól az Árpád-házi és Anjou
királyainkon át egészen Kossuthig *mesélnek a magyarság sorsfordító
pillanatairól történészi segítséggel, *a műfajokon átívelő befogadást pedig
a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyainak képei és egy ingyenes mobiltelefonos
applikáció – beépített 3D-s grafikákkal – is segíti.*

Röviden összefoglalva*:    hiánypótló, érdekes, fontos és modern mű *született.


A magyar történelem és a képregény találkozása nem teljesen új műfaj,
korábban is voltak kísérletek a történelem művészetbe emelésére a képregény
szintjén, a Hősök tere című alkotás azonban képes volt újat hozni a
korábbiakhoz képest. *Németh Levente grafikus művészt, a Képes Krónikák
Kiadó művészeti vezetőjét, a kötet egyik szerkesztőjét, „faggattuk*” a
képregény titkairól.

A művésznevén Leviként ismert szerkesztő emlékeztetett, hogy a történelmi
képregényeknek komoly hagyománya van hazánkban:  az ötvenes évek közepétől
nem nagyon jelenhetett meg képregényként más, mint irodalmi, vagy filmes
adaptáció, ezek jelentős része, pedig a magyar történelmi regényekből,
Jókai, Gárdonyi, Mikszáth írásaiból készült. Ez az időszak tekinthető a
magyar képregény „aranykorszakának”.

*A képek fantasztikus ereje*

A képregény másodrendű, adaptációs „irodalommá” vált, nem tudott
kiteljesedni, de legalább volt egy előkép, amire támaszkodhattak, amire a
közönség nosztalgiával és némi hiányérzettel kapcsolódhatott – tudjuk meg.
Olyan  magyar képregényalbum azonban még soha nem jelent meg, amely
*„fel-felvillantva
a magyar történelem korszakait, megpróbálná a képek fantasztikus erejével
bemutatni az elmúlt ezer évünket.”*

Levi hozzáteszi: mivel nem csak történelmi antológiáról, hanem képregény
antológiáról is beszélünk ezért megpróbálták belecsempészni a már említett
„aranykorszak” legnagyobb rajzolóit, Fazekast, Korcsmárost, Zórádot, és
persze a legjobb mai rajzolók munkáit is. *„Ami különleges még, hogy néhány
történet megírásához a legismertebb, mai történelmi regényírókat, Bán Mórt,
Bíró Szabolcsot, Benkő Lászlót, Trux Bélát kértük fel. Így keverednek, a
régi klasszikusok, Arany, Gárdonyi, Kölcsey művei alapján készített
képregények, a mai alkotók anyagaival. Szerintem nagyon izgalmas elegy
lett”* – mondja.

*A képregényolvasás összetettebb folyamat, mint a próza befogadása*

Hogy *mit ad a képregény, amire más művészeti ág, vagy a tankönyvszagú
ismeretterjesztés nem képes*?* „Amint említettem, nincs mély beágyazódása a
képregénynek a hazai kultúrában. Az olvasóközönség mindig idegenkedve vette
kézbe az adaptációs műfajnak tekintett képregényt, és az irodalomhoz
próbálta viszonyítani, hiszen a magyar kultúra irodalomközpontú. Elsikkad a
vizuális tartalom, a látvány ereje. *

*Ez az, ami talán túlmutat a kérdésedben felvetett ismeretterjesztésen. A
képregényolvasás sokkal összetettebb folyamat, mint a próza befogadása” **–
*fejtegeti a szerkesztő.

*A Hősök tere rövid, 12-18 oldalas képregényeket tartalmaz egy-egy
történelmi alakunkról, hozzá kapcsolódó történetről, eseményről. **„Igyekeztünk
olyan eseményeket keresni, ami vizuálisan is izgalmas lehet. Így, ha valaki
fellapozza a könyvet, ami nem kicsi, hisz egy 240 oldalas albumról
beszélünk, és beleolvas, vagy csak a képeket kezdi nézegetni, könnyen
belekerül az adott történetbe, ott ragad és ha felkeltettük az
érdeklődését, már nyert ügyünk van. Akkor talán elolvassa a történet előtt
található három oldalas összefoglalót, amit Katona Csaba történész
készített az adott hősről, korszakról vagy történetről. Mondhatnánk, hogy
az ifjúság számára, akik manapság telefonon falják a számukra ömlesztett
vizuális tartalmat, nem ez a legkézenfekvőbb, de eddig bárkivel beszéltem,
kortól, nemtől függetlenül, mindenki azt mondta, hogy miután belelapozott,
nehéz volt letenni”*   – magyarázza Levi.

*A fiatalok az egyik legfontosabb célcsoport*

Hangsúlyozza: *„Amikor első történelmi képregénysorozatunkat, a Királyok és
Kereszteket készítettük, a visszajelzések alapján arra kellett rájönnünk,
hogy a fiatalok körében nagy igény lenne egy, a teljes magyar történelmet
bemutató albumra. A végső lökést egy hasonló lengyel kiadvány adta, amely
szintén képregények sorozatával mutatott be néhány számukra fontos
eseményt. Ott csak képregények voltak, minimális kiegészítő szöveggel.
Elkezdtük nézegetni a különböző képregény antológiákat, elsősorban az
európai-frankofón területen, és találtunk sok használható ötletet,
kiadványt. Végül kialakítottuk mit is szeretnénk mi.” *

Ezt követően megkeresték a számukra fontos írókat, a számukra fontos
rajzolókat, és Mészáros Jánossal, a Kiadó vezetőjével összekalapálták az
ehhez szükséges pénzügyi hátteret: *az NKA, az MMA, a Civil Cégcsoport vagy
a Magyar Nemzeti Múzeum hathatós támogatása nélkül a képregény nem jöhetett
volna létre. „Mindenféle szerkesztői elv mentén kiválasztottunk tizenhárom
történetet, korszakot,  amelyek mentén végig tudunk vágtatni a magyar
történelem vérzivataros évszázadain”. *

*„Rajzolókat fenyegetni, hogy bezárjuk őket egy toronyszobába
étlen-szomjan”*

A történelmi személyek kiválasztásáról Levi így nyilatkozik: *„Sajnos
kompromisszumokat kellett kötnünk. Tudtuk, hogy mennyi költségkeretünk van
a könyvre, így azt is tudtuk, hogy mennyi rajzolót, írót tudunk
finanszírozni. Ez a történet prózai része. Tudtuk, hogy a régi nagyokat is
szeretnénk beletenni, de mivel tőlük már nem kérhettünk új alkotásokat így
a nulladik kilométerkő az lett, hogy a Rege a csodaszarvasról, Könyves
Kálmán és az Egri csillagok biztos része lesz valahogy a kiadványnak. Azt
is tudtuk, hogy az általunk felkért írók mely korszakot írják örömmel.
Tudtuk ki írja majd II. Andrást, Hunyadit, vagy éppen Károly Róbertet.”*

*Persze, voltak nehézségek*. *„A Hősök tere a legnagyobb kihívás volt amit
kis kiadóként felvállalhattunk. 240 oldalon bemutatni a magyar történelmet
meredek vállalás. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy 23 alkotó munkáját:
írókét, rajzolókét, kell összehangolni, egységessé szerkeszteni, ehhez
pénzt előteremteni, rögtön látszik, hogy mindez borzasztó nagy munka.
Beilleszteni a klasszikusok anyagait, olyan regényírókat instruálni, akik
400-800 oldalas könyvekben mesélik el a történeteiket, hogy most elférjen
10-13 oldalon, rajzolókat fenyegetni, hogy bezárjuk őket egy toronyszobába
étlen-szomjan, amíg el nem készülnek… Hát nem egyszerű.”*

Levi ugyanakkor elégedett, hiszen *az eddigi visszajelzések, recenziók,
kritikák alapján fontos mű jött létre*. *„Azt hiszem, ennél többet nem
lehet a magunk szerény eszközeivel elérni”* – így összegez.

kedvcsináló videó (1'20):  *https://www.youtube.com/watch?v=5D7S_adv5kU&t=80s
<https://www.youtube.com/watch?v=5D7S_adv5kU&t=80s>*


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_5043350634034518328_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231112/46533014/attachment.html>