[Grem] Máj. 23. Bold. Apor Vilmos vértanú püspök (20.sz.) ünnepe

[Emoke Greschik]

 Boldog Apor Vilmos püspök, vértanú
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. május 23., kedd | 6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-apor-vilmos-puspok-vertanu

13
„A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset” – ez volt a püspöki
jelmondata az 1945-ben vértanúságot szenvedett Apor Vilmosnak, akire május
23-án emlékezik az Egyház.

*Az Apor család Erdélyből származott. Vilmos harmadik gyermekként született
1892. február 29-én, Segesváron. Néhány év múlva a család Bécsbe költözött
az édesapa szolgálati helyének megváltozása miatt. Apor Gábor 1898-ban
váratlanul meghalt, az édesanya, Pálffy Fidélia ezután Bécsben nevelte
gyermekeit, akiktől fegyelmezettséget, igénytelenséget és pontosságot
kívánt. Ezt mondogatta nekik: **„Ha az ember válaszút elé kerül, válassza
mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út.”*

*Apor Vilmos a gimnáziumot Kalksburgban és Kalocsán végezte a jezsuitáknál.
Ezt követően a győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, ahol az Apor
családdal rokonságban lévő gróf Széchenyi Miklós püspök örömmel fogadta, és
az innsbrucki egyetemre küldte tanulni. Itt alakult ki papi-lelkipásztori
programja. Világosan látta, hogy a papi élet a lemondás útja, és a
türelemnek, a szelídségnek és a fáradhatatlan munkásságnak kell
jellemeznie.*

*„**Valójában úgy érzem, hogy a lelkipásztor-apostolnak szól az utolsó
boldogság, a »boldogok, akiket üldöznek és akik szenvednek az igazságért«.
Ez a pap boldogsága, az önfeláldozás, az életáldozat és vértanúság”* *–
olvasható Apor Vilmos kéziratos feljegyzéseiben. *

Szubdiákonussá szentelése előtt ezt írta naplójába*:* *„Életem legfontosabb
elhatározása előtt állok és arra készülök. A három magasabb rend, amelyet
most fölveszek, mintegy azok a szögek, amelyek Krisztus keresztjére
erősítenek egész életemre. Óh, édes és szívlelendő szolgaság, amely által
az ember igazzá, szabaddá és szentté lesz!”*

*Apor Vilmost 1915. augusztus 24-én szentelte pappá Sigmund Waitz brixeni
segédpüspök. Működését a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg, ahová az
1911-ben áthelyezett Széchenyi Miklós püspök magával vitte. 1918 nyarán
plébánosi kinevezést kapott Gyulára, ahol azelőtt káplánként szolgált. Úgy
tartotta*, *„a lelkipásztor az igazi pap”. Szigorú napirenddel élt,
szabadidejét tanulásra és önművelésre fordította, önmagával szemben
aszketikus fegyelem jellemezte, mások iránt viszont kedvesség és
figyelmesség. Lelkipásztori tevékenysége során katolikus lapot alapított,
hitoktatást tartott, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket,
a betegeket. Jelentős összegeket juttatott jótékony célokra – 1925
karácsonyán például elajándékozta a plébánia élelemkészletének nagy részét
és minden pénzét.*

*Plébánosi szolgálata alatt magára vállalta a legnehezebb feladatokat.
Káplánjaival a kölcsönös tisztelet és barátság szellemében dolgozott
együtt. Szívesen gyóntatott, másokat megértő hozzáállása a gyóntatószékben
érvényesült a legjobban. Mint lelkivezető a mindent legyőző lelkierő
kialakítására törekedett, fegyelmezettséget, igazságszeretetet igyekezett
vezetettjeiben kialakítani.*

*1941. január 21-én kapta kézhez a pápai nuncius iratát, miszerint a
Szentatya győri püspökké nevezte ki. A február 24-i püspökszentelés,
amelyen nemcsak a főpapok és előkelőségek, de a szegény galbácskerti és
krinolinkerti hívek is részt vettek, évtizedekig emlékezetes maradt Gyula
történetében.*

*Apor Vilmos március 1-jén érkezett Győrbe, másnap megtörtént a hivatalos
beiktatás. Az egykori gyulai plébános új szolgálati helyén, immár
püspökként is emberszeretettel, alázattal kormányzott.*

*Első körlevelében felvázolta lelkipásztori programját*:* „A lelkekért való
munka, a lelkek iránt való szeretet és lángolás, az a vágy, hogy
»mindenkinek mindene« legyen, teszi a papi életet széppé és minden
áldozatra képessé.”*

*A harmadik zsidótörvény hatálybalépése után kezdte meg püspöki működését,
és mélyen átérezte az Egyház felelősségét,* *azonban tiltakozása, kérelmei,
a zsidók érdekében küldött táviratai* *hiábavalók voltak*. *A hozzá
fordulók egy részét bújtatta, illetve továbbküldte Angelo Rotta nunciushoz
vagy nővéréhez, Apor Gizellához, aki a Magyar Vöröskereszt vezetője volt. A
nuncius 1944-ben ezrével írta alá az oltalomleveleket, melyek a Vatikán
hivatalos diplomáciai védettségét jelentették az üldözötteknek.*

*Apor Vilmos szívén viselte a polgári lakosság sorsát is. Sokakat
befogadott, elhelyezett, anyagilag segített. 1944 áprilisában, Győr
bombázása után maga is járta a város utcáit, hogy személyesen segíthessen a
bajbajutottaknak. Találékony és bátor volt*.* Szoros kapcsolatot tartott
fenn a szerzetesházak vezetőivel, így is sikerült sok menekültnek helyet
szereznie.*

*A veszélyben szorosabb kapcsolat alakult ki a Dunántúl főpásztorai,
különösen Mindszenty József veszprémi, Shvoy Lajos székesfehérvári és Apor
Vilmos győri püspök között.*

*1945. március 28-án, nagyszerdán az oroszok elérték* *Győrt. A
visszavonuló németek szintén lőtték* *a várost*. *Találatot kapott a
székesegyház is. Apor püspök végignézte a pusztítást és megsiratta
templomát.*

*A püspök jó pásztorként minden menekülőt befogadott ezekben a napokban,
sok százan találtak menedéket a püspökvár pincéiben. Felkészülve* *mindenre,
Győr püspöke kijelentette: „Egyszer úgyis meg kell halni, inkább ilyenkor
adja oda az ember az életét.”*

*Nagycsütörtökön Apor Vilmos a pincében mondta utolsó szentmiséjét.*

*Egyre gyakrabban érkeztek orosz katonák a püspökvárhoz. A püspök mindenkit
személyesen fogadott, és nagypéntekig egyáltalán nem aludt*. *Ekkor részeg
orosz katonák el akarták vinni a pincében tartózkodó asszonyokat és
lányokat. Apor Vilmos ellenállt. Egy katona előbb a mennyezetbe lőtt –* a
négy golyó helye most is látható a múzeummá alakított pincében –, *majd
háromszor rálőtt a püspökre. Egy asszony, meglátva vérző homlokát,
felkiáltott: „Püspök atyánk, ezt értünk tette!” Apor Vilmos halkan,
mosolyogva felelt:* „*Szívesen, nagyon szívesen!”*

*A sebesült főpásztort az ostromlott városon keresztül kórházba
szállították, ahol petróleumlámpa fényénél műtötték meg. Apor Vilmos hálát
adott Istennek, hogy „ilyen nagypénteket adott” neki, és szenvedései alatt
papjaiért, híveiért és hazánkért imádkozott, és megbocsátott támadóinak.
Április 2-án, húsvéthétfőn hajnalban halt meg.*

*Testét ideiglenesen a kármelita templom kriptájába temették.
Újratemetésére csak 1986. május 23-án kerülhetett sor, azóta a győri
bazilika Héderváry-kápolnájában nyugszik.*

*Gyóntatója írásban kérte, hogy azonnal indítsák el a vértanú püspök
boldoggá avatásának ügyét. Az eljárás 1946-ban meg is indult*, *de 1949-ben
fel kellett függeszteni,* *és csak* *1989-ben lehetett folytatni. Az
előkészítő munkálatok 1996-ra fejeződtek be. Az úgynevezett pozíciót –
amely a boldoggá avatáshoz szükséges összes dokumentumot tartalmazza –
díszkötésben nyújtották át II. János Pál pápának 1996 szeptemberében, győri
látogatásakor, amikor a szentatya Apor Vilmos sírjánál imádkozott.*

*Egy évvel később, 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta
Apor Vilmos püspököt a római Szent Péter téren, több ezer magyar zarándok
jelenlétében.*

*Ima Boldog Apor Vilmos szentté avatásáért*

Mindenható Örök Isten! A te szolgád, Boldog Vilmos püspök életében
szeretettel hajolt le a szegényekhez. Bátran kiállt az igazságtalanság
áldozatainak védelmében. Életének hősies feláldozásával megvédte a
rábízottakat a testi-lelki veszedelemtől, és ezzel kiérdemelte a vértanúság
koronáját.

Kérünk, Istenünk, add, hogy hathatós közbenjárására legyünk mi is élő
tagjai Egyházunknak, az igazság védelmében bátran kiálljunk,
embertársainkat pedig odaadó szeretettel szeressük.

Dicsőítsd meg, Istenünk, Boldog Vilmos püspök szolgádat azzal, hogy őt a
szentek társaságában tisztelhessük, és egykor az ő közbenjárására mi is
eljussunk országodba, ahol élsz és uralkodol mindörökké. Ámen.

*Istenünk! Te Boldog Vilmos püspöknek megadtad, hogy életét feláldozza
juhaiért. Közbenjárására add meg nekünk, hogy akaratodban helytálljunk és
testvéreink üdvösségén fáradozzunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*


*Forrás*

*Diós István: A szentek életeGyőr.egyházmegye.hu
<http://xn--gyr-7xa.xn--egyhzmegye-v4a.hu>*
*Cseh Sándor: Apor püspök vértanúhalála, ahogy a szemtanú átélte (Budapest,
1997)*
*Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor püspök élete és vértanúsága
(Szeged, 1990)*

*Magyar Kurír*
Boldog Apor Vilmos püspök, vértanú
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. május 23., kedd | 6:00
<https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?u=https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-apor-vilmos-puspok-vertanu>
<https://twitter.com/intent/tweet?text=Boldog%20Apor%20Vilmos%20püspök,%20vértanú&url=https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-apor-vilmos-puspok-vertanu>
13
„A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset” – ez volt a püspöki
jelmondata az 1945-ben vértanúságot szenvedett Apor Vilmosnak, akire május
23-án emlékezik az Egyház.
[image: hirdetés]
<https://www.magyarkurir.hu/go1.php?b=NjkxIzY5MV91amVtYmVyX3N6dXBlcmJhbm5lcl83NTB4MTAwcHguanBn>

Az Apor család Erdélyből származott. Vilmos harmadik gyermekként született
1892. február 29-én, Segesváron. Néhány év múlva a család Bécsbe költözött
az édesapa szolgálati helyének megváltozása miatt. Apor Gábor 1898-ban
váratlanul meghalt, az édesanya, Pálffy Fidélia ezután Bécsben nevelte
gyermekeit, akiktől fegyelmezettséget, igénytelenséget és pontosságot
kívánt. Ezt mondogatta nekik: *„Ha az ember válaszút elé kerül, válassza
mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út.”*

Apor Vilmos a gimnáziumot Kalksburgban és Kalocsán végezte a jezsuitáknál.
Ezt követően a győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, ahol az Apor
családdal rokonságban lévő gróf Széchenyi Miklós püspök örömmel fogadta, és
az innsbrucki egyetemre küldte tanulni. Itt alakult ki papi-lelkipásztori
programja. Világosan látta, hogy a papi élet a lemondás útja, és a
türelemnek, a szelídségnek és a fáradhatatlan munkásságnak kell jellemeznie.

„*Valójában úgy érzem, hogy a lelkipásztor-apostolnak szól az utolsó
boldogság, a »boldogok, akiket üldöznek és akik szenvednek az igazságért«.
Ez a pap boldogsága, az önfeláldozás, az életáldozat és vértanúság”* –
olvasható Apor Vilmos kéziratos feljegyzéseiben.

Szubdiákonussá szentelése előtt ezt írta naplójába: *„Életem legfontosabb
elhatározása előtt állok és arra készülök. A három magasabb rend, amelyet
most fölveszek, mintegy azok a szögek, amelyek Krisztus keresztjére
erősítenek egész életemre. Óh, édes és szívlelendő szolgaság, amely által
az ember igazzá, szabaddá és szentté lesz!”*

Apor Vilmost 1915. augusztus 24-én szentelte pappá Sigmund Waitz brixeni
segédpüspök. Működését a nagyváradi egyházmegyében kezdte meg, ahová az
1911-ben áthelyezett Széchenyi Miklós püspök magával vitte. 1918 nyarán
plébánosi kinevezést kapott Gyulára, ahol azelőtt káplánként szolgált. Úgy
tartotta, „a lelkipásztor az igazi pap”. Szigorú napirenddel élt,
szabadidejét tanulásra és önművelésre fordította, önmagával szemben
aszketikus fegyelem jellemezte, mások iránt viszont kedvesség és
figyelmesség. Lelkipásztori tevékenysége során katolikus lapot alapított,
hitoktatást tartott, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket,
a betegeket. Jelentős összegeket juttatott jótékony célokra – 1925
karácsonyán például elajándékozta a plébánia élelemkészletének nagy részét
és minden pénzét.

Plébánosi szolgálata alatt magára vállalta a legnehezebb feladatokat.
Káplánjaival a kölcsönös tisztelet és barátság szellemében dolgozott
együtt. Szívesen gyóntatott, másokat megértő hozzáállása a gyóntatószékben
érvényesült a legjobban. Mint lelkivezető a mindent legyőző lelkierő
kialakítására törekedett, fegyelmezettséget, igazságszeretetet igyekezett
vezetettjeiben kialakítani.

1941. január 21-én kapta kézhez a pápai nuncius iratát, miszerint a
Szentatya győri püspökké nevezte ki. A február 24-i püspökszentelés,
amelyen nemcsak a főpapok és előkelőségek, de a szegény galbácskerti és
krinolinkerti hívek is részt vettek, évtizedekig emlékezetes maradt Gyula
történetében.

Apor Vilmos március 1-jén érkezett Győrbe, másnap megtörtént a hivatalos
beiktatás. Az egykori gyulai plébános új szolgálati helyén, immár
püspökként is emberszeretettel, alázattal kormányzott.

Első körlevelében felvázolta lelkipásztori programját: *„A lelkekért való
munka, a lelkek iránt való szeretet és lángolás, az a vágy, hogy
»mindenkinek mindene« legyen, teszi a papi életet széppé és minden
áldozatra képessé.”*

A harmadik zsidótörvény hatálybalépése után kezdte meg püspöki működését,
és mélyen átérezte az Egyház felelősségét, azonban tiltakozása, kérelmei, a
zsidók érdekében küldött táviratai hiábavalók voltak. A hozzá fordulók egy
részét bújtatta, illetve továbbküldte Angelo Rotta nunciushoz vagy
nővéréhez, Apor Gizellához, aki a Magyar Vöröskereszt vezetője volt. A
nuncius 1944-ben ezrével írta alá az oltalomleveleket, melyek a Vatikán
hivatalos diplomáciai védettségét jelentették az üldözötteknek.

Apor Vilmos szívén viselte a polgári lakosság sorsát is. Sokakat
befogadott, elhelyezett, anyagilag segített. 1944 áprilisában, Győr
bombázása után maga is járta a város utcáit, hogy személyesen segíthessen a
bajbajutottaknak. Találékony és bátor volt. Szoros kapcsolatot tartott fenn
a szerzetesházak vezetőivel, így is sikerült sok menekültnek helyet
szereznie.

A veszélyben szorosabb kapcsolat alakult ki a Dunántúl főpásztorai,
különösen Mindszenty József veszprémi, Shvoy Lajos székesfehérvári és Apor
Vilmos győri püspök között.

1945. március 28-án, nagyszerdán az oroszok elérték Győrt. A visszavonuló
németek szintén lőtték a várost. Találatot kapott a székesegyház is. Apor
püspök végignézte a pusztítást és megsiratta templomát.

A püspök jó pásztorként minden menekülőt befogadott ezekben a napokban, sok
százan találtak menedéket a püspökvár pincéiben. Felkészülve mindenre, Győr
püspöke kijelentette: „Egyszer úgyis meg kell halni, inkább ilyenkor adja
oda az ember az életét.”

Nagycsütörtökön Apor Vilmos a pincében mondta utolsó szentmiséjét.

Egyre gyakrabban érkeztek orosz katonák a püspökvárhoz. A püspök mindenkit
személyesen fogadott, és nagypéntekig egyáltalán nem aludt. Ekkor részeg
orosz katonák el akarták vinni a pincében tartózkodó asszonyokat és
lányokat. Apor Vilmos ellenállt. Egy katona előbb a mennyezetbe lőtt – a
négy golyó helye most is látható a múzeummá alakított pincében –, majd
háromszor rálőtt a püspökre. Egy asszony, meglátva vérző homlokát,
felkiáltott: „Püspök atyánk, ezt értünk tette!” Apor Vilmos halkan,
mosolyogva felelt: „Szívesen, nagyon szívesen!”

A sebesült főpásztort az ostromlott városon keresztül kórházba
szállították, ahol petróleumlámpa fényénél műtötték meg. Apor Vilmos hálát
adott Istennek, hogy „ilyen nagypénteket adott” neki, és szenvedései alatt
papjaiért, híveiért és hazánkért imádkozott, és megbocsátott támadóinak.
Április 2-án, húsvéthétfőn hajnalban halt meg.

Testét ideiglenesen a kármelita templom kriptájába temették. Újratemetésére
csak 1986. május 23-án kerülhetett sor, azóta a győri bazilika
Héderváry-kápolnájában nyugszik.

Gyóntatója írásban kérte, hogy azonnal indítsák el a vértanú püspök
boldoggá avatásának ügyét. Az eljárás 1946-ban meg is indult, de 1949-ben
fel kellett függeszteni, és csak 1989-ben lehetett folytatni. Az előkészítő
munkálatok 1996-ra fejeződtek be. Az úgynevezett pozíciót – amely a
boldoggá avatáshoz szükséges összes dokumentumot tartalmazza – díszkötésben
nyújtották át II. János Pál pápának 1996 szeptemberében, győri
látogatásakor, amikor a szentatya Apor Vilmos sírjánál imádkozott.

Egy évvel később, 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta
Apor Vilmos püspököt a római Szent Péter téren, több ezer magyar zarándok
jelenlétében.

*Ima Boldog Apor Vilmos szentté avatásáért*

Mindenható Örök Isten! A te szolgád, Boldog Vilmos püspök életében
szeretettel hajolt le a szegényekhez. Bátran kiállt az igazságtalanság
áldozatainak védelmében. Életének hősies feláldozásával megvédte a
rábízottakat a testi-lelki veszedelemtől, és ezzel kiérdemelte a vértanúság
koronáját.

Kérünk, Istenünk, add, hogy hathatós közbenjárására legyünk mi is élő
tagjai Egyházunknak, az igazság védelmében bátran kiálljunk,
embertársainkat pedig odaadó szeretettel szeressük.

Dicsőítsd meg, Istenünk, Boldog Vilmos püspök szolgádat azzal, hogy őt a
szentek társaságában tisztelhessük, és egykor az ő közbenjárására mi is
eljussunk országodba, ahol élsz és uralkodol mindörökké. Ámen.

*Istenünk! Te Boldog Vilmos püspöknek megadtad, hogy életét feláldozza
juhaiért. Közbenjárására add meg nekünk, hogy akaratodban helytálljunk és
testvéreink üdvösségén fáradozzunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*


*Forrás*

*Diós István: A szentek életeGyőr.egyházmegye.hu
<http://xn--gyr-7xa.xn--egyhzmegye-v4a.hu>*
*Cseh Sándor: Apor püspök vértanúhalála, ahogy a szemtanú átélte (Budapest,
1997)*
*Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor püspök élete és vértanúsága
(Szeged, 1990)*

*Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_2138655108616122641_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230523/27f9baa4/attachment.html>