[Grem] A depresszió ellenszere gyógyszer nélkül / Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője,

[Emoke Greschik]

 Figyelem, nem kell gyógyszer! Nyolc hét alatt megtanulható és a depresszió
ellenszere lehet ez a módszer
https://vdtablog.hu/figyelem-nem-kell-gyogyszer-nyolc-het-alatt-megtanulhato-es-a-depresszio-ellenszere-lehet-ez-a-modszer/
<https://vdtablog.hu>
[image: kép.png]

*Segít távolságot venni a gondolatainktól, hatására nemcsak magunkat, a
környezetünket is jobban el tudjuk fogadni. A technikáról Perczel-Forintos
Dóra klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.  *

Segít visszatérni a folyamatos gondolkodásból a jelenbe, tudatosan megélni
a pillanatot és távolságot tartani a szorongást keltő gondolatoktól – talán
ezek a legfontosabbak, amikben az úgynevezett mindfulness mint szemléletmód
a hasznunkra lehet.

A mindfulness nem más, mint tudatos jelenlét, amiben mindkét aspektus,
vagyis  a tudatosság és a jelenlét is nagyon fontos  – mondja lapunknak
Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia
Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus és
pszichoterapeuta.

Mint a szakértő hozzáteszi, a ma emberének nagyobb fokú tudatosságra van
szüksége a XXI. századi technikai civilizáció kihívásai közepette,
tudatosítani kell magunkban, hogy hol és miben vagyunk, mert az a
legfontosabb pillanat, amiben éppen benne vagyunk, és az a legfontosabb
ember, akivel éppen beszélünk.
Eláraszt minket az információ, ami életveszélyes

A régi korokhoz képest óriási változás, hogy elárasztanak mindannyiunkat az
információk, valóságos információözönben élünk.

*„Nyelvünk a víz metaforáját használja az információra, amikor információ
áradatról beszélünk, vagy arról, hogy elárasztanak bennünket a felesleges
információk. Ez rendkívül bölcsen fejezi ki, hogy mindkettő létfontosságú,
de nagy mennyiségben életveszélyes” *– állít párhuzamot a tanszékvezető.
Sajnos ma már ott tartunk, hogy olyan sok az információ, hogy messze túlnő
azon a szellemi-lelki és figyelmi kapacitáson, amit még fel tudunk dolgozni
(hozzátehetjük: nem véletlenül nevezik *„figyelemgazdaságnak”* a 21. század
működési módját, amikor a legszűkebb keresztmetszet, a legértékesebb
erőforrás az emberi figyelem).
Következmények: figyelem- és alvászavar

Mindennek pedig az egészségre káros következményei lehetnek, mint például a
figyelemzavar a gyerekeknél, vagy az alvászavar a felnőtteknél.

Sajnos mindkettő nagyon gyakori – hangsúlyozza a klinikai szakpszichológus.

Míg régen a túlélést szolgálta, hogy minden ingerre odafigyeltek őseink,
addig ez ma már megbetegít, hiszen az internet korában egészen egyszerűen
folyamatosan jön a befogadhatatlanul sok információ, amire azonnal oda is
figyelünk, felkapjuk a fejünket.

Nem csoda, hogy egyre többeknél jelentkezik az alvászavar: sokaknál a nap
folyamán az esti lefekvés az első olyan pillanat, amikor nincs semmilyen
bejövő inger. Nincs tehát input, de van helyette egy halom, a nap folyamán
beáramlott élmény és információ, amit ekkor kezd a személy feldolgozni.
Ebből pedig az következik, hogy az ember hiába aludna, teljesen éber marad
és jár az agya. Az információfeldolgozás mellett pedig még azon is gyakran
rágódunk, hogy milyen teendők várnak ránk másnap, vagy a későbbiekben. *„Sokan
riadnak fel az éjszaka közepén, hogy még ezt és azt is meg kell csinálnom.
Ezt a mennyiségű ingerözönt pedig sem pszichésen nem tudjuk kezelni, sem
biológiailag: konkrétan az agyunk sem bírja feldolgozni”* – világít rá
Perczel-Forintos Dóra.
[image: kép.png]

Perczel-Forintos Dóra Budapest 2022.02.22. Fotó: Ficsor Márton

Mivel ilyen civilizációs környezetben élünk, új készségekre van szükségünk,
amelyek lehetővé teszik, hogy *„ne fulladjunk bele” *az információözönbe,
hanem meg tudjunk birkózni a kihívásokkal.

Ilyen új készség, pontosabban egy szemléletmód, a nagyobb fokú tudatosság,
az* „itt és most” *tudatosítása, a tudatos jelenlét – mutat rá a klinikai
szakpszichológus. Nemcsak megtartja az embert a jelenben, de nagyon jó
stresszcsökkentő hatással rendelkezik, segít a súlyos szorongásos állapotok
kezelésében, valamint az érzelemszabályozási zavarok csökkentésében is, de
még a fejfájást is képes mérsékelni.

A mindfulness abban segít, hogy jelen legyünk a mostban, ne azon
gondolkodjunk, mit rontottunk el a múltban, vagy mi vár ránk a jövőben,

segít a folyamatos élményfeldolgozás helyett megélni a pillanatot és
figyelmet fókuszálni arra, amit éppen csinálunk vagy amiben éppen benne
vagyunk.

Ez pedig a kapcsolatok minősége szempontjából is elengedhetetlen, mert ha
nem tudunk jelen lenni a beszélgetésekben, akkor az a kapcsolat rovására is
mehet – emeli ki Perczel-Forintos Dóra.
Ugyanolyan hatékony a depresszió kezelésében, mint a gyógyszer

Ez a szemlélet még a súlyosabb szorongásos kórképekben szenvedők, vagy a
pánikbetegek és a depressziósok számára is hatásos lehet.

Sőt, mint Perczel-Forintos Dóra hozzáteszi, *„nagyon ígéretes, a tudományos
kutatások szerint a depressziós visszaesések megelőzésében ugyanolyan
hatékony, mint a gyógyszeres kezelés”*. A mindfulness tehát nem pusztán egy
módszer, hanem egy olyan szemléletmód, amit a pszichoterápiában is
használnak, segítségével a kliens elsajátíthatja a megfelelő
érzelemszabályozás készségét. A klinikai szakpszichológus példaként egy
pánikbeteget említ, akit esetleg a tömött villamoson kap el a rettenetes
szorongás, hevesebb szívverés és izzadás. Az ilyen betegek nagyon gyakran
katasztrofizálják a testi érzéseiket, jellemzően azonnal beindul náluk a
lehúzó gondolatspirál:* „jaj, ez biztosan a szívinfarktus jele”*, amitől
aztán még jobban szoronganak – mutat rá Perczel-Forintos Dóra.

*A mindfulness abban segít, hogy távolságot vegyünk a gondolatainktól,*

*hogy tudatosítsuk, igen, most hevesebben ver a szívem, de van ilyen,
szabad ilyennek lennie. Ilyenkor azt is tudatosítanunk kell, hogy
katasztrofizálok, amikor azt gondolom, hogy mindjárt meghalok, de ezek csak
gondolatok, a valóság az, hogy hevesebben ver a szívem és melegem van a
tömegben”* – hangsúlyozza. Hozzáteszi, sokszor a konfliktusok is azért
fordulnak át heves vitába, mert a felek fejében más játszódik le, mint a
valóságban, azt gondolják, a vita egyenesen a világ vége, már nem is szeret
a másik, és egyáltalán mi közünk egymáshoz.

Ilyenkor segít a mindfulness: tudatosítani, hogy ez most egy nézeteltérés,
tudatosítani, hogy ez felzaklat, és elfogadni, hogy vannak konfliktusok, ez
a valóság és megengedni, hogy legyen, szabad lennie, az életnek része, hogy
vannak konfliktusaink. A mindfulness hatására az emberek sokkal jobban el
tudják magukat fogadni, aminek következtében elfogadóbbak lesznek a másik
emberrel is.
Sok a boldogtalan ember, mert nem fogadjuk el a valóságot

A klinikai szakpszichológus szerint Magyarországon azért is olyan sok a
boldogtalan ember, mert nem fogadjuk el a valóságot, folyton kritizáljuk és
szinte negatív szűrőn keresztül látjuk a mindennapokat és a környezetünket,
ami adott esetben sokkal jobban fest, mint a boldogságkutatásokban jóval
előrébb járó olyan országokban, mint például Mexikó, vagy India, ahol az
életszínvonal elmarad a miénktől, de toronymagasan vezetnek előttünk a
pozitív létérzésben.

A mindfulnesst viszonylag hamar – egy nyolchetes tréning alkalmával – el
lehet sajátítani, ha naponta 25-30 percet szánunk a meditációs
gyakorlatokra.

A klinikai szakpszichológus kitér az internet-, és mobil megfelelő
használatára is, mint mondja, nem egy kutatás kimutatta, hogyha ezen
eszközöket korlátoznák a gyermekeiknél a szülők (illetve a szülők először
magukat korlátoznák), sokkal kevesebb lenne a szorongó gyermek és kamasz.

A gyermekkori depressziónak két fontos oka van: a nem megfelelő családi
működés és a korlátozás nélküli internethasználat.

Arra a kérdésünkre, mennyi idő a normális, amit szabad hagyni
kütyühasználatra, azt válaszolja, hogy a legjobb az volna, ha este 6 után a
családtagok már nem használnák, és hétvégén is korlátozottan, hogy jobban
jelen tudjanak lenni egymás számára a családban. Rámutat arra is, hogy a
kutatások azt mutatják, hogy ha az apa korlátozni tudja a saját
mobilhasználatát legalább otthon, akkor az minta a gyermekei számára is és
így azt tőlük is jobban meg tudja követelni.

*„Az emberi agy legújabb és legösszetettebb része, a frontális lebeny
felelős az ítélőképességért, a problémamegoldásért és a tudatosságért is.
Milyen szép és szimbolikus, hogy épp ezekre a legmagasabb szintű
képességeinkre van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózzunk XXI. század
kihívásaival”* – emeli ki a Dr. Perczel-Forintos Dóra.

*Forrás:Mandiner
<https://mandiner.hu/cikk/20230430_perczel_forintos_dora_mindfulness>*,*Fotók:
Ficsor Márton*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230505/cb1968b4/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 776598 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230505/cb1968b4/attachment.png>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kép.png
Type: image/png
Size: 738080 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230505/cb1968b4/attachment-0001.png>