[Grem] Új köznevelési tervek: totálisan átírt szabályok, gigantikus befolyás a fenntartó tankerületeknek, csorbított tantestületi jogok

[Rita Kunsay-Sipos]

Új köznevelési tervek: totálisan átírt szabályok, gigantikus befolyás a
fenntartó tankerületeknek, csorbított tantestületi jogok
BELFÖLD <https://telex.hu/rovat/belfold>
Legfontosabb
<https://telex.hu/legfontosabb>

2023. március 06. – 16:38
[image: Új köznevelési tervek: totálisan átírt szabályok, gigantikus
befolyás a fenntartó tankerületeknek, csorbított tantestületi jogok]
Fotó: Vajda János / MTI
[image: Halász Nikolett] <https://telex.hu/szerzo/halasz-nikolett>
Halász Nikolett <https://telex.hu/szerzo/halasz-nikolett>

Másolás
Vágólapra másolva

1544

*Március 10-ig lehet véleményezni a pedagógusok további béremeléséről és a
köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet, amit a
Belügyminisztérium március 2-án tett közzé. Az egyik legfontosabb változás,
hogy megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett köznevelési
foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnének be. A jövőben például az iskolák
pedagógiai programjairól a nevelőtestület csak véleményt mondhatna, a
döntés az intézményvezetőké lenne, amit a fenntartónak kellene jóváhagynia.
A tanév akár július 15-ig is tarthatna, és ahol a tanárok munkabeszüntetése
miatt nem lehet megfelelően oktatni, ott az intézmény fenntartója az
érintett intézménytől eltérő feladatellátási helyet jelölne ki. A PDSZ
szerint ez a jogszabálytervezet még inkább korlátozná az intézményi
autonómiát.*

Március 10-ig lehet véleményezni a pedagógusok további béremeléséről és a
köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet, amit a
Belügyminisztérium március 2-án tett közzé a kormány honlapján.
<https://kormany.hu/dokumentumtar/koznev-fogl-jogall-es-egyes-kapcs-tvk-mod-mo-2023-evi-kozp-ktgvet-sz-tv-modos>

Több bevezetni tervezett változtatásról eddig is lehetett hallani, és
írtunk is ezekről részletesebben: ilyen például a bérrendezés kérdése
<https://telex.hu/belfold/2022/12/14/bejelentes-fizetesemeles-tanarok-europai-unio-penz-pedagogusok-reakcio>
vagy
a pedagógusi előmeneteli rendszer helyett a teljesítményértékelés bevezetése
<https://telex.hu/belfold/2023/03/01/teljesitmenyertekeles-kreta-tanarok-level-reszletek-ber-differencialas>.
Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnne a közalkalmazotti
jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt
akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és
tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját
iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a
fenntartó hozná meg.

*Több jogot kapnának a fenntartók*

A nevelőtestület eddig döntött

   - a pedagógiai program elfogadásáról,
   - az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) elfogadásáról,
   - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
   - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,
   beszámolók elfogadásáról,
   - a továbbképzési program elfogadásáról,
   - a tanulók fegyelmi ügyeiben.

A tervezet szerint azonban a jövőben már csak a nevelőtestület véleményét
kell kikérni ezekben az ügyekben. Végső döntést ugyanis ezután már csak az
intézményvezető hozhatna, és ezt is minden esetben a fenntartónak kellene
jóváhagynia.

Így a fenntartó hagyná jóvá a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai
programját, éves munkatervét, továbbképzési programját, tantárgyfelosztását.

A fegyelmi ügyekben eközben a jövőben az igazgatóból, a fenntartó
delegáltjából és a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusból álló
bizottság hozna döntést. És ehhez kapcsolódik egy másik változás is,
ugyanis a nevelőtestületbe tartozó pedagógusok köre is kibővülne: a heti
legalább öt órát tanító, óraadó pedagógusok, valamint a hit- és
erkölcstanoktatók is a nevelőtestülethez tartoznának a jövőben, azaz
utóbbiak is szavazati jogot kapnának.

A köznevelési intézmény házirendjéből ezen túl a jövőben kikerülne az, hogy
az SZMSZ és a házirend nyilvános.
Július 15-ig meghosszabbíthatnák a tanévet

A tervezet szerint a tanév menete is módosulhatna. Korábban általánosságban
a tanév minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június
16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartott. Ezt a köznevelésért felelős
miniszter rendeletben állapította meg, ám az iskola ezen kereteken belül
éves munkatervet készített, amely tartalmazta a szabadon meghatározható
tanítás nélküli munkanapokat. Most ez egészülne ki azzal, hogy a tervezetet
az igazgató készíti a nevelőtestület véleményének kikérésével,

aztán a fenntartónak kell jóváhagynia, és ezt az éves munkatervet az
intézmények honlapján közzé kell tenni.

A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója elrendelheti a hat tanítási
napból álló tanítási hét, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát
meghaladó tanítás megszervezését, sőt, a tanítási év meghosszabbítását is.

Ez utóbbi teljesen új jogkörként került bele a tervezetbe, és e szerint a
tanév meghosszabbítására felhatalmazást kap a köznevelésért felelős
miniszter is. Egész pontosan így hangzik a vonatkozó rész:

„Ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a
tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható, a köznevelésért felelős
miniszter rendeletében a tanítási évet legfeljebb július 15-ig
meghosszabbítja.”

Az általános iskolában az oktatást eddig úgy kellett megszervezni, hogy a
foglalkozások legalább délután négy óráig tartsanak, és délután ötig
kellett gondoskodni a tanulók felügyeletéről. A tervezet szerint ez
kitolódna: este hatig gondoskodni kellene a gyerekek felügyeletéről,
ráadásul négy óra után a tanulók felügyeletét nevelő és oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottnak kellene ellátni, eddig
ilyen kitétel nem szerepelt a törvényben.
*A heti munkaidő nem lehet több 48 óránál*

Jelentősen megváltoztatnák a pedagógusok munkaidejére, terheltségére
vonatkozó szabályokat is. Az általános teljes napi munkaidő a napi nyolc
órát meghaladhatja majd, azzal a kitétellel, hogy

a napi munkaidő mértéke a tizenkét, a heti munkaidő mértéke pedig a
negyvennyolc órát nem haladhatja meg.

A munkáltató a közölt munkaidőt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét
megelőzően legalább tizenkét órával korábban módosíthatja. De a
munkaidő-beosztástól eltérő idő ennek ellenére sem minősül majd rendkívüli
munkaidőnek.

Vélhetően a tanárhiány miatt van szükség arra is, hogy az intézmények saját
alkalmazotti létszáma már akkor is állandónak számítson, ha az
alkalmazottak legalább 50 százalékát határozatlan idejű jogviszonnyal
foglalkoztatják. A mostani szabályozásban még ez az arány 70 százalék volt.
Ezzel szemben azonban a javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a
nevelőtestületek nem állandó tagjaiként dolgozó óraadók létszáma az 50
százalékot is meghaladhassa.
Ha túl sok a munkabeszüntetés, áthelyezhetnék a diákokat

Bekerült a tervezetbe egy teljesen új rész, amire vélhetően a tanárok
munkabeszüntetése miatt volt szükség. A pedagógusok régóta azért választják
a jogszabályban rögzített sztrájkot vagy a jogszabályban nem rögzített
polgári engedetlenséget tiltakozásuk kifejezésére, mert így szeretnék
láthatóbban felhívni a figyelmet a közoktatás problémáira. Az új tervezet
szerint azonban: a köznevelési közfeladat folyamatos ellátásának
biztosítása érdekében, ha

az állami fenntartású köznevelési intézmény működése a jogszerűtlen vagy a
jogszerű és jogszerűtlen munkabeszüntetések együttes hatása miatt
ideiglenesen nem biztosítható, az intézmény vezetője jelzést kell, hogy
tegyen a fenntartó felé. A jelzés után a köznevelési intézmény fenntartója
az érintett intézménytől eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.

Az nem egyértelmű, hogy ez pontosan mit jelent, de vélhetően a diákokat
áthelyezhetnék másik intézménybe, ha az ő iskolájukban nem biztosított az
oktatásuk elegendő tanárral. Kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak,
hogy segítsenek tisztázni ezt a részét a tervezetnek, ha választ kapunk,
beszámolunk róla.

Ehhez kapcsolódik, hogy a tervezet szerint a fenntartó év közben is
indíthatna iskolát, kollégiumot, átszervezhetne és megszüntethetne óvodát.
Mindezt azzal a kitétellel, hogy lehetőleg az átvett tanulók azonos
osztályban maradjanak, ugyanakkor a fenntartó a tantárgyfelosztást és az
órarendet a tanítási év közben is módosíthatná.
PDSZ: A tervezet még inkább korlátozná az intézményi autonómiát

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfőn levelet küldött
Maruzsa Zoltán államtitkárnak, amiben többek között azt írták:

ez a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná még
inkább, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna.

„A közoktatásban foglalkoztatottakat a státusztörvénnyel nemcsak a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve
hatálya alól is kiszerveznék, emellett ezzel a törvénnyel a nemzeti
köznevelésről szóló törvény is a pedagógusok, a tanulók, a szülők, a
nevelőtestületek és más intézményi közösségek jogainak csorbulásával,
összességében helyzetének romlásával járna szakmai és munkaügyi tekintetben
egyaránt” – írták.

A PDSZ szerint a tanítási év meghosszabbításának lehetősége az érzékelhető
sztrájk megakadályozásának újabb eszköze lenne, de egyebek mellett
tiltakoztak az ellen is, hogy magát a tervezetet, illetve az ahhoz tartozó
dokumentumokat nem kapták meg megfelelő időben.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230308/d560207d/attachment.html>