[Grem] az Igen klub márciusi programjai

[csakany]

Kedves Mindenki!
Márciusban folytatódnak programjaink a SzIE (Szent Imre Egyesület)
klubhelyiségében, általában HÉTFŐNKÉNT.
A klub címe: XI. kerület, Kende utca 12. Ez megközelíthető a Móricz
Zsigmond körtér vagy a Bartók Béla úton levő Gárdonyi téri villamosmegálló
felől (utóbbihoz közelebb van). Figyelem: a cím Kende u. 12, de nem a
12-es számú társasházi bejáratnál kell ezt keresni, hanem a mellette,
egy udvari kerítéses rész sarkán lévő, utcáról közvetlenül benyíló
ajtónál, ami felett SZIE felírat van.
A klubot hétfőnként fél 8-kor nyitjuk. Minden második héten másik
program van közvetlenül a miénk előtt, ezért próbáljatok nem korábban
érkezni (bár ez általában nem probléma...). A programok 8 órakor
kezdődnek (és legkésőbb 10-ig végetérnek).
Szendvicskészítésra és teafőzésre itt is van lehetőség, de egyrészt
mindenkitől óvatosságot kérek a járványhelyzet miatt (lehetőleg
maszkviselést), másrészt a helyiség tisztaságára még fokozottabban kell
vigyáznunk ezentúl.
A résztvevőktől hozzájárulást kérünk a szendvicsekhez, illetve az
előadóknak vett ajándékokhoz.
A teremben pingpongozásra is van lehetőség, ez külön alkalmakkor lesz
meghirdetve (most márciusban 18-án).
A levél végén különböző (nem saját szervezésű) bálokról is
értesülhettek.
Aki rendszeresen szeretne más programokról is értesítést kapni, az
jelentkezzen fel az Igen klub levelezõlistájára, ami az
igen-klub at googlegroups.com címen található meg. (Ha nem sikerülne,
írjatok nekem, küldök meghívót.) Ide fõleg koncertekrõl, bulikról,
elõadásokról szoktam értesítést küldeni, de ezt a lista bármelyik
tagja is megteheti.

Mindenkit szeretettel várunk minden programunkra.
Sziasztok     Rita



                AZ IGEN KLUB 2023. MÁRCIUSI PROGRAMJA


március 13, hétfő:  "Hát te hol veszed itt magad, aki erre, meg arra..."
 	    	    Petőfi Sándor megostromolja Pestet 1843-1844-ben
 		       Szöllősi János előadása

A húszéves Petrovics Sándor, aki immár egy éve Petőfinek nevezi magát, 
első versének megjelenése óta - szóval a húszéves Petőfi Sándor mögött 
elképesztő kalandok vannak. Ha levonjuk életrajzából mindazt, ami legenda, 
ami képzelet és kitalálás, még akkor is el kell ismernünk: bejárta az 
egész Magyarországot, előbb "diligenter frequentálván iskoláit", majd 
vándorszínészként, végül a költészet, mint életprogram mellett mindinkább 
elköteleződve. Óriási pikareszk körkép ez az első húsz év, tele tűzzel, 
ízzel, szerelemmel és szenvedéssel, sok nélkülözéssel és apró, rövid ideig 
megtartó otthonokkal. Megannyi romantikus motívummal - még akkor is igaz 
ez, ha a legendából köbgyököt vonunk, s az eredményt elosztjuk önmagával.
Előadásunk azt a folyamatot kísérli meg irodalomtörténeti tények, 
visszaemlékezések és Petőfi költői érése nyomán vázolni, amely a hányatott 
sorsú, "Mátrától megszakgatott köpönyegű" pápai diákot, a vándorszínészet 
minden poklát megjáró, bizonytalan sorsú, vézna, de akaratos, 
megingathatatlan iramodású egzisztenciát mindinkább arra hajtja, hogy a 
kultúra központjává váló Pest-Budán, a régi Pozsony helyett az ország új 
fővárosában találja meg a költői áttörés lehetőségét. Az utat kortársak 
raja szegélyezi, néhány alkalmi rosszakaró és Manci, Lili és Zsuzsika 
mellett több nagy barát: a szállásadó Várady Antal, Orlay Petrich Soma a 
festő, Jókai Mór, aki Petőfinek szívvel-lélekkel kortársa s ekkor már 
dolgozik első regényén, szerény terjedelmű kiadók, mint Pákh Albert, a 
vándorlásra kényszerülő magyar színjátszás olyan egyedülálló figurái, mint 
Szuper Károly és az irodalom olyan előkelőségei, mint Bajza József, aki 
eleinte még nem tartja sokra, később mégis ő szerzi neki az első fordítói 
munkákat, és Vörösmarty Mihály, aki felkarolja és magához vonja a fiatal 
költőt. Vörösmarty barátsága, amelyet tehetsége és első verseinek tüzes 
szépsége szerez meg neki, megteremti a térfoglalás lehetőségét: 
folyóirati, szerkesztői állásai, költői műveinek kötetbe gyűjtése, az e 
pálya melletti végképpeni elköteleződése mind Vörösmarty ösztönzésének, 
bátorításának függvényei. De nem kevésbé fontos észrevennünk, hogy 
Pest-Buda, ez a fiatal erejű, gyorsan növekvő város párhuzamos pályát fut 
a fiatal erejű, gyorsan növekvő hírnevű Petőfivel. Mert maga Petőfi is itt 
találja meg, nemcsak a művészi túlélés, de a megélhetés és továbblépés 
lehetőségeit is: felismerve a paralell lüktetés szívritmusát fokozatosan 
hangolódik rá a város életére, a Váci, Hatvani, Üllői úton is túlfutó 
keringés vérköreibe ágyazódván.
Ezernyolcszáznegyvennégy tavaszára  Pest lesz a bázis, a szellemi 
felfokozódás táptalaja: milyen más lesz innen csavargóként nekilendülni a 
Felvidéknek és Erdélynek a következő évben, milyen más lesz megélni egy 
termékenyítő alkotói válságot, majd a nagy, mindent felülíró szerelmet 
Szendrey Júliával, végül a végzetszerű útratalálás Fehéregyháza határáig 
ívelő utolsó, az életművet az örök viszonyrendszerekig hajtó 
felemelkedését. Pest mindent megváltoztat: Petőfit egyszeri, 
felejthetetlen csodává változtatja. Nem volt ilyen költő és sosem lesz 
több: születésének kétszázadik évfordulóján ezért is emlékezünk még 
mindig, változatlanul csak őrá...


március 18, szombat: Pingpongozás, társasjátékozás
 	    	      Délután 4-től, szintén a SzIE klubban


március 20, hétfő:  Szent Ilona, a magányos sziget
 	    	       Alpár Pali vetített képes előadása

E távoli, a dél-atlanti térségben elhelyezkedő aprócska kis sziget egykor 
Napóleon császár száműzetésének, majdan halálának, és síremlékének 
színhelye. Lakói azonban mégsem érzik magukat magányosnak, mert e néhány 
ezer fős lakossága - irígylésre méltóan - szinte családként él ezen a 
zsebkendőnyi szigeten igen vidám, barátságos hangulatban, amely az 
odaérkező idegent is hamar rabul ejti, s észrevétlenül is átveszi e 
nagyszerű, közvetlen, segítőkész, s barátságos emberek ritmusát. S mikor 
visszaérkezik saját hazájába megdöbbenve veszi észre, hogy milyen egyszerű 
és könnyű lehetne az életünk, ha ezt a viselkedésmódot magunkévá tennénk, 
ami csak és kizárólag rajtunk múlik.


március 27, hétfő:  Játékos barangolás a munkajogban
        	   	       dr. Benkő György előadás-sorozata

Játékos barangolásra hívom a hallgatóságot interaktív előadás formájában, 
melynek során  a hallgatóság bekapcsolásával írásbeli kvíz és jogesetek 
közös megoldása révén próbálunk eligazodni a munkajog világban választ 
keresve arra, vajon kiegyensúlyozottak-e az erőviszonyok a munkáltatók és 
a munkavállalók között, mennyire és kit véd a munkaszerződés, mennyire van 
a munkavállaló kiszolgáltatva a munkáltatónak, milyen jogai vannak és 
hogyan tudja érvényesíteni, mennyire erős jogosítvánnyal bírnak a 
szakszervezetek, mi  helyzet a sztrájkjoggal, védettséget vagy 
kiszolgáltatottságot jelent ma köztisztviselőnek, vagy közalkalmazottnak 
lenni a szabadpiaci munkavállalóhoz képest? Számít-e a lojalitás és 
létezik-e foglalkoztatási diszkrimináció, valamint családbarát alkalmazás? 
A legjobban szereplő hallgatók a előadás végén apróbb jutalmakban 
részesülnek.