[Grem] A magyar Himnusz története......

[KEA]

-------- Forwarded Message --------



Érdekességek a 200 éves Himnuszról.

1. A „Hymnus a magyar nép zivataros századaiból” című vers csak 166 
évvel azután vált hivatalosan is nemzeti himnuszunkká, hogy Kölcsey 
Ferenc papírra vetette.

2. A Himnusz a rendszerváltás hajnalán, 1989. október 23-án került a 
politikai döntéshozók elé. Egy kormányhatározat alapján a Himnusz 
szövegének születésnapja ekkor lett a Magyar Kultúra Napja is egyben. 
Ennél is fontosabb, hogy az ugyancsak aznap szentesített XXXI. tv 36. 
§-a kimondta: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című 
költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

3. A rendszerváltáskor elfogadott Alkotmányból nem sok részt vett át szó 
szerint a 2011-es Alaptörvény, de ezen a mondaton nem változtattak a 
törvényhozók. Sőt, az Alaptörvény preambuluma is a Himnuszból vett 
idézettel kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

4. Január 22-e, a Magyar Kultúra Napja a Kölcsey-féle Himnusz 
születésnapja, a végleges verzió letisztázásának napja.

5. Kölcsey Ferenc, aki búskomorságban és depresszióban szenvedett, 
1823-ban szatmárcsekei magányában írta a Hymnust, amelyet egyébként nem 
sorolt a legfontosabb versei közé, a Vanitatum vanitast például sokkal 
többre tartotta.

6. Kölcsey Ferenc úgy halt meg 1838-ban, hogy egy percig sem gondolt rá: 
műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusz lesz.

7. 1832-ben Kölcsey barátja, Bártfay László egy rendezvényen (Széchenyi 
által alapított Pesti Casino felolvasóestek) olvasta fel először 
nyilvánosan a verset, ráadásul mindjárt hibásan. Az ő Kölcseynek írt 
levele az első írás, amelyben valaki idézi a Himnusz szövegét: „Én valék 
a szerencsés első olvashatni – a Te Hymnusodat: Áld meg Isten a Magyart.,,

8. 1843-ban Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója kitalálta, hogy 
az osztrák „Gotterhalte” vagy a brit „God save the King” mintájára a 
magyaroknak is legyen néphimnusza, ezért elsőként kiírtak egy pályázatot 
Vörösmarty Mihály Szózata megzenésítésére. A végleges Himnusz pályázatát 
végül 1844-ben írták ki Kölcsey művével.

9. Erkel Ferenc időskori visszaemlékezése szerint előzőleg sokáig 
olvasgatta Kölcsey versét, és aztán egyetlen óra alatt megszületett a 
végleges zene, amivel pályázott. Művét egyhangú döntéssel választotta ki 
a 13 tagú zsűri, mert „a költemény szellemét leginkább megközelítő” és a 
„dallam egyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben” 
adja vissza.

9. A Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. Csak 
ekkor bontották ki a jeligés pályázó nevét rejtő borítékot. Erkelt nagy 
ovációval ünnepelte a közönség.

10. A Himnusz első számú „nemzeti imádsággá” válása csak a kiegyezés 
után kezdődött, politikai rendezvényeken, ünnepségeken, évzárókon a 
Himnuszt és a Szózatot egymás után énekelték. Ez annyira szokássá vált, 
hogy az 1870-es években Liszt Ferenc szimfonikus zenekarra írt fantáziát 
Szózat és Himnusz címmel, amelyben összefűzte a két dallamot.

11. Az 1900-as évek elején egy himnusszal kapcsolatos parlamenti vita 
alkalmával Eötvös Károly úgy gondolta, hogy nem Erkel és Kölcsey művét 
kéne hivatalossá tenni. Így vélekedett a Himnuszról: „Gyönge zene, 
zsoltáros jellegű, sehogy se lelkesítő s nem is magyar. (…) Bizony a 
magyar nemzet dicsőítő dalához ez a zene se nem méltó, se nem elégséges. 
(…) A költemény gyönyörű, Kölcseynek egyik legszebb, legsikerültebb 
alkotása. De én bizony nemzeti dicsőségünk dalának, ha tőlem függ, mégse 
fogadtam volna el, tartalma miatt. (…) A nemzet dicső dalának, a nemzeti 
himnusznak, panaszból és siránkozásból állani nem szabad.”

12. Azóta szokás felállva hallgatni és énekelni a Himnuszt, hogy 
1923-ban országos ünnepséget rendeztek a Himnusz születésének századik 
évfordulója alkalmából, és Horthy Miklós egyértelműen állami jelképként 
emlékezett meg a műről, felállva hallgatta.

13. 1945 után a szocialista blokkban szovjet típusúra kellett cserélni a 
korábbi nemzeti himnuszokat. Magyarországon Révai József kulturális 
miniszter Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt akarta megbízni egy 
optimistább és Isten nevét nem tartalmazó himnusz megírásával, de 
mindketten egyetértettek abban, hogy Erkel és Kölcsey művét nem szabad 
lecserélni.

14. Szokolay Sándor, híres zeneszerzőnk, aki kezdeményezte a himnusz 
lemezkiadását és széles körű terjesztését 1981-ben, így indokolta 
küldetését: „Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális 
nemzeti himnusza? Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy 
vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá.”

15. A Himnusz leggyakrabban játszott változata az 1938-as Dohnányi-féle, 
áhítatos imajelleget hangsúlyozó, lassabb átirat, de létezik egy, a 
Magyar Olimpiai Bizottság által elfogadott, sportversenyekre 
rendszeresített, az eredeti erkeli ritmushoz jobban igazodó, 
pattogósabb, 90 mp-es verzió is. A MOB felkérésére a MÁV Szimfonikus 
Zenekar készítette el a Himnusz rövidebb, zenekari változatát, mely 
egyrészt közelebb áll Erkel eredeti művéhez, másrészt megfelel a 
Nemzetközi Olimpiai Bizottság idevonatkozó szabályainak. Az új változat 
először a 2016. évi nyári olimpiai játékok során hangzott fel.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: facebook_1674436380866_7023095210012246664.jpg
Type: image/jpeg
Size: 42538 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230124/6b0d2209/attachment.jpg>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: KB022023-01_0.jpg
Type: image/jpeg
Size: 372975 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230124/6b0d2209/attachment-0001.jpg>