[Grem] Tegnap volt a XXVI. Csángó Bál Budapesten

[Emoke Greschik]

 Csák János: Identitás, önrendelkezés, cselekvőképesség
https://vasarnap.hu/2023/02/19/csak-janos-identitas-onrendelkezes-cselekvokepesseg/

*A kormány minden lépését határon innen és túl meghatározza, hogy mi,
magyarok megőrizzük identitásunkat, önrendelkezésünket és
cselekvőképességünket – mondta a kulturális és innovációs miniszter a
fővárosi Bálnában a XXVI. Csángó Bál megnyitóján.*

„A Csángó Bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki
nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják
becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk”
– hangsúlyozta Csák János.

A tárcavezető arról beszélt, hogy a magyarok valamiféle szellemi jelenséget
testesítenek meg;   ez a mi kultúránk, az észjárásunk, az életmódunk, ahogy
gondolkodunk az embertársunkról.

Csák János úgy fogalmazott, hogy a kultúra három dolgot ad nekünk. Az egyik
az azonosságtudatunk, hogy tudjuk, kik vagyunk, mert csak ez alapján tudunk
élni az önrendelkezésünkkel, ami ahhoz szükséges, hogy cselekvőképesek
legyünk. Hozzátette: Székelyföldön nagyon erős azonosságtudat van, de
autonómia, önrendelkezés még nincs és ez korlátozza a cselekvőképességet.
„Nekünk az a feladatunk, hogy minden magyar nemzetrész cselekvőképes
legyen, képes legyen megőrizni identitását, és rendelkezni sorsa felett. A
magyaroknak 1100 éve pontos iránymutatásunk, hogy a kultúránk az Isten,
család és haza hármasságában gyökerezik”

– szögezte le Csák János.

Az idei Csángó Bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök, a megnyitón
jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Németh Zsolt,
az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke.

A XXVI. Csángó Bál a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a
Válaszút Népművészeti Egyesület rendezésében zajlott szombat délutántól
vasárnap hajnalig, tizenkét órán át a budapesti Bálnában.
Az idei műsorban kiemelt figyelmet kaptak a kortárs csángó költők,
elhangzottak a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a
lujzikalagori Gábor Felícia, a magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái,
saját tolmácsolásukban, mellettük a gyimesi költőreménység Tankó Erika is
színpadra lépett.

A közönséget a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosok, énekesek,
zenészek szórakoztatták. A színpadi gálaműsorban közreműködtek a
hagyományokat jól ismerő hagyományőrzők, Petrás Mária, Nyisztor Ilona,
Tímár Magdó, Hodorog András, Lukács István Luki. A magyarországi csángó
muzsikát játszó előadók közül szerepeltek a műsorban Szabó Balázs, Borbély
Mihály, Farkas Zoltán „Batyu”, Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok
zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar, a Zurgó
együttes.

A Csángó Bálon mintegy 1500 vendég vett részt. A csángó kultúrkörből
mentett munkákat a művészek fényképeken, textil- és kerámiamunkákon
mutatták be egy kiállításon, a csángó magyar táncokat csángó és gyimesi
hagyományőrző csoportoktól lehetett megtanulni.

Az első budapesti Csángó Bál szervezői annak idején azért fogtak össze,
hogy ráirányítsák a figyelmet a veszélyeztetett moldvai, gyimesi és
hétfalusi csángókra, az általuk létrehozott különleges értékekre, és
segítsék a csángó közösségek fennmaradását.
Jelenleg mintegy ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet, a Romániában
élő csángó származásúak száma 250 ezer.

*(MTI)*

*A címlapképen Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond
a XXVI. Csángó Bál megnyitóján a fővárosi Bálnában 2023. február 18-án.
Forrás: MTI/Máthé Zoltán*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230219/6ce1e94e/attachment.html>