[Grem] Missziós év az angyalföldi Rokolya u-i plébánián ...

[Emoke Greschik]

 Megszólítani, meghívni, megerősíteni – Varga Norbert a Rokolya utcai
plébánia missziós évéről
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2023. december 11., hétfő
| 20:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/megszolitani-meghivni-megerositeni-varga-norbert-rokolya-utcai-plebania-misszios-everol


Ahogy épül és szépül a templom és közösségi tere, s ahogy a munkából
kiveszik a részüket az emberek, úgy kel életre a plébániai közösség.
„Küldetésünk
van, hogy az üzenetet, az üdvösségre való meghívottságot és Isten feltétlen
szeretetét közvetítsük mindenkinek” – ezzel az elkötelezettséggel hirdetett
missziós évet a budapest-külsőangyalföldi Mária Keresztények Segítsége
Plébánia.

*Varga Norbertet, a papi közösség moderátorát kérdeztük a közösség
életéről, terveiről.*

*– A Babér utcai Szent Mihály-templom mellett a Rokolya utcai templomot is
ellátják 2021 óta. Milyen állapotokkal találkozott a plébánián?*

– *Hányatott sorsú a templom és a plébánia *is. *Lehangoló állapot
fogadott, lerobbant épület, elhanyagolt kert, ami sok lommal volt tele.
Rengeteg feladat* várt ránk. *Lomtalanítani kellett, azután belevágtunk a
közösségi terem rendbehozatalába; összekalapoztam a pénzt a felújításra. A
terem adottságai eleve kiválóak, s ezt még tovább fokozta, hogy  a rendbe
tétele során tágas térré tudtuk alakítani, amelynek színpadja is van. A
templomban is elvégeztünk jó néhány alapvető felújítási munkát.
Folyamatosan rendezzük az udvart, a kertet, ma már alkalmas közösségi
programok befogadására*. A munkálatok még nem fejeződtek be, de jó úton
haladunk.

*– Könnyen ment az ismerkedés a hívek közösségével?*

– *Magam is dolgoztam a felújítási munkák során. Például kertészkedtem,
hiszen eredetileg kertész a végzettségem, szeretek növényekkel foglalkozni.
Egy éven keresztül túrtam a földet. A kerítés mellett gyerekek játszottak,
a szomszédban ugyanis óvoda van. Csüngtek a kicsik a kerítésen, nézték,
amint dolgozom, és kérdezgettek: Te ki vagy? Hogy hívnak? Nagyon aranyosak
voltak. Mondtam, hogy Norbi atya vagyok*. De fura neved van! – mondta az
egyikük. Aztán megszokták. *Otthon meséltek a találkozásunkról, mire a
szülők kíváncsiak lettek, ki ez a Norbi atya, és egyszer megkeresett az
egyik szülőpár. Ebből a családból csak az anyuka van megkeresztelve. Azzal
a kéréssel jöttek, hogy legyen katolikus hittan az óvodában. Lett, és azóta
is van. *Fellelkesültem ezen az eseten, *végiglátogattam az összes óvodát,
és mindenütt elindítottuk az ovis hittant*. Nagyon jó a kapcsolatunk; a
Mária-teremben tartják a közösségi programjaikat*. Karácsonykor egy
óvónőkből álló kórus ad koncertet. Az iskolás gyerekek betlehemeket
készítenek, ezekből kiállítást rendezünk, és várható, hogy a gyerekek révén
eljönnek a templomba a szülők is*. S ha már itt vannak,* lehetőség nyílik
arra is, hogy megszólítsuk őket.*

*– Mi a Rokolya utcai plébánia története, és kik lakják a területét?*

– *A környező templomok *–* a Lehel téren, a Béke téren és a Babér utcában *–
*a harmincas években szépen fel tudtak épülni központi, fővárosi beruházás
keretében. Itt, Angyalföld peremén szervezőlelkészség létrehozását
tervezték*. *Főként MÁV-dolgozók laktak errefelé,* és *megvolt az igényük
arra, hogy templomot építsenek. Grandiózus tervek készültek, meg is kapták
a telket. Ami ma a templom, azt szánták közösségi térnek, kultúrháznak, s a
mai óvoda helyére tervezték a templomot. 1942-re elkészült a kultúrház és a
templom alapja*,* de elfogyott a pénz vagy a szándék, és bizonytalanná
vált, folytatható-e az építkezés*. *Így aztán az épület alsó szintje
kultúrterem lett, a felső szint pedig a templom, amit fel is szenteltek. A
lakosság jó része tősgyökeres. Az építkezés alatt segédkezők mesélték, hol
mi volt régen, még arra is emlékeznek, milyen fák nőttek a kertünkben.
Sokan vannak, akik a család bővülése miatt elköltöznek, de többnyire új
ingatlant is itt választanak maguknak, Angyalföldön maradnak. Vonzó a
családok számára, hogy a kerületben sok a játszótér, a zöldfelület, az
iskola, óvoda*. Persze olyanok is akadnak, akik idővel máshová költöznek:
itt kezdik a családi életüket, de aztán amint lehet, mennek az
agglomerációba.

*– Nem várták meg az építkezés befejezését, advent első vasárnapján
missziós évet hirdettek. Hogyan született az ötlet?*

*– Amikor hazafelé jöttem Olaszországból, Padovában megálltam egy imádságra
Szent Antal sírjánál, aki a bérmavédőszentem. Hordoztam magamban a két
plébániát **a nehézségeivel, küzdelmeivel, lehetőségeive*l, *s akkor jött a
sugallat, hogy indítsunk missziós évet.* Valójában magam sem tudtam, hogyan
kell egy ilyet megvalósítani, de *Erdő Péter bíboros atya biztatott.
Felhívta a figyelmemet arra, hogy*

*a programjaink szóljanak a szoros értelemben vett plébániai közösségnek
is, de mutassanak is túl azon.*

*A missziós év 2023 advent első vasárnapjától
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/megkezdodott-misszios-ev>2024 Krisztus
Király ünnepéig tart*.

*– Kik vesznek részt ebben a munkában?*

– Gyönyörű ez a történet. *Amikor felvetettem az ötletet a papi közösségben
és a plébániai képviselő-testületben, örömmel fogadták. Majd a Rokolya
utcában verbuválódott egy tíz-tizenöt emberből álló csapat. Eleinte
havonta, majd kéthetente találkoztunk. Két hitoktatónk, két sekrestyésünk,
a kántorunk, mi, papok és a két diakónusunk, valamint a hívő közösség
néhány tagja dolgozik együtt. Péntek esténként tartottuk a megbeszéléseket*.
Rendszerint az egész hét fáradtságával érkeztem, de a találkozó végére
mindig úgy éreztem, szántani volna kedvem.

*Mintha az emberek csak arra vártak volna, hogy valaki meggyújtsa a tüzet:
jött a rengeteg ötlet, és együtt gondolkodtunk, mivel is töltsük meg a
missziós évet.*

*Inspirálóak voltak az együttlétek, mindenki szívesen vállalta a
feladatokat. Plakát, molinó, programfüzet készült, mindennek akadt gazdája.*

*– Milyen szempontok szerint állították össze az év programtervét?*

*Kezdettől fogva az a célunk, hogy összehozzuk az embereket. A nyolcvanhat
éves Miklós bácsitól a tizenhárom éves Kristófig mindenkit szeretnénk
megszólítani,*

*minél szélesebb kört elérni*. Nem Budapestnek kínálunk programokat, hanem
kifejezetten azoknak, akik hozzánk tartoznak, itt élnek a plébánia
területén. *Az Alpha-kurzus a hit iránt érdeklődőket hívja, a
Szentlélek-szeminárium pedig azokat, akik meg akarnak erősödni a hitükben.
Dolgozni szeretnénk a belső összetartozáson, hogy aztán a plébániához
tartozók ki tudjanak lépni a kívülállók felé. A programok szervezése során
közösségek alakulhatnak ki, hiszen a megvalósításhoz szükség van
önkéntesekre, akik összetalálkoznak, és bevonódnak a missziós év
munkálataiba*. Úgy látom, megvan az emberekben a nyitottság, vágynak Isten
közelségére. Ami most történik, az egy kezdet, amelynek a Teremtő látja már
az útját és a célját.

*– A missziós év keretében litániára, rózsafüzér-társulatba,
szentségimádásra és taizéi estre is várják a híveket. A népi vallásosság
hagyományos gyakorlatai és az újabb hitéleti formák is szerepelnek a
programok között.*

*– Valóban, a kettőnek együtt kell megjelennie az események sorában. *A
népi vallásosság hagyományai az egyházi évre épülnek, amelynek megvan a
maga dinamikája, ismétlődése. Egy spirálhoz hasonlítható: látszólag
ugyanazt ünnepeljük, de egyre inkább elmélyülve, a hittitkokat mindjobban
megismerve, megélve. Ugyanakkor  helyet kell adni az újabb hitéleti
formáknak is: szükség van dicsőítésre, gitáros énekekre, de a májusi
litánia is. Ha a hagyományokhoz magyarázatot fűzünk, s így megmutatjuk,
miről is szólnak valójában, akkor azok is rokonszenvessé válnak az emberek
számára. *A szállást keres a Szent Család adventi hagyománya például
egyesek számára furcsa, negédes lehet. Mi értelme, hogy szobrokat viszünk
körbe? – gondolhatják. De ha úgy fogják fel, hogy a Szent Család áldása
érkezik a családhoz, akkor már másképpen hat. Ez a szokás elvezet a közös
imádságra, és arra is, hogy találkozzon az egyik család a másikkal.*

*A templomba hívjuk őket, közösen imádkoznak, s azután jelképesen innen
„viszik haza a Szent Családot” egy kép és egy szobor formájában, ami otthon
felállítható; a kicsik odaléphetnek hozzá, megsimogathatják Jézus arcát. A
gyerekeknek fontos, hogy testközelbe kerülhessenek Jézussal. Advent első
vasárnapjával indul a szentcsaládjárás, és december 24-én fejeződik be.*

*– Évek óta működik a plébánián a szeretetvendégség, és a missziós évben is
folytatják. Hogyan kell elképzelnünk ezeket az alkalmakat?*

– *A karitászunk minden hónap első vasárnapján ebédre hív
nyolcvan-kilencven hajléktalan vendéget. A hét órai misén vesznek részt a
főzőcsapat tagjai, azután átjönnek a plébániára, és elkezdik készíteni az
ebédet. Baráti társasággá kovácsolódtak, és mindig kapcsolódnak hozzájuk
újabb segítők is. Egyeztetik, ki főzzön; állandóan vannak jelentkezők, és a
támogatókat is ők maguk találják meg. Szájról szájra terjed a
szeretetvendégség híre a rászorulók között, számítanak rá, és megtalálnak
minket. Szeretnek idejönni. Édesapám azt tanította nekem, hogy az a család
marad együtt, amelynek van célja.*

*A közös célunk*at igyekszem tudatosítani az emberekben, ez pedig nem más,
mint *hogy eljussunk és másokat is eljuttassunk az üdvösségre.*

*Erre gondolunk itt is. Az önkénteseink tudják, hogy vendégségbe hívjuk az
utcán élő testvéreket, és hogy nem pusztán az élelemről van szó, hanem
arról, hogy beszélgessünk velük, segítsük őket. Közülük két hányatott
sorsú, nagyon szerethető embert én eskettem*. *Szép volt az egész, és öröm,
hogy ma is együtt vannak. Feladatunk, hogy formáljuk az ő lelki
üdvösségüket is, és hogy megtapasztalják: van a világon feltétlen, önzetlen
szeretet, amit Istentől kapunk, s aztán továbbadunk. Amikor megérzik ezt,
megerősíti őket, hogy bármikor megmerítkezhetnek ebben a szeretetben. Az
ebédhez mindig kapcsolódik egy kis kulturális esemény is. Valaki gitározik,
énekel egy-két vallásos éneket, és persze mást is, Bikinit, Eddát… Most
zongorázni fog valaki, zenés ebédünk lesz, de tervezünk filmvetítést,
előadást is.*

*– Akadnak a vendégek között olyanok, akikben kialakul az Egyház iránti
kötődés?*

– Nem igazán. *Eljönnek a templomhoz, találkoznak egy pappal, ez talán
betudható az ő istentiszteletüknek. Kapcsolatok jönnek létre, néhányan
részt vesznek szentmisén is, de ez egy hosszabb folyamat*,* és talán soha
nem simulnak bele teljesen*. A társadalomnak nem integrált személyei ők,
így a társadalmi együttélés különböző formáiban sem vesznek részt.*
Idegennek érzik magukat. A misén megállnak hátul.*

*Ha fel tudjuk villantani a szeretetet, talán Istenre vágyóvá válnak.*

*– A missziós programok között szerepel a takarítás is és sokféle más közös
tevékenység.*

*– A három misére körülbelül százan járnak nálunk. *Nincs annyi hasonló
érdeklődésű ember, hogy mindenkinek csoportot indíthassunk.* A felújítás
során segíteni hívtuk az embereket, sokan eljöttek olyanok is, akik még
soha nem jártak a plébánia közösségi termeiben. Most már kezdik a
sajátjuknak érezni a plébániát. Segít ebben az is, ha az ember arra
gondolhat: én tiszítottam meg az ablakot, én mostam fel a festéket a kőről.
Megszólítják egymást, rájönnek, hogy szomszédok, s így ismeretségek,
barátságok szövődnek, és remélem, közösségek is. Az alulról induló
kezdeményezések működnek jól, a közösségi együttlétnek azok a formái,
amelyekben maguk az emberek szeretnének összejönni egymással. Adhatok
ötleteket, és csoportosulhatnak akörül; máskor meg ők keresnek meg minket,
hogy ilyen vagy olyan csoportot szeretnének, és kérik, hogy segítsünk nekik
elindulni. Most már megvannak az ehhez szükséges közösségi terek, és bízom
benne, hogy meglesz ennek az eredménye.*

*Minden héten látunk a templomban és a plébánián új embert, új családot.
Tudjuk-e szeretettel fogadni? Sok múlik ezen.*

*A lehetőségeink jók. A templom télen fűthető, nyáron hűthető. Ez persze
anyagi terheket ró ránk, de otthonossá vált a környezetünk.*

*– Mit vár a missziós évtől?*

*– A missziós évben azért imádkozunk, hogy „szent idő legyen, a kegyelem
ideje mindenkinek: a növekedés ideje a fiataloknak, a megújulás ideje a
családoknak, a felüdülés ideje az időseknek, a gyógyulás ideje a
megtörteknek, az öröm ideje a szomorúaknak, a megbocsátás ideje a
bűnösöknek, a megerősödés ideje a közösségnek, s a hazatérés ideje azoknak,
akik távol vannak”. *

A* missziós év programfüzete IDE klikkelve
<https://www.magyarkurir.hu/uploads/content/135426/fajlok/rokolya_misszios_fuzet_vegleges-valtozat--1-.pdf>
tölthető le.*

*Fotó: Merényi Zita (a fotók advent első vasárnapján, december 3-án
készültek a missziós év megnyitásán)*

*Trauttwein Éva/Magyar Kurír*

*Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2023. december 11-i számában
jelent meg.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231212/e1d8b0a1/attachment.html>