[Grem] !!! "ÉLHETŐ VIDÉK" - az MKDSZ keresztény civil fóruma

[Emoke Greschik]

 *„Élhető vidék” – az MKDSZ keresztény civil fóruma*
https://gondola.hu/cikkek/152112-__8222%3BElheto_videk__8221%3B___8211%3B_az_MKDSZ_kereszteny_civil.html
Azért folytatjuk a Magyar Falu Programot, hogy a nagymamáknak ne Skype-on
kelljen kapcsolatot tartaniuk az unokáikkal.
2023. december 1. 13:00

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) hagyományos, immár 26.
alkalommal megrendezett Keresztény Civil Fórumán Strommer Pál levezető
elnök (a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke) és *Harrach Péter, *az MKDSZ
elnöke köszöntötte a megjelenteket.

Harrach Péter szerint egy ilyen tanácskozás pillanatfelvételt tud készíteni
a magyar világról, a vidéki emberek életéről, lehetőségeiről.

Hangsúlyozta, hogy az ember része ennek a csodálatos világnak, része a
természetnek; ugyanakkor a gazdája is olyan értelemben, hogy munkával,
alkotással gazdagíthatja ezt a világot.





*Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke*





*Gyopáros Alpár* modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos
nyitóelőadásában kiemelte, hogy a szocialista kormányzat idejével
ellentétben ma már nem arról beszélünk, hogy a vidéket meg kell menteni,
mert az emberek elvándorolnak, hanem arról, hogy a falvak a
versenyelőnyüket hogyan tudják a legjobban kihasználni.

A Fidesz-KDNP-kormány nem politikai okokból „vidékbarát kormány”, hanem
azért, mert tudjuk, hogy a kistelepülések olyan értékek hordozói, amelyek
elvesztésével az egész ország veszítene

– jelentette ki a kormánybiztos. A kormány vidékfejlesztési programjából
Gyopáros Alpár kiemelte az elmúlt évtizedben végrehajtott pénzügyi
konszolidáció, az úthálózat-fejlesztés kapcsán a Modern Városok Program, a
„zászlóshajónak” tekintett Magyar Falu Program és az európai viszonylatban
is kiemelkedő családtámogatások jelentőségét.





*Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos*





A kormánybiztos hangsúlyozta:

nagyon fontos, hogy ne Brüsszelből döntsék el azt, hogy a magyar falvakban
milyen fejlesztésekre van szükség.

A magyar kormány más filozófiát képvisel: a szubszidiaritás elve alapján
kisegít, a pénzügyi likviditás érdekében előfinanszírozást nyújt. Külön
kiemelte még a történelmi egyházaknak adott támogatást, a kisboltok
támogatását, falugondnoki szolgálat bővítését, a kistelepülési
vasútállomások fejlesztését, az állami ingatlanok önkormányzati kézbe
adását és a kistelepülési rendezvények támogatását, amelyek sokszorosan
megtérülnek vidékfejlesztési szempontból. Mindezeknek együttesen
köszönhető, hogy a falusi népesség az elmúlt években biztató növekedésnek
indult, a korfa is kezd kiegyensúlyozottabbá válni a gyermekek születésével
és a fiatalok egyre nagyobb részének megtartásával. Zárásként a
covid-időszak tapasztalataira utalva elmondta: a cél az, hogy a
nagymamáknak ne kelljen Skype-on tartani a kapcsolatot messzire szakadt
unokáikkal.

*Vecsei Miklós *felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos a Jelenlét
program sikereiről beszélt, hangsúlyozva, hogy a szociális felzárkóztatási
programok területén a siker nem feltétlenül számokban mérhető.

A nyomorban élők problémáit sem Brüsszelben, sem kormányzati vagy vármegyei
szinten nem lehet megoldani, csakis személyes jelenléttel.

A program ma már 300 településre, közel 300 ezer emberre terjed ki, a
tendenciákat tekintve a következő évtizedben a magyar lakosság 7-8%-a ebben
a közegben fog megszületni – hangsúlyozta. Az ő felkarolásuk így nem
jótékonykodás, nem pusztán karitatív kérdés, hanem politikai,
vidékfejlesztési, nemzetstratégiai ügy.





*Vecsei Miklós felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos*

  A Jelenlét program címe egyébként arra utal, hogy ezt a feladatot az
végezheti hatékonyan, aki megengedheti magának, hogy ott van. És aki
hosszabb távon is képes ott maradni, „szerethetővé válni” a rászorulók
előtt, az az igazi hős.

Vecsey Miklós kiemelte, hogy a szegénységnek van pozitív tartalma is, a
nyomorúságnak azonban nincs, mert nincs jövőkép, akarat, csak a
beszűkültség.

A nyomorban csak a pillanat, a túlélés számít. Ha karácsonykor igazán
segíteni szeretnénk egy hajléktalannak, kezdeményezzünk vele személyes
beszélgetést, „adjuk vissza a nevét” – zárta előadását a miniszterelnöki
biztos.

  *Farkas Sándor *agrárminiszter-helyettes előadásában azt hangsúlyozta,
hogy a kistelepülések azok, amelyek ennek az országnak az igazi erejét
adják. Az elmúlt száz év legsikeresebb programja a Magyar Falu Program.
Ennek eredményességét jól mutatja, hogy sok faluban már nincs eladó ház,
viszont sorozatban épülnek a mini óvodák és bölcsődék, mert annyi gyermek
születik.

A magyar mezőgazdaságot az agrárminiszter-helyettes „az ország
védőbástyájának” nevezte, amely identitásunkban megtart, testileg pedig
táplál minket.

A jó minőségű élelmiszerek nemcsak a hazai piacot látják el, hanem a
nemzetközi piacon is versenyképesek. Mindezt úgy, hogy az elmúlt években
példátlan volt a mezőgazdaságra rakódó terhek súlya az aszály, a háború
hatásai vagy éppen az ukrán gabonadömping formájában.



*Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes*





Ezért is kötelességünk nap mint nap megbecsülni az agráriumban dolgozókat,
különös tekintettel azokra a fiatalokra, akik a mai világban ezt az
életformát választják. Számukra az a legfontosabb, hogy legyen hosszú távon
is jövedelmező, társadalmilag elismert foglalkozás az agrárium, hogy a
modern technológiához és infrastruktúrához való hozzáférés a hagyományos
értékek megőrzésével párosulhasson – szögezte le a miniszterhelyettes.

Farkas Sándor szerint bizakodásra ad okot, hogy 2021 és 2023 között rekord
összegű támogatás érkezett a mezőgazdaságban, amely nagyrészt hozzáadott
értéket teremtett

– ugyanakkor nem kerülhető meg az EU-s szakpolitika, a piacvédelem
jelentősége sem. Előadása végén az agrárminiszter-helyettes kiemelte, hogy
a vidéken még szilárdabban őrzött keresztény hitünk és nemzeti történelmünk
az, amire az ország jövőjét építhetjük; gyakorlati téren pedig azt
ajánlotta, hogy karácsonykor is bátran vásároljunk hazai termékeket, mert
ezzel is a magyar termelőket támogatjuk.







*Dr. Kiss Róbert* *Richárd* Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró
már 178 országban járt. Tapasztalata szerint

mindenhol van idegenforgalmi érték, ha megfelelő marketinggel kezeljük, és
ha elhiszik az emberek, hogy az ő otthonuk is érdekes lehet mások számára.

A turisztikai fejlesztésekhez emellett minél nagyobb arányú – Amerikában
akár 50%-ot elérő – központi támogatás is szükséges, ezzel lehet ugyanis az
önerőt ösztönözni – osztotta meg tapasztalatait a szakember. Ebben az
iparágban különösen igaz, hogy nem feltétlen a mennyiség számít, például a
vendégek számának növekedése egy szint után már kontraproduktív lehet –
elég annyi, amennyi eltartja az adott települést, miközben nem rontja a
környék turisztikai vonzerejét.

Nagyon fontos a szolgáltatások összekapcsolása is a sok területen jellemző
rivalizálás helyett.

A szakember a magyar turizmus dinamikusan fejlődő szegmensének tartja a
fürdőturizmust és a gasztroturizmust, de például a vallásturizmus is
felívelőben van a régi templomok megőrzése, megújítása révén. Földrajzilag
nézve a kérdést pedig jó pár olyan vidéki célterület van Magyarországon,
amely az elmúlt években „hihetetlen fejlődésen ment keresztül” – példaként
említette az Őrséget, Noszvajt, Tokaj környékét, de ide sorolható
Nyíregyháza és Kisvárda, Sátoraljaújhely vagy éppen a Közép-Duna vidéke is.
„Nagy lehetőségek vannak a vidéki turizmusban” – összegezte tapasztalatait
Dr. Kiss Róbert Richárd.





*           Dr. Kiss Róbert* *Richárd*, *Prima Primissima-díjas turisztikai
szakújságíró*



*Dr. Schlett András* habilitált egyetemi docens (PPKE) arra az érdekes
ellentmondásra irányította rá a figyelmet, hogy bár a
társadalomtudományokban mindent mérni igyekszenek, a vidékkutatás területén
ez megtévesztő is lehet. A modernizációs paradigmák éppen a mindent
számszerűsíteni igyekvő, anyagias megközelítés mentén értékelték le a
vidéket, az „elmaradottság, információhiány és alacsony hozzáadott érték”
szimbólumaként tüntetve fel azt. Az ortodox modernizációs paradigmák
ugyanakkor – a kommunizmustól a globális piacgazdaságig – hamar
kifulladtak, és hozzáigazodtak a magyar valósághoz.

A válságok idején mindig felértékelődik a vidék, mert stabil értékrendet
képvisel, így egyfajta stratégiai szükségesség, a nemzeti autonómia és
szubszidiaritás hordozója is.

A kutató hangsúlyozta, hogy a nagyváros „komfortorientált”, azonnali
kielégülést, rengeteg impulzust és információt kínál, ugyanakkor a városi
emberek sokszor azt sem tudják, mi történik a szomszédukban.





*Dr. Schlett András habilitált egyetemi docens (PPKE)*





A látszólagos biztonság ellenére a városi ember kiszolgáltatott, az olyan
„egyensúlyi rendszerek”, mint például a modern egészségügy gyakran új
egyensúlytalanságokat teremtenek (például test-lélek, ember-természet).

A vidék előnyei ezzel szemben a lassabban érződő, kumulatív javakra
alapulnak, mint például a közösségi összetartás, a család gyarapodása, a
kiegyensúlyozott munkavégzés.

Nem a „célracionalitás” a fontos, hanem a belefeledkezés. Ezért is
lehetséges, hogy az elmúlt évtizedben sorozatosan érkező külső sokkhatások
(tömeges migráció, covid-járvány, háború) ismét a vidék felé fordulást
eredményezett. A munka java része azonban még hátravan, hiszen közösséget
építeni, helyi értékeket képviselni nem lehet felülről, ezekhez működő
kisközösségekre van szükség. A helyi erőforrások megtalálásában egyébiránt
piaci potenciál is van – hangsúlyozta előadásában Dr. Schlett András.





*Tomanek Péter, a Siófoki Sarlós Boldogasszony templom plébánosa*

Az utolsó előadó *Tomanek Péter*, a Siófoki Sarlós Boldogasszony templom
plébánosa volt, aki humorosan idézte fel, hogy míg Szent István korában 10
falu épített egy templomot, mára odáig jutottunk, hogy 1 pap lát el 10
falut. A vidéki plébániai közösségek szempontjából kiemelte, hogy

az egyházmegyei ingatlanok karbantartása, felújítása jó kereteket,
lehetőséget ad a közösségépítésre,

de ehhez emberekre is szükség van, a plébános részéről pedig nagy
rugalmasságra. A vidéki egyházközösségeknek ugyanakkor nagy előnye a
személyesség, ami evangéliumi alapérték (Mt 18, 20). A hagyományos falusi
modellt felidézve elmondta, igyekszik jó kapcsolatot kialakítani az
iskolavezetőkkel és kultúrházvezetőkkel, mert együtt tudnak jó közösséget
építeni.

A plébániai közösségekben fontos szerepük van a növekvő számú világi
szolgálattevőknek, a diakónusoknak és akolitusoknak is, akiknek felkutatása
és kiválasztása, „bevonzása” szintén a pap feladata.

Tomanek Péter előadásában többször idézte a nemrég Magyarországra látogató
Ferenc pápa mondását is, amit vidéki plébánosként irányelvének tekint: „Aki
mer, az nyer.” Az általa vezetett közös imádsággal ért véget a 26.
Keresztény Civil Fórum.





*A 26. Keresztény Civil Fórum közönsége*





<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20231202/44a64335/attachment.html>