[Grem] Segítségkérés

Gy Greschik gy.greschik at teguec.com
2023. Dec. 1., P, 11:08:29 CET


Kedves Zoli!

Köszönöm a kiegőszítő információt -- Király Gyurit most már a válaszodat olvasva hírből egy kicsit ismerem is talán, személyében tehát nincs okom kételkedni.

Kár, hogy a segélykérő levélben nem világítja meg az ügy hátterét egy kicsit jobban, mert akkér talán nemcsak ő maga, hanem az eset is mentes lehetne a kételyektől.

(Abban az illetőben sem kételkedem, aki az általam leírt esetben segítette azt a bizonyos szegény két gyereket nevelő nőt -- bár abban az esetben a személyes kapcsolatokkal együtt ő maga is elhitt (a nőnek) olyan dolgokat, amiket nem kellett volna.)

Még egyszer köszönöm szépen a kiegészítést,

Gyuszi


On Fri, 1 Dec 2023, Zoltán Hámory wrote:

> Date: Fri, 1 Dec 2023 09:32:02 +0100
> From: Zoltán Hámory <hamory.zoltan at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.banki.hu
> Subject: Re: [Grem] Segítségkérés
> 
> Kedves Gyuszikám!
> 
> Ezt az email-t Király Gyuri indította el, aki a Máltai Szeretetszolgálat
> vezető munkatársa és az AVE csoport állandó tagja. Valószínűleg ő
> személyesen is ismeri a bajba jutott anyukát, meg a körülményeit is, mert
> különben nem adta volna a nevét ehhez a gyűjtéshez. Mindenesetre a pénzt nem
> a bajba jutott hölgy számlájára kell utalni, hanem egy segítséget nyújtó
> alapítványnak, aki kellőképpen átvizsgálja a továbbutalást.
> Azt javaslom, aki kételkedik bármiben is, hívja fel Király Gyurit és tőle
> kérjen pontos információkat.
> Egyébként teljesen igazatok van, hogy ilyen esetben mindig óvatosnak kell
> lenni, de nekem garancia volt az is, hogy egy zártkörű levelezőlistán
> keresztül kaptam ezt a felhívást és hiteles személyek adták a nevüket hozzá.
> Szeretettel:
> Zoltán
> 
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2023. nov. 30., Csü
> 23:29):
>       Kedves zoltán! (... és Gyuri és Feri?)
>
>       Utánajártatok, hogy az illető „megérdemli-e” a segítséget?
>
>       A kétely azért merült föl bennem, mert a kevéske megadott
>       paraméter pont egy olyan esetet juttatott eszembe, ahol az
>       illetőt pont nem volna szabad segíteni.  Az eset a viszonylag
>       közvetlen ismeretségi körömben történt, úgyhogy a részletekről
>       első kézből vannak információim:
>
>       Egy két gyermekét egyedül nevelő nő vagy 10 éve kibérelt egy
>       lakást.  A fizetéssel néhány hónap után kezdtek gondok lenni...
>       aztán kiderült, hogy a két gyerek egyike már akkor nem is volt
>       gyerek, 18 év fölötti volt, csak a nő gyerekként prezentálta.  A
>       másik még jogilag gyerek volt, 17 éves lehetett talán.  A két
>       gyerek otthonról csak nagyritkán és csak felváltva ment el
>       otthonról, iskolába egyik sem járt, számítógépezéssel és
>       zülléssel töltötték idejüket.  (A szomszéd utólag mesélte, hogy
>       egyszer az anya kiabált a lányával, hogy menjen el abortuszra. 
>       A másik, nagyobbik „gyerek” fiú volt.)
>
>       Minderről a bérbeadó csak néhány év után szerzett tudomást,
>       addigra a nő kifogásai a késlekedő fizetések miatt már kínosak
>       lettek, és a szegény érettségire készülő gyerekek is még mindig
>       érettségire készültek (ez volt a hivatalos történet).
>
>       A bérbeadó közben a szegény, gyerekeit egyedül nevelő nőnek úgy
>       segített, ahogy tudott: tűrte a halmozódó tartozást amíg
>       tűrhette, közben kijárta a nőnek az önkörmányzatnál és a
>       közműveknél amit csak lehetett (akkor még többet lehetett).  A
>       hónapok múltak, és egyszer csak pontot akart a bérbeadó a
>       történet végére tenni.  Felmondott -- emberségesen persze,
>       türelemmel.  De a nő nem ment.  Nem volt hova, mondta, további
>       nehézségekre hivatkozott, de a lakbér csak egyre akadozott,
>       úgyhogy a tulaj kezdte komolyra fordítani a szót.  Egyszer csak
>       ki lett zárva a lakásából.  Mindenféle trükkel próbálkozott,
>       ügyvéd, ez az, és amikor a villanyórájukat le akarta kapcsolni,
>       kiderült, hogy évek óta lopták az áramot annak ellenére, hogy
>       már a kedvükért a tulaj előre fizetős (kártyás) órát is
>       beszereltetett a lakásba (hogy jobban menjen nekik a pénz
>       beosztása).  A villamos művek fel is jelentette a nőt --
>       szerencséje vo
>        lt a tulajnak, hogy valami adminisztratív okból nem ő lett a
>       feljelentett (ma már ő volna az).
>
>       Aztán hosszú küzdelem, rendeteg idő. herce-hurca után végülis
>       kilakoltatás lett a dolgból.  A kilakoltatás hajnalán a nő két
>       „gyerekével” nyomtalanül eltűnt.  A lelakott, lepusztított
>       lakás, sok hónapi behajthatatlan tartozás, feltört villanyóra,
>       stb. maradt a tulaj nyakán -- aki nem is tudott a nő után menni,
>       mert az új lakóhelyéről nem tudott semmit, és a személyi adatai
>       alapján sem tudta megtalálni.  De nem is akarta már, csak örült,
>       hogy megszabadult tőle.  Aztán még néhány hónap és pénz -- a
>       lakás rendbe lett hozva.
>
>       És akkor megjelent valaki nála: az új bérbeadó.  Segítséget
>       kért.  Valahogy kinyomozta a régi lakásukat, és tudni akarta,
>       hogyan sikerült a szegény gyerekeit egyedül nevelő nőtől
>       megszabadulni, mert akkorra már őneki sem volt bebocsátása a
>       saját tulajdonába...
>
>       Mindezek során a nőnek mindvégig rendes állása volt, bár nem
>       keresett sok pénzt, mégis, rendezett állással bírt.
>
>       Aztán az évek múltával a dolog el lett felejtve... majdnem. 
>       Ugyanis a közműtartozás görgött tovább, bírósági ügy, majd
>       behajtás is lett a közművek által hajdan tett feljelenetésből --
>       és most idén kapta meg a volt bérbeadó a tájékoztató levelet a
>       végrehajtótól, hogy elkezdik majd levonni a nő fizetéséből a
>       törlesztéséket (mert közben az adósság persze nőtt-kamatozott,
>       mindenféle díjak adódtak rá, és a nőt a hatóságnak/végrehajtónak
>       sem volt könnyű utolérnie.  Gondolom, közben más közműlopási
>       adósságok is rakódhattak arra, amiről az ismerősöm közvetlenül
>       tudott.  És talán a gyerekeit most is egyedül neveli.
>
>       A fenti történet nem valószínű, hogy ugyanarról az illetőről
>       szól mint akivel kapcsolatban a segélykérő levél született --
>       bár ami kevés a levélből kiderül, akár lehetne ő is.
>
>       Küldjünk neki pénzt?
>       Valaki utána járt, hogy mi a szegény gyerekeit egyedük nevelő
>       történetének a másik oldala, ha esetleg több oldala volna?
>
>       Gy.
>
>       On Thu, 30 Nov 2023, Zoltán Hámory wrote:
>
>       > Date: Thu, 30 Nov 2023 20:24:32 +0100
>       > From: Zoltán Hámory <hamory.zoltan at gmail.com>
>       > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > To: grem at turul.banki.hu
>       > Subject: [Grem] Segítségkérés
>       >
>       > "Egyre kevesebb az,
>       > ami hiányzik
>       > - de az egyre jobban"
>       >                        Szepesi Feri
>       >
>       > Kedves Lista!
>       >
>       > Egy egyedülálló Ávés társunk bajba került, kérjük
>       segítségeteket!
>       >
>       > Az anyuka 2015 óta neveli egyedül 2 gyermekét.
>       > A közös vagyonból a bíróság ítélete alapján semmit sem kapott.
>       > 2017 óta laknak egy önkormányzati bérlakásban, kedvező bérleti
>       díj mellett.
>       > A helyi egyházközség aktív tagjai, hittanra, imakörbe járnak,
>       > cserkészkednek.
>       > Az anyuka 35 éve dolgozik közalkalmazottként, szülei már nem
>       élnek.
>       >
>       > A család anyagi helyzete akkor roppant meg, amikor egy 20 évre
>       visszanyúló,
>       > az anyuka nevén lévő tartozás "aktiválódott".
>       > Ennek nyomán 2023. januártól a fizetése 33 %-át letiltják és
>       ez még
>       > mostantól 10 hónapig így lesz.
>       >
>       > A jelenlegi lakbér tartozásuk 170.000 Ft.
>       > Félnek, hogy az önkormányzat bármely pillanatban felmondhatja
>       a lakásbérleti
>       > szerződést.
>       >
>       > Szeretnénk a társunknak anyagi segítséget nyújtani.
>       > Jelenleg a Reményt és jövőt Alapítvány számláján az AVE-s
>       befizetések
>       > összege: 64.000 Ft.
>       > Ezt az összeget a mai napon átutaljuk a bérbeadó
>       Önkormányzatnak.
>       >
>       > Ha valaki úgy érzi, hogy szívesen segítene társunknak és van
>       is erre anyagi
>       > lehetősége, adományát az alábbi számlára utalhatja:
>       >
>       >
>       > Reményt és jövőt Alapítvány
>       >
>       > Számlaszám: 11704007-22048459
>       >
>       > Közleménybe írandó: „AVE”
>       >
>       > Nagyon szépen köszönjük!
>       >
>       > Király Gyuri
>       > 20/3206451
>       >
>       >_______________________________________________
>       Grem mailing list
>       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról