[Grem] Aug. 21. Szt. X. Piusz pápa ünnepe

2023. Aug. 21., H, 04:51:42 CEST

 Szent X. Piusz pápa
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2022. augusztus 21.,
vasárnap | 9:01
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-x-piusz-papa

X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto; Riese, 1835. június 2. – Róma, 1914.
augusztus 20.) a Katolikus Egyház 257. pápája volt.

*Giuseppe Melchiorre Sarto 1835-ben született az észak-olaszországi Treviso
közelében, Riesében. Édesapja szegény parasztember volt. A falusi gyermek
vidám, kalandokkal teli életet élt, melybe belefért a gyakori ministrálás*, *de
a madarászás is. Tizenkét éves korától Castelfranco algimnáziumába járt;
középiskolai tanulmányait Padovában fejezte be*. *Teológiai tanulmányait
ugyanitt, a szemináriumban végezhette.*

*23 éves korában szentelték pappá Castelfrancóban. A trevisói egyházmegye
papjaként először káplánként szolgált Tombolóban, majd plébánosként
Salzanóban. Őszinte szeretetet tanúsított Krisztus és az Egyház iránt;
alázattal és nagy odaadással szolgálta a rászorultakat. A nép plébánosa
volt, a kicsinyeké és a szegényeké, azoké, akik közül ő maga is származott,
s akiket minden erejével támogatott. A fiatalokat, ha kellett, írni,
olvasni tanította, a szegényeket és betegeket szorgalmasan látogatta.
Számtalan történetet őrzött meg a hívek emlékezete ebből az időszakból.*

*Az egyik ínséges esztendőben szegényeknek gyűjtögetve plébániájára is
bekopogtattak*.* Húsz zsák kukorica volt a magtárban, és Sarto mindent
odaadott. A kérdésre, hogy mi lesz vele, a plébános így válaszolt: „Ne
nyugtalankodjatok miattam, a Gondviselés engem még soha nem hagyott
cserben”.*

*Egyszer a falu határában lévő szőlőt valami betegség támadta meg,
olyannyira, hogy a szüret veszélybe került*. *A plébános tanácsot tartott a
híveivel, majd vasárnap, mise után kihirdette nekik: „Holnap reggel
harangozni fogunk, és megáldom a kertjeiteket és földjeiteket. Imádkozzatok
velem együtt, és legyetek nagy bizalommal.” És történt, hogy másnap a
szőlőkről eltűnt a betegség!*

*Prédikációinak a szomszédos falvakban is híre járt, az emberek nem
sajnálták a többórás gyalogutat sem, csak hogy hallhassák. Mikor ezen a
többi* *plébános megsértődött, s panaszt emeltek* *a püspöknél, ezt a
választ kapták: „Csináljátok ti is ugyanúgy!”*

*1875-ben Trevisóban kanonok lett, és a helybéli szeminárium lelkivezetője.*

*1884-ben a trevisói püspök kezéből vette át kinevezési okmányát: Mantova
püspöke lett. Méltatlannak tartotta magát e feladatra: levelet írt Rómába,
kinevezése semmisé tételét kérve. Róma válaszában az engedelmesség
erényének gyakorlására intette.*

*Püspöki szolgálata idején is példás lelkipásztori szolgálatot végzett. A
szeminárium rektora lett, de erkölcstant és gregorián éneket is tanított.
Négy év alatt végiglátogatta egyházmegyéjét, majd egyházmegyei zsinatot
tartott. Közvetlensége, egyszerűsége, jósága sokszor még az Egyház *
*ellenségeit* *is lefegyverezte*. *Amikor egy röpirat szerzője súlyos
sértésekkel és alaptalan vádakkal illette, nem volt hajlandó* *bíróság
előtt* *keresni az igazát, mondván, hogy* *a bűnös vádaskodónak nem
bírósági büntetésre, hanem imádságra van szüksége.*

*1893-ban Velence pátriárkájává nevezte ki XIII. Leó pápa. Amikor a páduai
püspök a Szentszék megbízásából érdeklődött, hogy elfogadná-e a velencei
pátriárkai székre szóló kinevezést, ezt táviratozta vissza: „Pontosan ez
hiányzik nekem. Sarto.” 1894-től 1903-ig irányította a velencei
egyházmegyét. Jól állta *a* helyi politikusok egyházellenes
támadásait;* *személyének
köszönhetően a katolikusok nyerték a helyi választásokat.*

*1903. augusztus 4-én választották meg pápának. Sarto tiltakozott, és
csakis társai kérésére fogadta el az új feladatot mint élete legnehezebb
keresztjét. Nehéz szívvel vállalta, mivel azt tartotta magáról*,* hogy nem
képes ellátni e magasrendű megbízatást. A valóság azonban másról
tanúskodott – hangsúlyozta 2010 augusztusában mondott tanításában XVI.
Benedek pápa. Így fogalmazott: Szent X. Piusz pápasága kitörölhetetlen
nyomot hagyott az Egyház történetében, nagy jelentőségű reformot valósított
meg, amint azt pápai jelszava is bizonyítja*:* „Instaurare omnia in Christo
– Megújítani mindent Krisztusban”.*

*Számtalan kezdeményezés fűződik X. Piusz nevéhez: újjászervezte a
Szentszék vezetését, a Római Kúriát, elindította az új Egyházi Törvénykönyv
szövegezését, reformokat vezetett be a papképzésben, gondoskodott a nép
hitének elmélyítéséről. Fiatal papként, majd püspökként is azon fáradozott,
hogy egységes, egyetemes hittankönyvet szerkesszenek, legalább olasz
nyelven. A római egyházmegye számára írt és az ő nevével ismertté vált
katekizmus egész Olaszországban, sőt az egész világon elterjedt; határozott
és biztos támpontot jelentett a katolikus tanítás számára.*

*Szívügye volt a papok megszentelődése, mert úgy látta, hogy „a papnak
először saját magában kell megformálnia Krisztust, ha ugyanezt másokban
végre akarja hajtani”. A belső megújulás egyre szélesebb körben kezdett
hatni: az itáliai püspökök látogatni kezdték az egyházmegyéjüket, s a
szemináriumokban sokkal nagyobb gondot kezdtek fordítani a tudományos
képzésre és a növendékek aszketikus nevelésére.*

*A lelki élet embere volt, ugyanakkor támogatta az intézményeket és a
szervezeteket, ha úgy látta, hogy azok a belső élet kibontakozásának az
eszközei. Hamar felismerte a katolikus sajtó jelentőségét: velencei
pátriárkaként egyszer mellkeresztjét adta zálogba, hogy a helyi katolikus
lapot átsegítse anyagi nehézségein.*

*X. Piusz jó kapcsolatban volt a Magyar Katolikus Egyházzal. 1905-ben ő
szentelte gróf Zichy Gyula pécsi, Balás Lajos rozsnyói és Prohászka Ottokár
székesfehérvári megyéspüspököket. A három kassai vértanút – Körösi Márk
esztergomi kanonokot, Pongrácz Istvánt és Grodecz Menyhért jezsuita atyát –
az ő óhajára vették föl a boldogok sorába 1905-ben. Az 1912. június 8-án
kiadott Christifideles graeci kezdetű bullájával kanonizálta az új
Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét*.

*Nagy figyelmet szentelt a liturgia, főként a szakrális zene reformjának
is, azzal a reménnyel, hogy ez segíti a híveket az imádságban és a
szentségi életben. Nevéhez fűződik a szent zenéről kiadott Inter
Sollicitudines kezdetű motu proprio. Az egyházi zene célját abban határozta
meg, hogy „ébressze föl a hívekben az áhítatot és könnyítse meg az
imádságot”. Különös figyelmet szentelt a gregorián éneknek. Rómában
egyházzenei főiskolát indított, s a liturgia kérdéseinek tisztázása
érdekében újra kiadta a Római Misekönyvet és breviáriumot.*

*Különös gondot fordított az Eucharisztiára és a lelki életre. Tőle
származik a liturgikus élet kulcsszava, az actuosa participatio, a tevékeny
részvétel. Az volt a célja, hogy „a hívek a szentmisét imádkozzák, és ne
mise közben imádkozzanak”. Indítványozta és szorgalmazta a gyakori,
lehetőleg napi áldozást is*: *„Senkit sem szabad visszatartani az
áldozástól, ha a kegyelem állapotában van, és jó szándékkal közeledik a
szent asztalhoz.”*

*Indítványozta, hogy a gyermekek *az addigi gyakorlattól eltérően –
általában tizennégy éves korukban járultak először szentáldozáshoz *–
korábban áldozzanak. Ösztönzésére előbbre hozták az elsőáldozás időpontját:
7 éves korra, amikor – szavai szerint – a gyermekek már gondolkozni
kezdenek.*

*Egy angol édesanya magával vitte a kisfiát magánkihallgatásra, hogy a
Szentatya áldja meg a gyermeket. „Mennyi idős?” – kérdezte a pápa. „Négy
éves – válaszolta az édesanya –, és remélem, hogy két vagy három év múlva
elsőáldozó lehet.” Akkor a pápa komolyan a kicsi szemébe nézett, és
megkérdezte tőle: „Kit fogadsz a szívedbe, amikor áldozol?” Gyorsan jött a
válasz: „Jézus Krisztust!” – „És kicsoda Jézus Krisztus?” – kérdezte újra a
pápa. „Jézus Krisztus Isten” – mondta a kisfiú. Akkor a pápa az édesanyához
fordult: „Hozza el holnap reggel a gyermeket. Magam fogom megáldoztatni.”*

*Nem *az elvont tudományok* embere volt, jóllehet kimagasló szellemi
képességekkel rendelkezett. Intelligenciájával mindig meg tudta ragadni a
kérdés lényegét. A tudományos kutatás csak annyiban érdekelte, és csak
annyiban támogatta, amennyire a vallásos élet számára hasznosnak és
szükségesnek látta: az egyházi hagyomány vonalában maradva támogatta a
kinyilatkoztatás tudományos elmélyítését; 1909-ben megalapította a Pápai
Biblikus Intézetet. A bencéseket megbízta a Vulgata új, kritikai kiadásának
elkészítésével.*

*Az egyszerűség, alázatosság, kimeríthetetlen szeretet, jóság, nagylelkűség
és erősség erénye jellemezte, továbbá finom humor, mellyel a merev
szertartásosságot is fel tudta deríteni. Szerette magát jó vidéki
plébánosnak mutatni. Ahol csak tehette, kereste a nép közelségét. Ha
prédikált vagy más alkalmakkor szólt az emberekhez, szava egyszerű volt és
világos, s a szívéből fakadt a szó.*

*Lelkipásztori tevékenységében Vianney János volt a példaképe. Arcképe
állandóan ott volt az íróasztalán. 1905-ben boldoggá avatta. Oltárra emelte
továbbá Eudes Jánost és Bécs nagy lelkipásztorát, Hofbauer Kelement.*

*Elítélte **a XIX. század végén és XX. század elején fellépő teológiai
modernizmust*, *hű maradván feladatához, hogy megerősítse az embereket a
hitben, s hogy megvédje a híveket a téves értelmezésektől*.

*Élete utolsó éveit beárnyékolta a háború*. *1914. augusztus 2-án felhívást
intézett a világ katolikusaihoz, amelyben* *mély fájdalmának* *adott
hangot. Néhány nappal később, augusztus 20-án hunyt el, életszentség
hírében.*

*Kívánságára testét nem balzsamozták be. Amikor a boldoggáavatáskor
felnyitották a sírt, testét teljes épségben találták. XII. Piusz pápa 1951.
június 3-án nyilvánította boldoggá, majd 1954. május 29-én a szentek sorába
iktatta. Romlatlan teste a Szent Péter-bazilikában, az első bal oldali
mellékkápolnában nyugszik.*

*Ünnepét 1955-ben vették fel a római naptárba, szeptember 3-ra, 1969-től
augusztus 21-én ünnepeljük.*

*Szent X. Piusz mindannyiunknak azt tanítja, hogy mindig a Krisztussal való
személyes és bensőséges egységre kell alapoznunk apostoli cselekedeteinket,
bármily területről legyen szó – emelte ki tanításában XVI. Benedek pápa. E
kapcsolatot napról napra ápolni kell: ez X. Piusz tanításának és
elköteleződésének a magva. Csak azok képesek Istenhez vezetni az embereket
és megnyitni a szíveket irgalmas szeretetének, akik valóban szerelmesek az
Úr Jézusba.*

*Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230821/500c0685/attachment.html>