[Grem] [K:Spam] Re: székelyek és himnuszok

2023. Aug. 18., P, 15:26:41 CEST

Biztos?

Nem tudnám most hiteles forrásbeli adatokkal alátámasztani az ellenkezőjét, de 
hát a somlyói búcsú egész története onnan indul, hogy a katolikus székelyek 
(legalábbis a csíki, gyergyói, kászoni stb. székelyek) köszönik szépen, de nem 
kérnek a király által erőteljesen propagálni akart protestantizmusból -- talán 
éppen unitárius volt akkor J. Zs. --, és a király ezen törekvésének tettlegesen, 
sőt sikeresen és eredményesen ellenállnak. Írnak ekkor 1567-et.

A gengszterváltás után pedig mintha a hangsúly eltolódna a hajdani kat-prot 
ellentéttől a nemzeti-keresztény összetartozás irányába.

On 8/18/23 1:08 PM, VASARHELYI Balazs wrote:
> Számomra csak az az érdekes, hogy a közelmúltig a székelyeknél többségben voltak 
> a protestánsok (most is min. 40 %-uk az - református, unitárius, evangélikus)
> Erdély összmagyarságát nézve meg éppen több volt a protestáns Trianonig (ez a 
> mai protestáns egyházak egyik problémája).
> Ezek után a csíksomlyói Szűz Máriához énekelni elég bizarul hangzik (egy 
> református ilyet nem tesz, egy unitárius meg pláne nem, a szombatisták meg 
> inkább felakasztanák magukat....). Lehet, hogy úgy kéne pontosítani: az erdélyi 
> magyarokon belül azon székelyek himnusza akik katolikusok...
> 
> VB
> 
> 
>     -------- Eredeti levél --------
> 
>     Feladó: T ZS <zsirost50 at gmail.com <mailto:zsirost50 at gmail.com>>
>     Dátum: 2023 augusztus 18 10:34:56
>     Tárgy: [Grem] székelyek és himnuszok
>     Címzett: Greschik lista új <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>     <mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>>
> 
>     Tisztelt Lista!
> 
>     Havas Boldogasszony napján Budapesten tartózkodva, részt vettem a Krisztina
>     téri templom búcsúján. A mise végén meglepett a székely himnusz. Hosszabb
>     keresgélés után ráakadtam az itt mellékelt - korábban elmentett - írásra, s
>     talán nem árt, ha terjesztem. Valószínűleg magam is kaptam, és a forrást
>     sajnos nem ismerem. Kedden, Nagyboldogasszony napján
>     Mátraverebély-Szentkúton sem énekeltük. Fontosabb lenne a Szózat, de alig
>     csendül fel.
> 
>     Áldott ünnepet!
>     Zsíros Tibor
> 
>     *Melyik az igazi székely himnusz?*
> 
>     Többek kérése volt, írjuk meg, mi az igazság a székely himnusszal
>     kapcsolatban. Merthogy kettő is van belőle: a "Ki tudja, merre..." kezdetű
>     ének és az a dallam, amelyet Bartók Este a székelyeknél című
>     zongoradarabjában dolgozott fel. Melyik az igazi?
> 
>     Kérésünkre László Ferenc kolozsvári zenetörténész foglalta össze az idevágó
>     tudnivalókat.
> 
>     Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van, az "Isten, áldd
>     meg a magyart". Ez a nagybetűs Himnusz. Méltó társa az angolok klasszikus
>     "God save the Queen..."-jének vagy Haydn "Gott erhalté..."-jának, amely ma -
>     új szöveggel - Németország himnusza. Vannak azonban más népénekek is,
>     amelyeket a magyarok széles rétegei himnusznak kijáró áhítattal énekelnek.
>     Ilyen például a napjainkban is gyakran felhangzó "Boldogasszony anyánk...",
>     amely a Kölcsey-Erkel remekmű születése előtt úgyszólván minden magyar közös
>     éneke volt.
> 
> 
>     *László Ferenc kolozsvári zenetörténész*
> 
>     A székelyeknek nincs külön himnuszuk. Amíg az erdélyi rendek egyikeként
>     társadalmilag különálltak, föl sem vetődött ennek szükségessége, az újkorban
>     pedig, amikor megjelentek a nemzetek, a székelyek politikailag betagolódtak
>     a magyarságba, így még kevésbé kellett nekik saját himnusz. Amit századunk
>     harmincas évei óta székely himnusz gyanánt énekelnek, a "Ki tudja, merre..."
>     kezdetű ének, a nemzetrész Trianon utáni tehetetlenségtudatát fejezi ki, azt
>     a szorongató érzést, hogy rajtuk már csak Csaba király és Isten segíthet.
>     Emlékeztetőül: "Ki tudja, merre, merre visz a végzet, / göröngyös úton,
>     sötét éjjelen. / Segítsd még egyszer győzelemre néped, / Csaba király a
>     csillagösvényen. / Maroknyi székely, porlik mint a szikla / népek harcának
>     zajló tengerén. / Fejünk a hullám százszor elborítja, / ne hagyd el Erdélyt,
>     Erdélyt, Istenem!" Ami a Trianon utáni székely sorskérdésekhez való
>     viszonyulást illeti, a dal negatív ellendarabja az olyan hiteles,
>     nemzetépítő alkotásoknak, mint például Tamási Áron Ábel-trilógiája, amely
>     Erdély elcsatolása után éppen hogy a székelyek örök életrevalóságát,
>     alkalmazkodási készségét, lebírhatatlanságát hirdette.
> 
> 
>     *Jézus, áldd meg Erdély népét!*
> 
>     Jellemző, hogy a szóban forgó dal nem a Székelyföldön keletkezett, hanem
>     Budapesten. Mind szövegírója, a székelyudvarhelyi születésű Csanády György,
>     mind zeneszerzője, az Oravicabányán született Mihalik Kálmán olyan magyar
>     volt, aki az impériumváltozás után nem vállalta az új sorsot, hanem
>     áttelepült az anyaországba. Csanády a Székely Egyetemi és Főiskolai
>     Hallgatók (budapesti) Egyesületének alapító tagjaként kereste sorstársai
>     kezét, majd évenkénti "nagyáldozatot" kezdeményezett, amelyet leggyakrabban
>     a Zugligetben tartottak. A "Ki tudja, merre..." ennek a sajátos
>     szertartásnak volt egyik zeneszáma, akkor még Kantáté címmel. A székely
>     kivándoroltak a maguk életérzésére ismertek benne, fölkapták, majd
>     szülőföldjükön is elterjesztették. Kiderítetlen, hogy ki nevezte először
>     székely himnusznak. Aki másképpen tudja a szövegét, mint ahogyan én fönnebb,
>     az eredeti Kantáté alapján idéztem, az jól tudja. A szájhagyomány ugyanis
>     módosította itt-ott - javára. A dallam sem egészen az ma, amelyet Mihalik
>     Kálmán a húszas évek elején komponált. A módosítások arra vallanak, hogy a
>     nép évtizedek óta úgy viszonyul hozzá, mint a magáéhoz: mint a népdalokhoz,
>     amelyeken "szabad" változtatni, s amelyek az idő múlásával természetszerűleg
>     csiszolódnak.
> 
> 
>     *"Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van..."*
> 
>     Napjaink székelysége, "Ábel népe" igencsak tudja, hogy egyáltalán nem
>     "maroknyi" és esze ágában sincs, hogy elporló sziklának érezze magát, hanem
>     csak azért is iparkodik és - Isten "jó kedvvel, bőséggel" osztogatott
>     áldásának hála - állja a sarat. De ehhez a dalhoz továbbra is ragaszkodik. A
>     Székelyföldön ünnepélyes alkalmakkor a Himnusz után rendszerint ezt is
>     buzgón eléneklik, sokan meg is könnyezik.
> 
> 
>     *"Ábel népe" a csíksomlyói búcsún*
> 
>     Az Este a székelyeknél lassú dallama nem székely népdal, aminek oly sokan
>     tartják, hanem zeneszerzői lelemény. Bartók 1907-ben fedezte fel a Csíki- és
>     a Gyergyói-medencében a magyar népdal régi stílusát, amelyre legelsőbben a
>     négysorosság, az ereszkedő dallamszerkezet és a félhang nélküli ötfokúság
>     jellemző. Ezeket a jellegzetességeket teremtette újra a páratlan
>     népszerűségű zongoraminiatűr lassú szakaszában, amelynél jellemzőbb és
>     megindítóbb zenei képet senki sem festett a Székelyföldről. Egyedülálló
>     zenei jelképe ez a dallam a székelység hagyományőrző erejének és annak a
>     szellemi örökségnek, amelyet Bartók tett az összmagyarság közkincsévé.
>     Érthető, hogy egyes műveltebb székelyek szeretnék, ha ez a zeneszerzői
>     telitalálat (az évtizedek során hozzátársult Mária-ének szöveggel) "székely
>     himnusszá" válnék, s akként kiszorítaná szerepéből a "Ki tudja, merré..."-t.
>     Nem kisebb tekintély, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzem tudós
>     igazgatója, Kónya Ádám is szorgalmazta ezt. Hiába. Írását a többség nevében
>     felhördülő ellenlábasok diverzióként bélyegezték meg.
> 
>     Eddig a rövidre fogott tájékoztatás, amelyhez azonban a magam véleményét is
>     hozzáfűzöm. A nemzet "szent" dalait általában nem szakértők hitelesítik,
>     hanem a közakarat, amelyet nehéz észokokkal befolyásolni. Be megbántanám a
>     francia közembert, ha kifejteném neki, hogy a Marseillaise, amelyet egy
>     lelkes katonatiszt írt és komponált 1792-ben, bizonyos zenei jellemzőiből
>     következőleg méltatlan, vagy legalábbis kevéssé alkalmas arra, hogy egy
>     nemzet himnusza legyen! Ugyanígy a székelyeknek is hiába mondanók, hogy
>     Csanády nem volt Kölcsey, és Mihalik nem volt Erkel - vagy Bartók. A két
>     eset analóg, de van közöttük egy nagy különbség. A Marseillaise-t törvénybe
>     iktatták, márpedig egy többszáz éves törvényt nagyon nehéz visszavonni, az
>     úgynevezett székely himnuszt azonban bármikor leválthatja egy jövőbeli,
>     bölcsebb közakarat. Óriási szellemi gazdagodás lenne, ha a Bartók-dallam
>     lépne a helyébe!
> 
>     Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, amikor székelyek között vagyunk, és ők
>     rákezdenek a "Ki tudja, merré..."-re, énekeljük velük. Ne határoljuk el
>     magunkat dölyfösen attól, ami annyi embernek "szent"!
> 
>     (Irodalom: Kónya Ádám: Az "igazi"székely himnusz forrásvidéke. Romániai
>     Magyar Szó, Bukarest, 1994. 09. 11-12.; Gábor Dénes: Gondolatok a Székely
>     Himnuszról. Székelyudvarhely, 1998)
> 
> 
>     *Ó, én édes, jó Istenem,
>     Oltalmazóm, segedelmem,
>     Vándorlásban reménységem,
>     Ínségemben lágy kenyerem.*
> 
>     *Vándor fecske sebes szárnyát,
>     Vándorlegény vándorbotját,
>     Vándor székely reménységét,
>     Jézus, áldd meg Erdély népét!*
> 
>     *Vándor fecske hazatalál,
>     Édesanyja fészkére száll.
>     Hazamegyünk, megáld majd a
>     Csíksomlyói Szűz Mária.*
> 
>     *(A Bartók-dallamra írt Mária-ének szövege)*
> 
> 
> 
>     Székely himnusz (az ősi):
>     https://www.youtube.com/watch?v=qng4m5MyfJo
> 
> 
> 
>     <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>     	Vírusmentes.www.avg.com
>     <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> 
>     <#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> 
> 
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.