[Grem] A prágai D. J. Duka bíboros, aki szerint mi, magyarok megmentettük Európát ... / Vágvölgyi G.

[Emoke Greschik]

 Kicsoda ez a prágai bíboros, aki szerint mi, magyarok megmentettük Európát?

https://mandiner.hu/belfold/2023/08/kicsoda-ez-a-pragai-biboros-aki-szerint-mi-magyarok-megmentettuk-europat

*Az Igazságért, amely szabaddá tesz, még a kommunista diktatúra börtönét* *is
vállalta. Domonkos szerzetes, bíboros, aki Szent Adalbert égi pártfogásában
bízva járult hozzá a cseh és magyar katolikusok kapcsolatainak
fejlesztéséhez.*
2023. augusztus 14. 20:50
Vágvölgyi Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/V%C3%A1gv%C3%B6lgyi%20Gergely>

*A minap nekünk címzett megható üzenete *percek alatt bejárta a honi sajtó
jobbik részét. Egy közelmúltban adott interjújában arra a kérdésre, hogy *
mit üzenne a magyarországi keresztényeknek, így válaszolt
<https://mandiner.hu/belfold/2023/08/vegyetek-eszre-megmentettetek-europat-uzente-a-magyaroknak-dominik-duka-cseh-ersek>:
„Vegyétek észre, megmentettétek Európát.”* * A visegrádi csoport legkevésbé
vallásos társadalmában kellett érsekként helytállnia azt követően, hogy a
kommunisták börtönbe zárták*,* amiért hittant tanított*. De kicsoda
pontosan *Dominik Jaroslav Duka*, akinek nevét hirtelen annyi címlapon
olvashattuk?

*Jaroslav Duka 1943. április 26.-án született az északkelet-csehországi
Hradec Královében (Királyváradon*, az akkor német protektorátusként létező
Cseh- és Morvaország területén).* Apját* *a kiépülő kommunista rezsim
ellenségnek titulálta és bebörtönözte*. Magyar vonatkozás, hogy *együtt
raboskodott a felvidéki mártírral, Esterházy Jánossal *(ő volt az, aki
egyedüliként nem szavazta meg 1942-ben a szlovák parlamentben a zsidók
deportálását), akinek boldoggáavatási eljárása folyamatban van. Érdekesség,
hogy hosszú évtizedekkel később, már főpásztorként, éppen Jaroslav Duka
volt az, aki a kommunista diktatúra áldozatainak emlékhelyén megáldotta a
magyar hős emléktábláját. De ne szaladjunk ennyire előre...
A kommunista diktatúra idején is hűségben

*„(…) elragadott a vágy, hogy pap legyek, aki nem fél igazat mondani, és
aki belső erőt merít az Úr Jézus egyedülálló példájából*” – emlékezett
vissza később arra *az elhívásra, amelyet már 14 éves korában tisztán
érzett*. *A tomboló kommunizmus idején azonban természetesen az egész Duka
család, így Jaroslav* *is osztályellenségnek számított*, ezért 1960-ban,
miután elvégezte a  gimnáziumot, *nem tanulhatott tovább, csak gyári
munkásként helyezkedhetett el, majd két évig katonai szolgálatot vállalt. *Csak
1*965-ben kezdhette meg felkészülését a papságra, amikor a litomĕřicei
Szent Cirill és Metód teológiai kar hallgatója lett. Három évvel később
titokban belépett az akkor illegálisan működő Domonkos-rendbe, ekkor kapta
a Dominik nevet. 1970-ben szentelték pappá, majd ’72-ben tett szerzetesi
örökfogadalmat. *

Nem sokáig szolgálhatott azonban hivatásában*: 1975-ben az állami hatóságok
eltiltották papi tevékenységétől, *

ezt követően *egészen 1989-ig a Skoda gyárban dolgozott tervezőként*. *Már
amikor szabadlábon volt. *

*E másfél évtized során ugyanis titokban végzett szerzetesi szolgálatokat,
fenntartotta kapcsolatát rendjével, képezte magát és előbb tartományi
vikáriusként működött, majd a szeminaristákat tanította. Részt vett a
földalatti vallástudományi intézet létrehozásában, közben különböző
foglalkozásokat szervezett a domonkos lelkiség iránt érdeklődő fiataloknak.
Mindez* pedig* nem maradt büntetlenül*: *1981-ben illegális vallási
tevékenység miatt a kommunista államhatalom 15 hónap börtönbüntetésre
ítélte. A pilseni börtönben raboskodva* neki is jutott híres fogolytárs: a
karhatalom itt „vigyázott” Václav Havel íróra is, aki később a szabad
Csehország elnöke lett. Erre az időszakra visszaemlékezve később a
Mandinernek nyilatkozva
<https://mandiner.hu/hirek/2021/09/a-posztmodern-el-akarja-hitetni-hogy-az-igazsag-nem-letezik-praga-erseke-a-mandinernek>
úgy fogalmazott:

*Nekem, aki rabságot is elszenvedtem az igazságért, személyes
tapasztalatom, hogy abban a helyzetben gyakran merül fel a kérdés: »Ki a
rab valójában?« *

*Nem volt egyértelmű, hogy mi vagyunk azok, vagy azok, akik rács
túloldaláról néznek ránk…”  *
A cseh egyház élén

*Dominik Dukát **a börtön sem törte meg*, *szabadulása után ugyanúgy
folytatta lelkekért vívott harcát. Nemsokára már a cseh- és morvaországi
domonkos provincia (rendtartomány) elöljárójaként működött, a
rendszerváltást követően pedig az országban (akkor még Csehszlovákiában)
működő valamennyi szerzetesrend elöljáróit összefogó intézmény elnöke lett.*
Nem szakadt el a tanítástól sem*, 1990 és 1999 között a Morvaország
lelki-szellemi központjának számító Olmützben oktatott a Palacký Egyetem
teológiai fakultásán. *

*Életművében kiemelkedő évszám 1998: Szent II. János Pál pápa ekkor nevezte
ki szülővárosa püspökévé. Nagy lelkesedéssel fogott hozzá főpásztori
feladataihoz: felrázta a bő négyszázezer hívővel bíró egyházmegye lelki
életét, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy az oltáriszentség
<https://mandiner.hu/kultura/2022/01/ime-a-titkok-titka> újra a hívek
figyelmének – és nem utolsósorban hitéletének – középpontjába kerüljön.
XVI. Benedek pápa azonban új, még nagyobb feladattal bízta meg, amikor
2010-ben Prága érsekévé nevezte ki, majd két esztendő múltán bíborossá
kreálta. E minőségében *

*nem félt* *felvállalni* *azokat a konfliktusokat, amelyeket az erősödő
liberális nyomásnak való ellenállása váltott ki. *

*Ha szükség volt rá, megtiltotta azt, hogy a Prague Pride
rendezvénysorozatának részeként egy prágai plébánia legyen házigazdája az
LMBTQ-lobbi programjainak,* *miközben szüntelenül érvelt – jeles teológiai
felkészültséggel – az egyház társadalmi tanításának érvényessége mellett. *

Továbbra is jellemző volt rá az, ami már Királyváradon, hogy figyelmének
középpontjában Jézus Krisztus és tanítása, a liturgia, vagy ahogy ő
fogalmaz: az eucharisztikus cselekvés állt.
Cseh és magyar két jó barát?

*Duka bíboros aztán kifejezetten sokat tett a cseh és magyar (keresztény)
kapcsolatok ápolása érdekében. Az ő nevéhez fűződik a magyar nyelvű
katolikus hitéleti tevékenység megszervezésének lehetősége Csehországban, a
magyar közösség számára templomot és infrastruktúrát biztosított, de
mindvégig aktív volt az intézményes kapcsolatok erősítése terén is.
Esterházy mellett Mindszenty József bíboros tiszteletének is terjesztője:
az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából
külön kiadvánnyal emlékeztek meg a hercegprímásról és gyászmisét mutattak
be érte, amelyen boldoggáavatásáért is imádkoztak. *

*A mostanra nyugalmazott főpásztor szemében e két 20. századi magyar hős
mellett több más keresztény előd is összekötő kapocs Közép-Európa nemzetei
számára. **Szent Adalbertet, aki Szent István király fejére helyezte a
koronát, ő maga is példaképnek tekinti. Adalbert ráadásul egyszerre égi
pártfogója az esztergom-budapesti és a prágai egyházmegyéknek. Amikor pedig
néhány évvel ezelőtt Szombathelyen mutatott be szabadtéri szentmisét
Savaria (a mai Szombathely helyén fekvő római kori város) nagy szentje,
Szent Márton születésének 1700. évfordulóján, arról beszélt, *

*Ha nem Szent Márton szemléletében éljünk az életünket, nem lesz jövőnk”. *

*(Tours-i Szent Márton püspököt Pannóniához, azaz hozzánk, magyarokhoz
kötik. Emlékezetes: amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es
újraválasztását követően Vatikánba látogatott, Ferenc pápa azzal fordult
hozzá: „Ti Szent Márton népe vagytok!”) Azt már egy budapesti beszédében
hangsúlyozta, hogy** „A Visegrádi Együttműködés tagjaként csak megerősíteni
tudom, hogy Szent István, Szent Vilma, Szent Margit, Szent Erzsébet és
Szent Kinga összeköt bennünket, hiszen néhányan a mi szentjeinkkel,
valamint a lengyel szentekkel, de a német vérből származókkal is
rokonságban állnak. Továbbra is érvényes a mondás: »Múltunk a reményünk,
Krisztus a jövőnk«.” *
Budapest reményt ad

*Dominik Duka minden eszközzel segítette a 2021-es budapesti Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit is, amelynek előadója is volt. A
Hungexpon elmondott beszédében úgy fogalmazott, Budapest az egyetlen
világváros Bécstől keletre. „A budapesti Eucharisztikus Kongresszus
tanúságtétel lehet, egyben kihívás kell, hogy legyen a szabadságban,
igazságban és szeretetben való élet valódi dinamikájáért” – mondta akkor.
Felelevenítette azt a mottót, amely a lengyel és a magyar népet egyesítette
**a baloldali diktatúra* *elleni harcban: **„Az igazság és a szeretet
legyőzi a hazugságot és a gyűlöletet”*. *Beszédében emlékeztetett arra is,
hogy az elmúlt bő ezer év során *

* Magyarország és benne Budapest sok mindent kivívott a keresztény Európa
védelméért folytatott harcban, *

* a hit- és szólásszabadságért, vagy a nemzet szabadságáért folytatott
küzdelemben, többek között 1956-ban is. Arra figyelmeztetett*, *hogy
napjainkban ismét harc zajlik,* *a tét pedig nem kisebb*, *mint a
civilizációk lelke.*

Beszéde után a Mandinernek adott interjújában azt fejtegette, *a
posztmodern éppen azt akarja elhitetni *velünk,* hogy az igazság nem
létezik. „Az igazságkeresés, az abban való lét kell, hogy jellemezze
vágyódásainkat, harcainkat, keresztény életünket” – hívta fel a magyar
olvasók figyelmét a prágai bíboros, hozzátéve, hogy a keresztény ember
szabadsága elsősorban a fejében és a szívében él. „Csak az tud igazán
harcolni a keresztény értékekért, a szeretetért, aki az igazságért is képes
harcra szállni!”, hangsúlyozta akkor Dominik Duka. Ma pedig azt üzeni
nekünk, legyünk tudatában, mi mindent tettünk az öreg kontinensért... *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20230815/442b7d56/attachment.html>