[Grem] A nő, aki megtalálta III. Richárd elveszett sírját – Philippa Langley elképesztő története

2023. Aug. 7., H, 21:40:01 CEST

Az igaz, h III. Richárd DNS-e nem egyezik a ma uralkodó angol családéval?

Amikor az ásatások után erre rákérdeztek Erzsébetéktől, úri 
egyszerűséggel válasz nélkül hagyták.

A

2023. 08. 07. 17:28 keltezéssel, KEA írta:
> A nő, aki megtalálta III. Richárd elveszett sírját – Philippa Langley 
> elképesztő története
>
> WMN Magazin, 2023.08.02. -- Kurucz Adrienn
> https://wmn.hu/kult/60608-a-no-aki-megtalalta-iii-richard-elveszett-sirjat--philippa-langley-elkepeszto-tortenete- 
>
>
>
> Az HBO-n futottam bele Philippa Langley lenyűgöző és tanulságos 
> történetébe. Az elveszett király című film azt az utat mutatja be, 
> amelynek eredményeképpen ez az eltökélt asszony – fityiszt mutatva a 
> hitetlenkedő, neves történészeknek –, megtalálta és kiásatta a 
> Shakespeare-drámák (sokak szerint igazságtalanul befeketített) hírhedt 
> III. Richárdjának földi maradványait. Langley, bár csúnyán elbántak 
> vele utóbb a tudósok, ma is szenvedélyesen kutat. Most éppen I. Henrik 
> sírját keresi. Kurucz Adrienn írása.
>
> –
>
> Tizenegy évvel ezelőtt óriási szenzációt jelentett szerte a világon, 
> hogy III. Richárd angol király csontjai előkerültek egy leicesteri 
> parkoló aszfaltja alól – a szürke barátok egykori kolostorának helyén. 
> A vizsgálatok kiderítették, hogy gyilkosai meggyalázták a testet, 
> illetve a holttestet: összeverték, megcsonkították, és még farba is 
> szúrták valamivel. Csak a koponyán nyolc sérülést találtak.
>
> A machiavellista, „gazember” király alakja, tettei Shakespeare 
> népszerű történelmi drámáinak – a VI. Henriknek és még inkább a 
> folytatásának, a III. Richárdnak – köszönhetően izgatja a mai napig 
> világszerte az embereket. Philippa Langley-nek, a középkorú, 
> kétgyerekes, marketinges irodistából lett amatőr történésznek is egy 
> színházi bemutatót követően fordult érdeklődése Richárd felé.
>
>     Kutakodásai nyomán szilárd meggyőződésévé vált (és ezzel nem volt 
> egyedül), hogy a királyt befeketítették a halála után több mint száz 
> évvel született drámák, és III. Richárd sem kisgyerek unokaöccseit a 
> hatalom megtartásának érdekében lemészároló szörnyeteg nem volt, sem 
> pedig torzszülött.
>
> (A maradványok alapján utóbbi állítás biztosan igaz: némi 
> gerincferdülése volt az amúgy valószínűleg daliás, hisz csatatéren 
> edződött uralkodónak, de púposnak nem volt púpos, és a karja sem volt 
> sorvadt. Az viszont, hogy ki adott parancsot az unokaöcséi 
> meggyilkolására, azóta is rejtély, nincs egységes álláspont ebben a 
> kérdésben, a történészek többsége szerint mégiscsak Richárdnak voltak 
> leginkább útjában a gyerekek.)
>
> Philippa Langley missziója
>
> Ami viszont tény, csak hajlamos megfeledkezni róla a világ: III. 
> Richárd uralkodása idején adták ki az első teljes egészében angol 
> nyelven fogalmazott törvényeket. A király támogatta a kereskedelmet, 
> és pénzügyi reformokat vezetett be. Sikerült fegyverszünetet kötnie a 
> skótokkal. Pedig uralkodása mindössze két évig tartott, távoli rokona, 
> Tudor Henrik taszította le a trónról. A bosworthi ütközetben vesztette 
> életét, lándzsások végeztek az akkor már gyalog küzdő királlyal. 
> („Lovat! Lovat! Országomat egy lóért!” – emlékeztek? Shakespeare 
> drámájának talán leghíresebb idézete ez.)
>
> III. Richárd nyughelyének kérdése régóta foglalkoztatta többek közt a 
> III. Richárd Társaság tagjait. (Ez a csoport azért küzd, hogy a király 
> szerintük igazságtalanul egyoldalú megítélése változzon.) A történelmi 
> feljegyzések szerint III. Richárdot egy leicesteri ferences kolostor 
> templomában temették el. Később azonban a VIII. Henrik által elrendelt 
> rendházbezárások miatt a monostort lerombolták, és a király sírhelye 
> feledésbe merült. A III. Richárd Társaság tagjai szorgalmazták a sír 
> felkutatását, de a Leicesteri Egyetem nem vállalta magára a feladatot: 
> úgy vélték, a csontok szétszóródhattak az évszázadok és az építkezések 
> alatt.
>
> De Philippa Langley (ő is tagja a III. Richárd Társaságnak, sőt, a 
> skót tagozat alapítója) nem hagyta lebeszélni magát önként vállalt 
> missziójáról, miszerint megkeresi a király sírját. Hogy pontosan hol 
> kell ásni a több történész által is megjelölt parkolóban, azt állítása 
> szerint „megérezte”. Nem nagyon hittek neki a Leicesteri Egyetem „fura 
> urai”, így aztán az ásatás költségeinek jelentős részét Langley maga 
> teremtette elő: gyűjtést szervezett a közösségi médiában, támogatókat 
> hajtott fel. Nyolc éve van abban, hogy a kutatás megvalósulhatott.
>
> III. Richárd keresése
>
> 2012. augusztus 25-én, Richárd temetésének 527-ik évfordulóján 
> kezdődött az archeológiai kutatás a néhai király maradványai után. A 
> régészek három, körülbelül 30 méter hosszú, 1,5 méter mély észak-déli 
> irányú árkot ástak, annak reményében, hogy megtalálják az apátság 
> egykor kelet-nyugati irányban húzódó falait. Három nappal később 
> falmaradványokra, ablakkeret-, ablaküveg- és padlócsempe-maradványokra 
> bukkantak. Szeptember 12-én emberi csontokat találtak, amelyek két 
> különböző személyhez tartoztak. Az egyik, szétszórt csontváz egy nőé 
> lehetett, a másik, amely egy felnőtt férfié volt, jó állapotban 
> megmaradt.
>
> A csontvázat genetikai vizsgálatnak vetették alá. A kutatás egyik 
> résztvevője, John Ashdown-Hill történész nem sokkal az ásatás 
> megkezdése előtt talált rá III. Richárd legidősebb nővérének, Annának 
> egy utódjára, Joy Ibsenre. Az asszony 2008-ban meghalt, de fiától, 
> Michael Ibsentől nyálmintát vettek.
>
>     A DNS-analízis, a csontváz és a fogazat vizsgálata alapján 
> bizonyítható volt, hogy valóban a király holttestét találták meg, 
> amelyet a leicesteri székesegyházban helyeztek 2015-ben végső nyugalomra.
>
> Az újratemetésre azért kellett ennyit várni, mert óriási vita 
> kerekedett a helyszínt illetően, több város is magának követelte 
> holtában a királyt – akinek felkutatására jobbára lelkes civilek 
> dobták össze a pénzt, nem a politikusok. Még a parlament is napirendre 
> tűzte a kérdést. Végül Leicester győzött. A temetés élőben közvetített 
> istentiszteletén (melyet becslések szerint 366 millióan láttak a 
> világban) Benedict Cumberbatch szavalt – aki egyébként III. Richárd 
> távoli rokona és a BBC Shakespeare-sorozatában, a The Hollow Crown-ban 
> Richárdot alakította.
> Philippa Langley nem áll le
>
> Richárd megtalálása után Langley figyelme I. Henrik felé fordult. Idén 
> júniusban nyilatkozta a Daily Mailnek, hogy tudja, hol van az 
> 1100–1135 között uralkodó király nyughelye. Úgy véli, hogy I. Henrik 
> földi maradványai szintén egy parkoló aszfaltja alatt hevernek, 
> mégpedig Reading városban, a brit Igazságügyi Minisztérium 2013-ban 
> bezárt börtönének területén.
>
> Henrik Hódító Vilmos fia volt, szigorú, könyörtelen uralkodó. Ő tartja 
> a rekordot a „fattyúnemzésben”, körülbelül 20-25 utódja született 
> házasságon kívül. Normandiai halála után tetemét Rouenbe vitték, ahol 
> elásták a beleit, a balzsamozott holttestét pedig visszavitték 
> Angliába, és a történelmi feljegyzések szerint a readingi apátságban 
> temették el, amelyet ő maga alapított. Hogy erről 
> megbizonyosodhassanak a kutatók, szükség lenne 55 ezer fontra. Úgyhogy 
> Langley ismét pénzt gyűjt.
>
> Ő sosem adja fel. Pedig a III. Richárd-projekt kapcsán nagyon csúnyán 
> bántak vele a tudósok.
>
>     A kutatás egy pontján megvonták tőle a támogatást, mert nem hittek 
> a sikerben, a csontok megtalálása után a Leicesteri Egyetem aratta le 
> a babérokat, a nagy felfedezést ismertető sajtótájékoztatón 
> gyakorlatilag teljesen mellőzték, a pulpitusra sem ülhetett ki a 
> professzorok közé, pedig ő volt az egész kutatás kezdeményezője és 
> motorja.
>
> „Megengedték, hogy a legvégén beszéljek – azt hiszem, a tizenhárom 
> felszólaló közül a tizenharmadik voltam, de a BBC megszakította a 
> híradást, mielőtt rám került a sor. Ez igazán kiábrándító volt – 
> mondta utóbb a 2022 őszén bemutatott életrajzi film, Az elveszett 
> király kapcsán (melyet az egyetem sajtóközleményében fikciónak 
> titulált, mert „sok pontatlanságot tartalmaz”, ugyanakkor elismerték, 
> hogy Langley „volt a pozitív hajtóerő” a sírkeresésben).
> Férjhez kellett mennie zenélés helyett, holott csodagyerek volt, 
> akárcsak a bátyja – A Mozart-lány története
>
> Philippa Langley története a nehézségek ellenére nagyon inspiráló 
> lehet sok hétköznapi ember számára. Nem hagyta ugyanis 
> elbizonytalanítani magát, nem ijedt meg a hatalomtól, sem az arrogáns 
> kioktatásoktól – tette azt, amiről úgy gondolta: ez a dolga. „Ha 
> hiszel valamiben, küzdj érte! Sokszor becsukják majd az ajtókat az 
> orrod előtt, ki is rúgnak esetleg. De keress más ajtókat. Hajrá, ne 
> add fel!”
>
>
>
> Források: www.napi.hu, www.dailymail.co.uk, origo.hu, index.hu, 
> origo.hu, cinemadailyus.com, le.ac.uk/richard-iii, 
> philippalangley.co.uk, szabadfold.hu, agytoro.hu
>
> Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ WPA Pool / Pool
>
> *** *** ***
> Akinek van füle, hallja meg!
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem