[Grem] Templombontások sorozata Nyugaton / Vágvölgyi G.

[Emoke Greschik]

 Sorra bontanak templomokat szerte Nyugaton
<https://mandiner.hu/cikk/20220909_templombontas_keresztenyseg>
2022. szeptember 9. 18:01
https://mandiner.hu/cikk/20220909_templombontas_keresztenyseg
*Írta: Vágvölgyi Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/vagvolgyi_gergely> *
A helyi közösség tiltakozása ellenére megkezdték Philadelphiában annak a
19. századi templomnak a bontását, amelyet lengyel bevándorlók adományaiból
építettek. Az eset nem egyedi sem az Egyesült Államokban, sem pedig a
nyugati világban. Templombezárások, -átalakítások és -bontások szegélyezik
a tanítástól távol kerülő keresztény közösségek útját. Körképünk!

Philadelphiában augusztus végén megkezdték annak 19. században épült
templomnak a lebontását, amit hajdan lengyel bevándorlók támogatásából
építettek. Bár Istennek ez a háza 2014 óta rossz állapota miatt zárva van,
ez önmagában nehezen indokolná a teljes bontást.

A helyiek, akik éveken át próbálták megmenteni a történelmi épületet, azzal
érvelnek, hogy a homlokzat omlását megelőző és az épület biztonságos
használatához szükséges felújítási munkákat 700 ezer dollárból el lehetne
végezni, ami közösségi gyűjtéssel, helyi erőfeszítések és az egyház
hozzájárulásának összehangolásával könnyen előteremthető összeg egy ekkora
városban.
Mire volna nagyobb szükség?

Az 1882-ben épült, kéttornyú, impozáns Szent Lőrinc-templom kiemelkedő
építészeti emlék, a város történelmi és művészeti értékeit bemutató kötetek
állandó szereplője.

Ennek ellenére a bontást engedélyező helyi bizottság csupán arra kötelezte
az ingatlanfejlesztőt, hogy az épület homlokzatát őrizze meg, vagy építse
újra – utóbbi értéke erősen kétséges. A templom helyére egyébként
nyolcemeletes lakóházat terveznek, amely jelentős haszonnal kecsegtet, ám
mint cseppben a tenger mutatja meg az elmúlt évtizedek nyugati
templombezárási hullámának alapvető kórtünetét: a szakrális, ám pénzben nem
kifejezhető értékek helyett sok esetben a dollár- és eurómilliók határozzák
meg szent helyek sorsát. Pedig a szakralitás újrafelfedezésére
Philadelphiának is égető szüksége van.

Tavaly ősszel a Mandineren is sokezren látták azt a közel húszperces
videót, amely az amerikai nagyváros utcáin cirkáló autó ablakán keresztül
rögzített képsorokat *mutatja be
<https://mandiner.hu/cikk/20210923_tizenhet_perc_zombi_apokalipszis_philadelphiabol>*.
A felvételeken számos ember áll valamilyen tudatmódosító szer hatása
alatt, szinte élőhalottként tántorgó vagy magatehetetlenül elfekvő
figurákat, életüket az utcán, sátrakban tengető fiatal drogosokat és
hajléktalanokat láthatunk. Idén júniusban pedig *arról adtunk hírt
<https://mandiner.hu/cikk/20220605_philadelphia_lovoldozes_aldozatok_usa_kulfold>*,
hogy egyetlen péntek éjjel során kilenc lövöldözést jelentettek a város
különböző pontjairól.
Furcsa fejlemények Nyugaton

2018-ban óriási médiafigyelmet kapott a németországi Immerath Szent
Lambertus templomának lerombolása. A műemléki védettséggel rendelkező,
gigantikus templomot azért tették a földdel egyenlővé, mert az akkori
„zöldpolitikai” irányvonal útjában állt: a sorra bezárt atomerőművek
helyett a német gazdaságnak égető szüksége volt az összehasonlíthatatlanul
szennyezőbb, de a föld mélyén megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló
barnakőszénre, amelyet sürgősen ki kellett termelni.

A bontást látványos videó is megörökítette.

A bányászat térhódításának egyébként ebben az esetben nem csak a templom,
hanem a teljes település áldozatául esett, Immerath az utolsó lakóházig
eltűnt. Voltak települések, amelyek szerencsésebbek voltak és „csak”
templomaikat, temetőiket vesztették el.

A megdöbbentő immerathi eset annyiban kivételes, hogy ez esetben az
energiapolitika következményéről beszélünk, abban azonban nem, hogy
Nyugat-Európában egyre gyakoribbá válik a templomok bezárása, majd
lebontása,  netán új, az előzőtől meglehetősen idegen funkció szerinti
átalakítása.

Az ideológiává vált szekularizmus nyugati terjedésének hatására kiürülő
templomok sorsát sokan fájó szívvel követik, ám tenni értük már nem igazán
tudnak.
A szekularizmus mintaállama

Jellemző példája volt ennek a folyamatnak, amikor 2014-ben a franciaországi
Abbeville város neogótikus Saint-Jacques-templomát rombolták le, mert már
„nem volt rá szükség”. Az országban egyébként is számos templom helyzete
nehéz: a szekuláris állam csak a turisztikai szempontból is kiemelt
jelentőségű katedrálisokat tulajdonolja (és segíti állagmegóvásukat), az
1905 előtt épült templomok azonban a helyi önkormányzatok támogatására
szorulnak, márpedig az idősödő épületek romló állagának helyreállítására a
kisebb (vagy éppen az egyházi értékekre kevésbé érzékeny, liberális)
önkormányzatok számára nehezen kigazdálkodható.

Ennek hatására egyre több helyen döntenek úgy, hogy először bezárják, majd
értékesítik a szakrális épületeket, melyek sorsáról (bontás, vagy
funkcióátalakítás) a vevő dönt. Édouard de Lamaze, a Vallási Nemzeti
Örökség Figyelőintézete elnöke ezzel kapcsolatban a Le Figaro című lapnak
korábban úgy nyilatkozott, 2030-ra az egyházi vagyon 5-10 százalékát
adhatják el így, rombolhatják le vagy hagyhatják magára végleg. Arra pedig
már *korábban is rámutattunk
<https://mandiner.hu/cikk/20220223_egyetlen_ev_alatt_4000_templomot_ert_atrocitas_az_egyesult_kiralysagban_franciaorszag_lepeseket_tesz_a_vandalizmus_visszaszoritasaert>*,
milyen brutális atrocitásoknak vannak kitéve a szent helyek (többek között)
Franciaországban is.

A jelenség nem ismeretlen Belgiumban és Hollandiában sem. Számos templomban
ma jobb esetben kulturális központok működnek, könyvtár, színház, közösségi
tér formájában, más esetekben azonban éttermeket, apartmanházakat,
szállodát, vagy éppen edzőtermet, extrémsport-pályákat alakítottak ki a
nemesebb sorsra érdemes falak között – már ahol legalább a falak
megmaradtak. Egy holland lap felmérése szerint az 1800 és 1970 között emelt
templomok közül mára minden negyedik új célt szolgál.
A tengeren túlon is

Noha az óceán túlpartjáról ritkábban jutnak el hozzánk ilyen hírek, a
helyzet – mint Philadelphia esetében láttuk – ott sem rózsás. Számos
egyházmegye megújult hitélettel és lendülettel végzi szolgálatát, ezekben
nem is jellemző, hogy üresen maradnának a templomok. Más területeken
azonban ugyanúgy jelen van a probléma, mint Nyugat-Európában. Az USA egyes
tagállamaiban a híveknek ráadásul azzal is szembe kell nézniük, hogy
templomukban vagy annak közvetlen környékén sincsenek biztonságban.

Idén májusban a Los Angeleshez közeli Laguna Woods egyik templománál
nyitott tüzet a hívekre magányos elkövető: ámokfutása során egy ember
meghalt, öt pedig sérüléseket szenvedett.
Kanadában tavaly májusban vált „divattá” katolikus templomok felgyújtása,
amikor heteken belül számos templom kapott lángra. De mindkét országban
rendszeresen előfordul az is, hogy még a telepesek idejében emelt
imaházakat és templomokat bontanak le – olyanokat is, amelyekben még van
hitéleti tevékenység…
*Kapcsolódó*
*Egyetlen év alatt 4000 templomot ért atrocitás az Egyesült Királyságban,
Franciaország lépéseket tesz a vandalizmus visszaszorításáért *
Négy év leforgása alatt 30 ezernél is több bűncselekmény érte a szakrális
helyeket a szigetországban egy angliai szervezet összegző jelentése
szerint. Eközben Franciaországban olyan szintre emelkedtek a
keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények, hogy az állam lépni
kényszerült. *Bővebben...*
<https://mandiner.hu/cikk/20220223_egyetlen_ev_alatt_4000_templomot_ert_atrocitas_az_egyesult_kiralysagban_franciaorszag_lepeseket_tesz_a_vandalizmus_visszaszoritasaert>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220910/b46d7970/attachment.html>