[Grem] Ma a Kassai vértanúk ünnepe

2022. Sze. 7., Sze, 15:42:02 CEST

ÉS AKIK SZINTÉN GYÖNYÖRŰSÉGESNEK TARTOTTÁK ISTENÉRT GÁLYARABOSODNI 

ŐKET IS HITÜK MEGTAGADÁSÁRA KÉNYSZERÍTETTÉK CSAK A KATOLIKUS OLDAL ÉS ENNEK IS VAN KASSAI VONATKOZÁSA 
A kollektív bűnösség elve alapján, vagyis anélkül hogy egyenként konkrét vádat hoztak volna fel ellenük, azonnal elítélték őket. A protestánsok üldözésére Bársony György szepesi katolikus prépost és nagyváradi címzetes püspök szolgáltatott jogalapot Az egész világnak kinyilatkoztatott igazság c. iratában, amely 1671-ben jelent meg Kassán. A katolikus elöljáró dolgozatában a következőképpen okoskodott: „Az 1606. évi bécsi béke I. cikkelye biztosította a lutheránusok és a kálvinisták szabad vallásgyakorlását, de három feltétel mellett. Az első feltétel az volt, hogy kizárólag a római katolikus vallás háttérbe szorulása nélkül engedélyezik a protestánsok szabad vallásgyakorlását. Mivel ezt a feltételt lehetetlen teljesíteni, így az egész első cikkely érvényét veszti, ugyanis bizonyos, hogy minden más vallás gyakorlása a római katolikus vallás hátrányára történik.” Ennek az iratnak a megjelenési évével kezdődött az a tíz év, amely a magyar protestánsok gyászévtizedként került a történelmi köztudatba.[4]

Lásd a teljes szöveget :

https://www.reformatus.net/a-magyar-galyarab-predikatorok

Szent Márkot Istvánt és Menyhértet az egyik legmagyarabb katonai csapatnem a hajdúk kínozták halálra akik ha nem is keresztények de legalább keresztyének voltak .Örülnék annak ha ilyen szenteket méltató cikk néhány szóban megemlékezne arról hogy Magyarországon ebben a korban egyben polgár és vallásháború is folyt és igen szomorú hogy keresztények egymás között ezt tették nem muszlimok vagy komcsik .

Ha  a mátraljai Náncsi néni olvassa a cikket akkor még is mit gondol erről egyáltalán hogy lehet ezt ünnepnek nevezni mikor a magyar magyart kínzott és gyilkolt ?

Nagyon szép dolog ha valaki meghal katolikus hitért és keresztyénként hittagadás helyett gályára megy de valahogy azért az ünnep szót mással kellett volna helyettesíteni .

Legalább a reformátusok gyász évtizednek mondják azt az időszakot amikor két keresztény felekezet magyar földön nem fért meg egymással .

Aztán persze lassan javult a helyzet magyar földön példa is lett vallási türelemről de még egyszer  mondom örülnék annak ha szentek méltatása valamilyen történelme kertet adni egyszer már végre annak hogy alakulhatott ki ez a szörnyűség .

Vagy a két egyház csinálhatna minden évben a két ügy kapcsán egy közös megemlékezést .

Üdv. Egon

From: Emoke Greschik 
Sent: Wednesday, September 7, 2022 8:13 AM
To: grem at turul banki. hu 
Subject: [Grem] Ma a Kassai vértanúk ünnepe

Akik gyönyörűségesnek tartották Istenért meghalni – Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk
Kultúra – 2022. szeptember 7., szerda | 6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-istvan-es-menyhert-kassai-vertanuk 

 7
A kassai vértanúkra emlékezünk ünnepükön, szeptember 7-én.
Márk 1588-ban született Križevacban. Családi neve valószínűleg Stjepinac volt. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, a római Collegium Germanicum et Hungaricumba 1611-ben, ahonnan pappá szentelve tért haza négy év múlva. Hamarosan Pázmány Péter érsek fölfigyelt rá, és meghívta elöljárónak az Oláh Miklós prímás által létesített nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója Márk. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek és tanárainak szerzetesrendjével, a jezsuitákkal. Széplaki jószágigazatósága idején részt vett 1619 júliusában azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán tartottak, s amelynek végén Márk későbbi vértanútársa, Menyhért letette utolsó szerzetesi fogadalmát.

Menyhért, családi neve Grodziecki, a sziléziai Cieszynben született egy – a galíciai Grodekből származó – lengyel családban, valószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben (ma: Brno) belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában folytatta, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.

István 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Az ősi szentmiklósi és óvári Pongrácz család sarja, amely család már a 13. században szerepet játszott az akkori Észak-Magyarország történetében. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita noviciátusba. Ezt követően Klagenfurtba, Laibachba (ma: Ljubljana), majd Grazba került. 1615-ben került Homonnára a jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, hogy ott a helyőrség magyar ajkú katonái, valamint a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztora legyen. Érkezését megelőzte a híre: homonnai működése annyira sikeres volt, hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres kassai prédikátora fölpanaszolta: „Amíg ez az egy jezsuita él, addig felekezetünk nem remélhet nyugtot.” Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.

Amikor Rákóczi hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek, Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns vezetőségére. Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk a városba, és tüstént fölrúgták a megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, és elhurcolták Erdélybe.

Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után szeptember 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli pöcegödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is. Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házikápolnájának sekrestyése, István nyöszörgésére lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat, és Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok kegyetlenségének. Így 20 órás kínlódás után István atya is meghalt.

Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte föl Forgách Zsigmond királyi nádor feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a föltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Ez megtörtént, és a hitéről meg nem feledkező asszony piros selyembe burkoltatta az ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta őket innen a nagyszombati klarissza zárda templomába, e rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék.

A három vértanú boldoggáavatási eljárását még 1628-ban elindította Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. Azonban sokáig kellett várni az eredményre: 1905. január 15-én Szent X. Piusz pápa népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával, 1995. július 2-án avatta szentté a vértanúkat. Az esztergomi bazilikában tiszteletükre szentelt oltárban őrzik ereklyéiket.

.....

......

Urunk, Istenünk, segíts meg minket Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk közbenjáró imájára, hogy akiknek győzelmét örvendezve ünnepeljük, azoknak állhatatos hitét is kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. 
Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír

--------------------------------------------------------------------------------
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt átvizsgálta az Avast AntiVirus szoftver.
www.avast.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220907/a7e420fd/attachment-0001.html>