[Grem] Magy.o. eddig példaértékű módon ellenállt a külső ideológiai támadásoknak / interjú a Newsweek konzervatív szerkesztőjével

[Emoke Greschik]

 „*Lenyűgözött, amit Magyarországon láttam” *

https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html

2022. október 9. 09:51
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/123586-__8222%3BLenyugozott__amit_Magyarorszagon_lattam__8221%3B_.html#>
Fotó: mandiner.hu

*Josh Hammer – Mátrai Dávid felvétele *

Magyarországon eddig példaértékű módon sikerült ellenállni a külső
ideológiai támadásoknak – vallja a Newsweek szerkesztője, az Edmund Burke
Foundation tudományos munkatársa. Sándor Lénárd interjúja a Mandiner
hetilapban

Josh Hammer 1989-ben született. Az Edmund Burke Foundation tudományos
munkatársa és az Internet Accountability Project tanácsadója. Politikai,
jogi és kulturális kérdésekben rendszeresen író esszéista, alkotmányjogász.
A Newsweek véleményrovatának szerkesztője, a magazin The Josh Hammer Show,
valamint az Edmund Burke Foundation NatCon Squad című podcastjének
házigazdája.

*A szövetségi bíróságok az amerikai konzervatív jogi mozgalom küzdelmeinek
egyik fő színteréül szolgálnak, a legfelsőbb bíróság mostani ítéletei pedig
korszakalkotó jelentőségűek, minden bizonnyal a történelemkönyvek lapjain
szerepelnek majd. Mi a tétje és jelentősége annak, ami most zajlik?*

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának legutóbbi, 2021 októberétől 2022
júniusáig tartó ítélkezési éve messze a legsikeresebb volt, amelyet
életemben láttam. Meghatározó jelentőségű döntések születtek a
vallásszabadság, az egyház és állam elválasztása, a fegyverviselési jog, a
szövetségi bürokrácia, vagyis az úgynevezett adminisztratív állam
demokratikus elszámoltathatósága terén, de a leginkább kiemelendő döntés az
abortusszal kapcsolatos határozat. Az amerikai konzervatív jogi mozgalom,
sőt a legnagyobb tengerentúli konzervatív jogászszervezet, a Federalist
Society is nagy győzelmet tudhat magáénak. Ez a bírósági ítélkezési év
mutatta meg leginkább, hogy Donald Trump elnök és Mitch McConnell szenátusi
republikánus vezető stratégiája végső soron kifizetődött. A
vallásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító első
alkotmánykiegészítés, valamint a fegyverviselés jogát garantáló második
alkotmánykiegészítés hatékonyabban érvényesül, a köztársasági önkormányzás
eszményét sikerül helyreállítani, és sok magzat megmenekül.

*Ezek vitathatatlan eredmények. De vajon tartósak?*

Különösen a múlt esztendő sikereiről nem venném biztosra, hogy tartósak
maradnak. Kétségre ad okot például a New York-i Yeshiva University ügye.
Egy lmbtq-­szerveződés azért perli az egyetemet, hogy hivatalosan ismerje
el működő diákcsoportként. Emellett láthatóan nem jutnak nyugvópontra a
konzervatív jogi mozgalom által felkarolt, úgynevezett originalista, vagyis
az alkotmány eredeti értelmét szem előtt tartó jogértelmezési módszert –
beleértve az én „közjóra épülő originalista” felfogásomat – övező
jogtudományi viták.

*Ahogyan említette, a bíróság az előző ítélkezési évben felülbírált egy
közel ötvenéves precedenst, a Roe kontra Wade-döntést, amely alkotmányos
jogot garantált az abortuszhoz. Ez az alkotmányértelmezési módszerek terén
végbemenő paradigmaváltást jelképezi. De miért került az abortuszról szóló
vita az amerikai alkotmányos élet középpontjába? Mi a véleménye a Dobbs
kontra JWHO-ítéletről, amely felülbírálta a Roe kontra Wade-döntést?*

Az abortusz a kultúrharc alapvető fontosságú csatáját testesíti meg a
jelenkor Amerikájában, de ez nem volt mindig így. Ezt a kérdést éppen a
bíróság emelte a kultúrharc közepébe az 1973-as Roe kontra Wade-ügyben
hozott ítéletében. A mostani ítélet ezt a súlyos alkotmányjogi és erkölcsi
tévedést orvosolta. Megszüntette az abortusz szövetségi alkotmányon alapuló
védelmét, és ezzel a tagállami szinten újból megnyitotta a demokratikus
vita kibontakozásának és a demokratikus döntéshozatalnak a lehetőségét. Úgy
gondolom azonban, hogy a testület nem ment elég messzire. Az élet
védelmének pártján állók végső célja, hogy az alkotmány alapján jogi
védelmet biztosítsanak a legvédtelenebb embereknek.

*Tágabb értelemben milyen kihívásokkal néz szembe a konzervatív jogi
mozgalom az USA-ban egyre terjedő woke ideológia fényében, amely el akarja
szakítani értékeitől az országot, illetve meg akarja fosztani
hagyományaitól és identitásától?*

A woke ideológia térnyerése, különösen tőkeerejének növekedése azt jelenti,
hogy a konzervatív jogi mozgalomnak pragmatikusabb, határozottabb,
acélosabb felfogást kell kialakítania, hogy sarokba szoríthassa ezeket a
rosszindulatú erőket. Ez markánsabb versenyjogi jogalkalmazást,
trösztellenes fellépést, állami közérdekvédelmi szabályozást és több olyan
tagállami jogalkotást feltételez, mint például Florida kiváló Stop WOKE
törvénye. A 2021-es jogszabály ilyen jellegű jogvédelem előtt nyit
lehetőséget az államban. Ez a felfogás elkerülhetetlenül feltételezi a
szövetségi kormányzat határozottabb fellépését a vállalati szféra növekvő
zsarnokságával és fenyegetésével szemben. Marco Rubio floridai szenátor
szavaival élve a közjó érdekében működő kapitalizmus, az úgynevezett *common
good capitalism* megteremtésére kell törekedni. A saját javaslatom, a
„közjóra épülő originalizmus” a természetes velejárója a közjóra épülő
kapitalizmus elvének.

*Az amerikai konzervatív gondolkodók mostanság sokszor olyan
mintaországként tekintenek Magyarországra, amely ellenáll az idegen
ideológiák térhódításának. Miért vonzó a magyar kormány megközelítése az
amerikai nemzeti konzervatívok szemében?*

Februárban Budapesten jártam, és találkoztam Orbán Viktor
miniszterelnökkel. Lenyűgözött, amit ott láttam. Megismerkedtem a kormányfő
politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal is. Sok, a nemzeti
konzervativizmussal rokonszenvező amerikai, köztük számos fiatal jelenleg
azzal a hanyatlással és kulturális dekadenciával szembesül, amely az
amerikai közéleti viták jelentős részében elharapódzott. Ők mind szívesen
tekintenek Magyarországra, ahol eddig sikerült ellenállni a woke ideológia
kártékony támadásainak. Ez nem csupán egy elméleti vita, hanem
kézzelfogható következményei vannak olyan szakpolitikai területeken, mint a
bevándorlás, a családvédelem, a szexualitás ügye, valamint az
értéksemlegességnek álcázott hazugság térnyerése elleni harc a közéleti
vitákban. Budapesti utamról korábban részletesen is írtam.

*Visszakanyarodva az amerikai jogéletre, a hagyományok szerint október első
hétfőjén, vagyis idén október 3-án kezdetét vette az Egyesült Államok
Legfelsőbb Bíróságának ítélkezési éve. Mik lesznek a legnagyobb csaták a
konzervatív jogi mozgalom szempontjából, mire érdemes figyelni?*

A mostani ítélkezési év legnagyobb kihívása az úgynevezett megerősítő
intézkedések, vagyis a pozitív diszkrimináció alkotmányossági kérdése lesz.
A megerősítő intézkedések jelenleg leginkább az egyetemek fajtudatos
felvételi politikájában jutnak felszínre. Ez a probléma is szerves része a
körülöttünk zajló kultúrharcnak. Óvatosan, de optimista vagyok, hogy a
bíróság egyszer és mindenkorra véget vet a rendszerszintű rasszizmusnak,
amit Amerikában a megerősítő intézkedések jelentenek.

***

*A nemzeti konzervatív mozgalom*

*Josh Hammer a nemzeti konzervativizmus jeles képviselője, a nemzeti
konzervativizmusról szeptemberben rendezett konferencia egyik felszólalója.
Ez a mozgalom a konzervatív eszmevilág olyan újragondolására törekszik,
hogy képes legyen hatékony válaszokat nyújtani a globalizáció és a globális
ideológiák jelentette kihívásokra és veszélyekre. Felfogása szerint ehhez a
nemzet és a nemzetben gondolkodás szolgál alapként. A nemzetek
kohézióteremtő ereje, valamint a nemzeti keretek között felépített kultúra,
hagyomány és identitás megőrzése az emberi közösségek felvirágoztatásának
előfeltétele. Ennek elősegítéséhez a nemzeti konzervatív mozgalom aktív és
határozott állami szerepvállalást sürget. A nemzeti konzervativizmus
erőteljes szálakkal kapcsolódik az angolszász világhoz, de az általa
képviselt felfogás meghatározó jelentőségű az európai egységesülésben. A
tét nem kevesebb, mint hogy az integráció az európai nemzetek védelmét,
kiteljesedését és felemelkedését szolgálja, vagy pedig öncélúvá válva
elsorvasztja őket. A Magyarország által is képviselt nemzeti konzervatív
felfogásban az európai integráció nem öncél, hanem eszköz ahhoz, hogy
Európa nemzetei ellenállóbbá, erőssé és versenyképessé váljanak.*
mandiner.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221009/5a5ba9ef/attachment.html>