[Grem] Pécsi Rita neveléskutató nagyböjti írása

[Emoke Greschik]

 Pécsi Rita neveléskutató nagyböjti írása
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2022. március 15., kedd |
9:01
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/pecsi-rita-te-mit-teszel-magad-helyen

Állandó szerzőnk, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató nagyböjti írását
olvashatják.

*Mindennek megvan az ideje*. Eltemettük a telet, készülünk a természet és a
lélek feltámadására. A magvetés és a gyümölcsérlelés között azonban hosszú,
csendes időre van szükség, nagy dolgok történnek ilyenkor. *Ez a tisztulás,
az erő újjászületésének ideje – ami ugye „a búzamag elhalásával” kezdődik.
Csak ezután következik a növekedés, majd a rügyfakadás, a virágba borulás
és a gyümölcsözés.*

*Az élet **lassan növekszik, és nem a virágzás, hanem a növekedés fáj.*

 „Ahogy nyúlik a szár” – írja Szabó Magda. *Ennek az idejét éljük.
Bűnbánat, böjt, önnevelés – majd az ezekből fakadó nevelés.*

De hogyan kezdjünk hozzá? *Világunk *nem kínálja tálcán a megoldásokat, sőt
i*nkább összezavar. „Nem kell ezzel törődni! Valósítsd meg önmagad! Jogod
van hozzá! A gonosz csak a beteg psziché fantáziája!” Érezzük ezeknek a
szavaknak az egyoldalúságát, de megszólal a másik véglet, a kíméletlen,
farizeusi önostorozás is: „Isten nem ver bottal! Velejéig bűnös minden
ember! Te sem vagy méltó az irgalomra! Vezekelj, nem tudhatod, mennyi
gonoszság van a szívben!”*

Vajon* mi segíthet abban, hogy megtaláljuk a* kettő közötti, mindegyiknél
magasabb szintű *„egészséges, életet fakasztó meghalás” szűk ösvényét?*

*E zavaros körülmények között **fokozottan érzékeny lelkiismeret
kiművelésére van szükség*. Biztosan* nem lesz* *elég a mechanikus, külső
szabályrendszereknek, a szőrszálhasogató lelkitükröknek való megfelelés:
„csúnyát mondtam: hányszor, csúnyát gondoltam: hányszor*…”* Egyszerű és
tágas lenne ez az út, de* *jól ismerjük, hová vezet: „**A szúnyogot
kiszűritek, a tevét meg lenyelitek. Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti
képmutatók! Tisztára mossátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül
azonban tele vagytok rablással és mértéktelenséggel. Te vak farizeus! Előbb
belül tisztítsd ki a poharat és a tálat, akkor majd kívül is tiszta lesz.”
(Mt 23, 24–26)*

*A kísértő mindig ravasz, kifinomult eszközökkel vesz körül, úgy, hogy apró
lépésenként adjuk föl **meggyőződésünket, ragaszkodásunkat, hűségünket.*

*Szép lassan kitágítja a lelkiismeretet olyannyira, hogy abba szinte már
minden belefér*. Bizony, *sokszor nehéz megállapítani, hogy* *„Ki a betyár?
Ki a szent”/ (…) / Ha a mérték tönkrement, / senki, semmi meg nem
ment.”(Mécs László)* Sajnos „még a legérzékenyebb személy is hozzászokhat
idővel a legdurvább dolgokhoz is. A kegyetlenség nem személyiségjegy. A
kegyetlenség szokás”*. *(Rick Yancey)

*Milyen a jó mérték? Menjünk be a „belső szobánkba”, és ott keressünk
tovább!*

Kicsit banálisnak tűnik ugyan, de végső soron igaz, hogy a szeretet lesz
ennek is a kulcsa.* „A hőmérő nem a hideget méri, hanem a meleg hiányát.
(…) Ugyanígy a bűn nem más, mint a szeretet és a jóság hiánya.” (Böjte
Csaba) *Jó lenne tehát megtanulni figyelni arra, hogy mi az, ami leválaszt
engem a szerető kapcsolataimról.* Azokat a kis tüskéket, vadhajtásokat
**kellene
lenyesegetni,* *amelyek elválasztanak* *tőle: a házastársamtól,
testvéremtől, barátomtól, édesanyámtól, anyósomtól, munkatársamtól,
Istenemtől. Ez pedig igen személyes mérlegelést kíván, hiszen*  *minden
kapcsolat más, mástól eleven, és mástól szenved.* Melyik lelkitükör hívja
fel a figyelmedet arra, hogy ne olyan hangosan csukd be az ajtót, ahogy
szoktad, vagy ne hallgass el tüntetően, ha valami nem tetszik?

Melyik figyelmeztet arra, hogy aludj többet, mert fáradtan nem tudsz
szeretni? Melyik mutatja meg, milyen megjegyzéseket nem lenne szabad tenned?

Melyik jelzi, hogy mi számít kishitűségnek, bizalmatlanságnak, és hogy
Isten hogyan szeretne beszélni veled kedden reggel vagy pénteken? *Rajtam
kívül meg tudja-e ítélni bárki is, hogy mikor mulasztottam el valamit, amit
megtehettem volna érted? **„Sokszor az jár el igazságtalanul, aki valamit
nem csinál, nem csak az, aki valamit csinál.” (Marcus Aurelius)*

*Ezt a finom iránytűt kellene most megtalálnunk és kimunkálnunk magunkban.
Ősi eszköze ennek az önmegtagadás, a jókedvű adakozás, a testi kívánságok
fegyelmezése, a szem böjtje, a csend kívül-belül*. Mindez egyszerű
elhatározás kérdése, gondolja az, aki még nem próbálta. A környezet ugyanis
nem fog segíteni. Fogyasztói, wellnesstársadalomban élünk. *A
vágyteljesítés **késleltetése **sehol nem divat már. Életidegenné vált
**mindenfajta
lemondás*. Ezért egyre inkább arra kell törekednünk, hogy ne válasszuk le a
szenvedést a belső örömről, hogy *legyen erőnk szembemenni az árral. **Ahogyan
a bibliai földműves, amikor a földben kincset talál, és örömében (!) adja
el mindenét.** Először a kincset – a kapcsolatot – kell megtalálnunk,* hogy
örömünkben vállaljuk az élet növekedésének nehézségeit, áldozatait,
fájdalmát.

*Azt a bizonyos kincset pedig a csendünkben ismerjük fel*. Biztosan nem a
zajos tevékenységek közepette, hanem* abban a bizonyos „belső szobánkban”.*

 *„Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva
imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel,
megjutalmaz.” (Mt 6,6)*

*A csönd szelídség*

*Amikor nem válaszolsz a sértésekre, (…) amikor Istenre hagyod becsületed
védelmét, akkor a csönd szelídség.*

*A csönd irgalom*

*Amikor nem terjeszted testvéreid bűneit, amikor megbocsátasz anélkül, hogy
a múltban nyomoznál, amikor nem ítélsz, hanem közbenjársz benső szobádban,
akkor a csönd irgalom.*

*A csönd türelem*

*Amikor panasz nélkül szenvedsz, (…) amikor nem lépsz közbe, hanem várod,
hogy a mag lassan kinyílhasson, akkor a csönd türelem.*

*A csönd alázat*

*Amikor hallgatsz, engedve, hogy testvéred kiemelkedjen, (…) akkor a csönd
alázat.*

*A csönd hit*

*Amikor hallgatsz, mert Ő az, aki cselekszik, amikor lemondasz a világ
hangjairól, hogy az Ő jelenlétében légy, (…) akkor a csönd hit.*

*A csönd imádás*

*Amikor átöleled a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: Miért? Akkor a
csönd imádás. *

(Ismeretlen szerző)

*És hogy csendünk életet teremjen, böjtünk apró meghalásai a feltámadt élet
gyümölcseit hozzák, ebben a csendben** kérdezzük meg mindennap a bennünk
élő Világosság Lelkét:*







*Ó szívem – miközben az egész világ szenvedosztozva Jézus kínjain,a Nap
gyászba öltözika kárpit kettéhasad, leomlik a szikla,a föld remeg és sírok
nyílnak meg,mert látják a Teremtőt holttá dermedni: – te mit teszel a magad
helyén? *

*(Részlet J. S. Bach János-passiójának szövegkönyvéből)*

Őszinte válaszunk lehet a legbiztosabb iránytű, a legjobb mérce.



*Fotó: Pixabay*

*Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-3846315432650501385_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220320/d8e6f9b3/attachment.html>