[Grem] !!! Seitz Erik, végzős pannonhalmi diák, ifjú rákkutató

[Emoke Greschik]

 „Amióta beszélni tudok, gyógyítani szeretnék” – Az ifjú rákkutató értéket
és reményt teremtene a munkájával
Jónás Ágnes <https://kepmas.hu/hu/jonas-agnes>
2022. 02. 15.
https://kepmas.hu/hu/amiota-beszelni-tudok-gyogyitani-szeretnek-az-ifju-rakkutato-erteket-es-remenyt-teremtene?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=901016-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20301%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%20301

*A most 18 éves Seitz Erik a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyik büszkesége:
17 évesen egy új potenciális gyógyszercélpontot fedezett fel, amellyel – ha
a gyakorlatban is alátámasztást nyer – leállítható lenne az áttétek
kialakulása a daganatos betegeknél. Erik első helyezést ért el a 30.
Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen is, a Semmelweis
Egyetem kutatócsoportjának immár több mint két éve tagja, és nemsokára
Amerikába utazik, hogy új projekten dolgozzon. A fiatal kutatóval
gyerekkoráról, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Rákkutató Intézetében
szerzett tapasztalatairól is beszélgettünk.*
[image: Seitz Erik]
Seitz Erik

*Tavaly bombaként robbant a hír, miszerint áttörést értél el a rák
gyógyításában: az új potenciális gyógyszercélpont révén, amit felfedeztél,
leállítható lehet a rákos áttétek kialakulása. Mikor és hogyan kerültél
kapcsolatba a rákkutatással?*

2020 januárjában válogattak be a Nemzetközi Kémia Torna magyar
delegációjába. 2021 augusztusában volt a nemzetközi megmérettetés, ahol
mind csapatversenyben, mind egyéniben eredményesen szerepeltünk mi,
magyarok. A beválogatást követően adódott a lehetőség, hogy
felkeressem *Csermely
Péter* professzort, hogy csatlakozhassak a Semmelweis Egyetem
kutatócsoportjához, és immár több mint két éve vagyok tagja a csapatnak.
Továbbá idén nyáron kezdhetek el egy új projektet Amerikában a Penn State
Egyetemen, *Albert Réka* professzor munkacsoportjában.

*Utazzunk kicsit vissza az időben! Hogyan képzeljünk el téged
kisgyerekként? Olyan voltál, aki az autós játékok helyett inkább
ismeretterjesztő filmeket nézett?*

Mindig is rossz gyerek voltam, emellett éjjel-nappal legóztam. A szüleim
meg voltak győződve róla, hogy építész leszek.

*Amikor feltették neked a kérdést, hogy mi szeretnél lenni, mit
válaszoltál?*

Amióta beszélni tudok, szilárd az az elhatározásom, hogy gyógyítani
szeretnék.

Mindenkinek ezzel a meggyőződéssel válaszoltam és válaszolhatok a mai napig.

*Zavar, ha csodagyereknek neveznek?*

Többféle jelzővel illettek az eredmények óta, de nem tartom magam
csodagyereknek. Csak egy fiatal ember vagyok, aki értéket és reményt akar
teremteni a munkájával. Ennek fényében igyekszem kívül maradni a csodabogár
megnevezés sztereotipikus mezsgyéjén.

*Elnézést a kérdésért, de talán sok korodbelit is érdekelhet: használtad
valaha csajozásra azt, hogy ismertebb lettél? Lenyűgözi a lányokat, ha
elmondod, hogy rákkutatással foglalkozol?*

A barátnőm nem örülne neki, hogyha bármivel is csajoznék. Egyébként ő is
hasonló gondolkodású, mint én, sokszor ő nyűgöz le engem.

*Az általad említett Csermely Péter professzort a mentorodnak tekinted. Kik
azok, akiknek még nagyon adsz a véleményére rajta kívül?*

Csermely Péter professzor a kezdetek óta mellettem áll, és ellát a
tanácsaival. Rajta kívül *Nina Kunsic*ot említeném, aki mindig minden
számítástechnikai hátteret biztosított a gördülékeny munkámhoz, és
bevezetett a tudományos életbe. *Keresztes Dávid* kutatótársam az, aki a
sejtlaboratóriumi kutatásainkat koordinálja, és szakértelmével nap mint nap
hozzájárul a céltudatos, hatékony munkához. De még számos munkatársamat és
kollaborációs partnerünket mondhatnám, akik a szárnyaik alá vettek és
befogadtak a köreikbe. A magánéletben mondanom sem kell, hogy a szüleim
szavain nőttem fel.

*A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen is
elismerték a munkásságodat. A díjnak köszönhetően képviselhetted
Magyarországot a 2021 EU Fiatal Tudósok Versenyén, ahol nemzetközi szinten
108 versenyző 73 projekttel versenyzett.*

Utóbbin a Salamancai Rákkutató Intézet „legjobb orvostudományi projekt”
különdíjában részesülhettem.

E két díjazás megerősítés volt, hogy eredményeink a fiatal kutatók körében
nemzetközi szinten is versenyképesek. Jelenlegi célkitűzésem, hogy az
eredményeink szakmai körökben is elismerést szerezzenek.

*Aki sikeres, annak irigyei is vannak. Te hogyan viseled az irigykedőket?*

Célszerű minden korosztállyal megtalálni a közös hangot a hatékonyabb
eszmecsere érdekében, amit számtalanszor adódik is lehetőségem gyakorolni.
Idősebbek társaságában könnyebb megtalálnom a hasonló gondolkodású, ám
lényegesen tapasztaltabb személyeket. Ezek a beszélgetések visznek előre az
ötletek gyakorlatba ültetésében.

*A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban vagy végzős diák. Hogyan tudod
összeegyeztetni a diáklétet a kutatóival? Egyáltalán, hogy néz ki egy
napod?*

Mivel a gimnáziumban még végzős diák vagyok, a kollégiumi életben kell a
munkámat végeznem. Ez manapság már nem jelent akadályt, hiszen négyen
vagyunk egy szobában, azonban amikor a kutatócsoporthoz csatlakoztam, még
30 fős szobában laktam, ami sok technikai nehézséggel járt. Az iskola
mellett dolgozom, mondhatni másodállásként, így főként a délutánjaimat és
az estéimet tölti ki a kutatás. A hétvégék szólnak a laborban végzett
munkáról, amelyet a Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Rákkutató
Intézetében végzünk.

*Egészen elképesztő, mennyi feladatot vállalsz magadra. Mondanám, hogy
lassíts, de látszik, hogy élvezed, amiket csinálsz.*

Igen, és ha a kutatásokról van szó, minden kutatással eltöltött órával
átfogóbban és holisztikusabban szeretném látni az emberi testet. Ebbe
beletartozik nemcsak a test, hanem a lélek tanulmányozása is, ennek
szellemében végzem a munkámat a mai napig.
Kép
[image: Seitz Erik]
Seitz Erik

*A felmérések szerint itthon halnak meg évente a legtöbben daganatos
megbetegedésekben az EU-n belül: körülbelül 32-33 ezren. Mi ennek az oka?*

Ez egy rendkívül komplex kérdés, és mélyebben gyökerezik, mint gondolnánk.
Nyilvánvalóan szerepet játszanak az egészségügyi szolgáltatások, azonban
ennek okát nem csupán az aktuális gazdasági erőviszonyokban lehet keresni,
hanem sok évtizednyi történelmi hagyaték is áll mögötte.

A számos további tényező mellett a rossz mentálhigiéné is kiemelkedő
szerepet játszik a betegségek kialakulásában, hiszen Deepak Chopra
endokrinológus értekezései és esettanulmányai alapján is kijelenthető, hogy
a test működését molekuláris szinten befolyásolja a gondolkodás és az
érzelmi állapot.

*Minek tudható be, hogy abban az esetben is túl gyakran fordul elő kései
diagnózis, ahol lehetőség van a daganatszűrésre?*

A szűrési módszerek kapcsán továbbra is rengeteg finomhangolási kutatás
folyik. A mesterséges intelligencia alkalmazása a diagnosztika terén is
kezd teret nyerni, azonban ezek idő- és pénzigényes módszerek, így további
fejlesztésre szorulnak, hogy a betegek szélesebb köreiben is elterjedten
alkalmazhatók lehessenek. Ám így is több konferencián számolnak be újabb
fehérjékről és génekről (tumormarkerekről), amelyek kimutatása
jelzőértékkel bírhat számos ráktípus esetén, és korai diagnózist tesz
lehetővé.

*A gének mennyire játszanak szerepet a daganatos betegségek kialakulásában?
Örökölni lehet a daganatos betegségekre való hajlamot?*

A rák kialakulásához természetesen nem egy esemény, hanem események szoros
láncolata vezet. Ez alapján tehát beszélhetünk génmutációkról, amelyek az
élet későbbi szakaszában következnek be külső hatás (pl. UV-sugárzás)
révén. Kialakulhatnak örökölhető génmutációk is, amelyeket nem egy külső
hatás okoz, 100 betegből körülbelül 5-10-nek alakul ki rákja ilyen mutáció
hatására, vagyis nem magas százalékban, de örökölhető.

*Valahol olvastam, hogy a kemoterápia és a sugárterápia legfeljebb csupán
tíz-tizenöt százalékban tud javítani a túlélési esélyeken egy-egy
daganatféle esetében. Szerinted mi az oka annak, hogy még mindig a
kemoterápia a legelterjedtebb?*

Szerintem ennek a fő oka az, hogy az egészségügyi ellátórendszerek továbbra
is csak ehhez a kezelésmódhoz rendelkeznek megfelelő eszközökkel,
tapasztalattal, lényegében erre vannak berendezkedve, hiszen az első
kemoterápiák felfedezése már az 1940-es években megtörtént.

Jelenleg gyorsan fejlődő irány az ún. „páciens-specifikus” kezelés, hiszen
minden ember szervezete más, így személyre szabott eljárásokban érdemes
gondolkodni.

Ilyen páciens-specifikus kemoterápiák fejlesztésén kutatók és orvosok
tucatjai dolgoznak, emellett új irányvonalak is indultak, mint például az
immunterápia, azonban az ilyen reformok elindításához teljesen biztosítani
kell a biztonságosságukat a betegekre tekintettel, továbbá hatalmas tőkére
van szükség annak érdekében, hogy szélesebb körben is használhatóvá
válhassanak. Ezekből adódóan hosszú (több éves vagy akár évtizedes)
procedúra, mire a laborból eljut egy új kezelés a betegek nagyobb
csoportjához. Erre a kérdésre biztosan pontosabb választ tud adni egy
praktizáló onkológus, hiszen ők vannak a klinikumban mindennap, nálam jóval
több tudással és tapasztalattal rendelkeznek.

*Amikor a rákmegelőzésről beszélünk, sokan a sportra, az egészséges
táplálkozásra, a húsmentes és a káros szenvedélyektől mentes életre
esküsznek. Én ismerek olyanokat, akik így éltek, mégis rosszindulatú
daganatot diagnosztizáltak náluk. Akkor mégis milyen lenne az ideális
életvitel ahhoz, hogy megelőzhessük a rák kialakulását?*

Ahogy korábban előkerült a kérdés, örökölhetők is a rákos génmutációk.
Ezekre már elérhetők genetikai tesztek, amelyek képesek kimutatni, hogy az
adott személynél jelen van-e ez a génmutáció. Azoknál ajánlott az ilyen
szűréseken való részvétel, akik családjában megfigyelhető volt a rák
kialakulására való hajlam.

A lelki okokat ismét kiemelném: a folyamatos szorongás, nyomás és egyéb
negatív érzelmek, amelyek az emberek mindennapjait kísérik, előidézhetik a
szervezet egyensúlyának felborulását hosszú távon. Ami pedig a hús
fogyasztásának elkerülését illeti, fontos, hogy ha valaki ilyen diétába
kezd, akkor tudatosan tervezze meg az étrendjét, ugyanis vannak az
úgynevezett esszenciális aminosavak, amelyeket az emberi szervezet csak
alacsony mennyiségben, vagy egyáltalán nem képes előállítani. Ezeket
kiemelten fontos bevinni annak érdekében, hogy teljes tápanyagellátással
rendelkezzenek a sejtek, és ne lépjen fel az aminosavak hiánya, hiszen az
szintén különféle betegségek kialakulásához vezet.

*Milyen jövőbeli terveid vannak, mit szeretnél elérni az életben?*

Itthon, Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen szeretném folytatni a
tanulmányaimat, mivel szeretném végigvinni azt, amit elkezdtem. A jövőben
pedig szeretném ott folytatni a munkámat és az ötleteim kibontakoztatását,
ahol a legtöbb eszközt és támogatást megtalálom hozzá. Ez lehet, hogy
nemzetközi színtéren lesz. Gyógyítási célkitűzésem, hogy megtaláljam az
összefüggéseket, és rendszerszinten kezelni tudjam az adott betegségeket.

Azt vallom, hogy a páciensek nem puszta adatsorok, hanem sokkal többek
annál.


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220301/d5a72a38/attachment.html>