[Grem] Pünkösdi interjú Kovács Gergely gyulafehérvári érsekkel

[Emoke Greschik]

<https://ezazanap.hu/>
Interjú <https://777blog.hu/interju/>„Nem vagyunk tudatában annak, hogy a
Szentlélek mekkora ajándék” – nagyinterjú Kovács Gergely gyulafehérvári
érsekkel
https://777blog.hu/2022/06/04/nem-vagyunk-tudataban-annak-hogy-a-szentlelek-mekkora-ajandek-nagyinterju-kovacs-gergely-gyulafehervari-ersekkel/

*Éveken át dolgozott azért Rómában, hogy Márton Áront boldoggá avassák –
majd Isten és az élet úgy hozta, hogy az utóda lett a szentéletű erdélyi
püspöknek. Kovács Gergely atya több mint két éve a Gyulafehérvári
Főegyházmegye érseke, amely 58 ezer négyzetkilométert ölel át. Nem csoda,
hogy szinte egy szabad perce sincsen a kézdivásárhelyi születésű érseknek,
aki ennek ellenére is a 777 rendelkezésére állt, hogy többek között Novák
Katalin köztársasági elnök erdélyi látogatásáról, Márton Áron boldoggá
avatásának helyzetéről, a magyar-román kapcsolatokról – és természetesen
pünkösd ünnepéről beszélgessünk.*

*Nemrég Ön is személyes tanúja lehetett Novák Katalin köztársasági elnök
első erdélyi látogatásának, olyannyira, hogy a frissen megválasztott
közjogi méltósággal együtt utazhatott az Ön szülőföldjére – derült ki egy
Facebook-bejegyzésből. Milyen benyomása volt Magyarország új köztársasági
elnökéről?*

*Az utazás számomra is meglepő volt – és egyben nagy megtiszteltetés *is.
Ennek a közös útnak a hátterében az állt, hogy a gyulafehérvári látogatás
időpontja viszonylag későn dőlt el, mert néhány bizonytalan tényezőt
tisztázni kellett. Amire megkaptuk a meghívót, addigra már a naptárunk
teljesen tele volt – én diakónust szenteltem Csíksomlyón, míg Kerekes
László segédpüspök bérmált. Ezért kértem is Elnökasszony megértését,
amiért *nem
tudtam személyesen fogadni Gyulafehérváron, végül sikerült úgy alakítani,
hogy elkísérhettem a repülőúton, ami megtisztelő volt számomra.*

Ez volt az első találkozásunk, nagyon pozitív és kellemes benyomást tett
rám a köztársasági elnök: emberközeli, elérhető és közvetlen találkozásban
volt részem, szívből remélem, hogy a jövőben még lesz lehetőségünk
folytatni a párbeszédet. Fontos hozzátennem, hogy *Áder János köztársasági
elnökkel is nagyon jó kapcsolatban voltunk, szívből örülök, hogy ez az
őszinte megbecsülésen alapuló kommunikáció folytatódik Novák Katalin
asszonnyal is.*

*Ennek a látogatásnak az egyik fontos pillanata volt, amikor Novák Katalin
a gyulafehérvári székesegyházban tiszteletét tette Márton Áron sírja előtt.
Milyen üzenetértéke van Ön szerint annak, hogy a köztársasági elnök
főhajtással emlékezik meg Erdély tisztelt és szeretett püspökéről?*

Természetesen nem vagyok illetékes abban, hogy Elnökasszony programjáról
részletesen beszéljek. A látogatása a református egyház ünnepére szólt – de
nagyon örültünk, hogy ellátogatott a gyulafehérvári székesegyházba is, ahol
megkoszorúzta Bethlen Gábor emléktábláját és Márton Áron püspökünk
szarkofágját is. Márton Áron püspököt nem kell bemutatni, hiszen ő „Erdély
püspöke”, éppen ezért aligha kell hangsúlyozni, hogy mennyire megtisztelő
volt ez a cselekedet. Hálásak vagyunk, hogy Magyarország köztársasági
elnökének fontos volt a püspök szarkofágja előtti főhajtás.

*Azzal, hogy Ön a gyulafehérvári érsek, Márton Áron utódja is lett. Ez
nyilvánvalóan egy hatalmas megtiszteltetés és kitüntetés, ugyanakkor el
tudom képzelni, hogy bizonyos szempontból teher is, hiszen egy hatalmas
örökséget kell képviselnie.*

Amit örökségbe kapunk, azt nem mi választjuk, a gyermek is azt örököli a
szüleitől, ami őnekik volt. *Nem az én választásom volt Márton Áron
örökségébe lépni, az ő nyomdokain járni, hanem a jó Isten irányította így –
a pápán keresztül*.

*Az örökség kötelez, minden keresztény nehéz örökséget visz, hiszen Jézus
így fogalmaz: „**Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei
Atyátok tökéletes” (Mt. 5, 48).* * Minden kétséget kizáróan egyértelmű volt
számomra, hogy Márton Áron hagyatékát és az ő ügyét fel kell karolnom.*
Számomra ez nem volt újdonság, hiszen éveken keresztül én voltam a boldoggá
avatási ügyének posztulátora. A feladat tehát megmaradt, csak még nagyobb
odaadással kell képviselnem az ő ügyét. Példaképet azért választunk, mert
az többre és jobbra „noszogat” bennünket, ugyanakkor azt is fontosnak
érzem, hogy mindenki egyedi, megismételhetetlen teremtmény. *Márton Áron
püspökből is csak egy volt és nem is lesz többé senki ugyanolyan, ezért nem
is szabad utánozni őt. Inspirálódni kell belőle, a nemes küldetését tovább
vinni, de mindenkinek a maga módján, szemléletével és hitével kell
megtennie ezt.* Ez egy nagy kihívás, ha Ön a teher kifejezést használta,
akkor hozzátenném, hogy ez egy nemes, édes teher. Márton Áron neve kötelez,
nagy elvárásokat jelent a hívek részéről is, az ember pedig érzi ennek a
nyomását, súlyát is. De *Isten segítségével mindannyiunknak a saját
hivatását kell megélnie, a maga módján, a saját eszközeivel.*

Fotó: MTI/Veres Nándor

*Ahogy említette, sokat tett azért, hogy előre mozduljon Márton Áron
boldoggá avatási ügye, amely nagyon sokat jelentene a magyar katolikus
közösségnek az egész Kárpát-medencében, de kiváltképp Erdélyben. Mi az
akadálya annak, hogy boldoggá avassák Márton Áron püspököt?*

*Akadálya nincsen. *Az emberek gyakran azt gondolják, hogy olyan dolgok
hátráltatják a boldoggá avatását, minthogy valaki szándékosan akadályozná,
ilyenről nincsen szó. Mindig haladt ez az ügy, és én magam is azon
dolgoztam, hogy minél előbb megtörténhessen a boldoggá avatás. Konkrétan
azon dolgoztam éveken át, hogy pontosítsam, kiegészítsem a benyújtott
iratokat, egyeztettem a Szentek Ügyei Kongregációval, összegyűjtöttem a
szükséges dokumentumokat. Mielőtt kineveztek volna érseknek, már készültem
beadni a kongregációnak az elkészült anyagot.

Ahogy a kinevezésemet követően berobbanó koronavírus sajnos sok minden
mást, azaz szinte mindent elakasztott, úgy ezt az ügyet is. Kinevezésemtől
kezdve, értelemszerűen nem lehettem tovább posztulátor, ezért lelassult a
folyamat. *Amikor a világjárvány miatti intézkedések enyhültek és végre
eljutottam Rómába, jártam a kongregációnál is, a szükséges lépéseket
megtettük.*

*Mi lehet a következő lépés?*

*A posztulátornak Rómában kell tartózkodnia – jelenleg a gyulafehérvári
egyházmegyének nincsen olyan papja az Örök Városban, aki a posztulátori
szerepet vállalhatná. Ezért most egy dilemma előtt állok: vagy megvárom,
amíg valaki elvégzi a szükséges kurzust és kezébe veszi az ügyet, vagy
keresek egy olyan nem magyar, de szakértelemmel és jó szívvel megáldott
papot, aki tovább viszi Márton Áron boldoggá avatásának ügyét. Most
dolgozom ezen.*

*Budapestről nézve elképesztő mekkora mérete van a Gyulafehérvári
Főegyházmegyének, majdnem az anyaország kétharmadával felérő terület, amely
szinte egész Erdélyt magába foglalja. Hogyan tudja hatékonyan ellátni a
püspöki szolgálatot egy ekkora területen?*

Az elmúlt két év tapasztalata alapján pontosan ennek a területnek a
nagysága jelent igazi kihívást, hiszen a hívek létszáma többé-kevésbé a
magyarországi egyházmegyékben is ennyi. A *Gyulafehérvári Főegyházmegye
végpontjai között akkora a távolság, hogy azt autóval is 6-7 óra megtenni,
ami rengeteg időt elvesz. *Magának a területnek eltérő arculata van, hiszen
például Székelyföldön katolikus többség él, de a szórványterületeken – ahol
nemzetiségi és felekezeti különbség is van – egészen más a helyzet. Éppen
ezért igen nehéz egységes döntéseket hozni, márpedig egy püspök döntésének
egységesnek kell lennie. Ez valóban egy óriási kihívás! Ha a hívek és a
papok létszámára tekintünk, akkor azt is mondhatnánk, hogy jól állunk
hivatások felől, de a méretek miatt nincs így. A szórványban lévő papoknál
előfordulhat, hogy egy vasárnap száz kilométer utat tesz meg, hogy
körbejárja a rábízott számos falut, ez pedig nagyon megterhelő.

*De vannak olyan plébániák, ahol két nyelven kell bemutatni a liturgiát,
hiszen a hívek jogosan kérhetik, hogy a saját anyanyelvükön hallgassák a
szentmisét.* *Ez a gyakorlatban viszont hatalmas feladatot jelent a papokra
nézve. Hogy egy konkrét példát említsek: nagycsütörtökön kétszer kell a
lábmosás szertartását tartani, nagypénteken kétszer kereszthódolatot,
kétszer vigíliát és kétszer húsvéti ünnepi szentmisét. Nagyon hálás vagyok,
hogy a papjaink ezt vállalják és kitartóan végzik a szolgálatukat, bár nem
egyszer még így is „morgolódnak” a hívek, mert például nem elégedettek a
liturgia időpontjával. A távolság a püspök számára is nehéz, elég csak abba
belegondolni, hogy mennyi idő és megtett kilométer az egész egyházmegyét
bejárni, meglátogatni a paptestvéreket és a híveket.*

*Az anyaországból nézve úgy tűnik, hogy az erdélyi katolikusok – kiemelve a
székelyeket – szilárdabban őrzik a hitüket, mint a Magyarországon élők
többsége. Ez naiv gondolat, vagy Ön is ezt tapasztalja az egyházmegyében?*

Nagyon nehéz erre a kérdésre egy határozott, egyértelmű választ adni.  Ahol
a katolikusok többségben élnek – függetlenül attól, hogy ez Magyarország
vagy Erdély – ott a hitnek a megtartó ereje miatt erősebb a közösség is,
kevesebb a lemorzsolódás. A szórványban, ahol meg kell küzdeni a hitért,
ahol esetleg hátrány érheti az embert a felekezeti hovatartozása miatt,
nehezebb megvetni a lábunkat és megélni a hitünket. Pontosan ezért nem
szeretem összehasonlítani a két területet, mert sokkal összetettebb a
kérdés annál, minthogy azt mondjuk, hogy itt szilárdabban őrzik a hitet.

*A szórványnak is megvan a saját értéke és szépsége, mint ahogy a
Székelyföldön lévő tömbnek is. Éppen a bérmálásokkor tapasztalhattam meg
mindkettőnek a sajátosságait. A szórványban kevesebben vannak és lehet,
hogy a templom nincsen tele, de mégis érzi az ember azt az őszinte
ragaszkodást, ami talán nem látványos, mégis példaértékű. Székelyföldön
pedig, – ahol a templomok megtelnek székely népviseleti ruhába öltözött
emberekkel – már ettől nagyot dobban a szív. Lényegtelen, hogy tömbben vagy
szórványban éli meg az ember a hitét – a legfontosabb, hogy megélje.*

*Hogyan alakulnak a papi hivatások Erdélyben?*

*Erdélyben is ugyanazt tapasztaljuk, mint máshol: a hivatások száma
csökken. Jelenleg a gyulafehérvári szemináriumban 41 kispap van, ami a pár
évvel ezelőtti számnak mindösszesen az egyharmada. Nagyon fontos, hogy
tegyünk valamit. Tavaly a szeminárium és kisszeminárium elöljáróival, a
katolikus iskolák és állami líceumok katolikus osztályainak lelkivezetőivel
kezdeményeztünk egy „preszemináriumi” folyamatot, ahol próbálunk a 14-18 év
közötti fiatalokra különösen is odafigyelni. Akinél látjuk, hogy a
hivatásnak a csírája megjelenik, igyekszünk segíteni őt, mellette lenni és
támogatni.*

*Nincs két hete, hogy Gyergyószentmiklóson találkoztunk hatvan fiúval, akik
őszintén és bátran mertek kérdezni. Számomra az a legfontosabb, hogy
lehetőséget biztosítsunk ezeknek a fiataloknak arra, hogy a kérdéseikre
válaszokat kapjanak, és ha úgy érzik, hogy van bennük egy elhívás, akkor
merjenek rá választ adni*. Fontos amit mondunk nekik, de még fontosabb,
hogy mit látnak rajtunk, hogy hogyan élünk, tudunk-e példaként szolgálni
számukra. A fiataljainkban rengeteg tehetség, kreativitás van, csak arra
várnak, hogy megszólítsuk őket. Hiszek abban, hogy a jó Isten ma is éppúgy
szólít, hív meg fiatalokat, mint bármikor a történelem folyamán. Az a
kérdés, hogy ők meghallják-e, felismerik-e e hangot. Mi ebben szeretnénk
segítséget nyújtani számukra.

*A párbeszédre való törekvés mennyiben határozza meg a mindennapjait? Azért
is kérdezem, mert egyrészt felekezetközi, másrészt nemzetiségi
különbségeket is tudnia kell kezelni. Például, ha nézzük a
katolikus-protestáns párbeszédet Erdélyben, akkor mennyire elégedett? *

*Rendszeresen találkozunk, együtt gondolkodunk, még a járványhelyzet idején
is szorosan tartottuk a kapcsolatot. A közös ügyeinkben folyamatosan
egyeztetünk egymással,* és ez a kapcsolat túlmutat az udvariaskodáson.
Közösen tudjuk hallatni a hangunkat, ez *az együttműködés tényleg testvéri
a felekezetek között.*

*A magyar-román kapcsolatokat is ennyire derűsen látja, vagy ott már
árnyaltabb a kép? Nem feltétlenül politikai szinten, hanem az együttélés
szemszögéből nézve.*

*Sajnos ennél a kérdésnél nem tudunk eltekinteni a politikától. Amikor azt
látjuk, hogy egy sporteseményen elénekelt székely himnuszból mekkora
botrányt keltenek, – szándékosan és mesterségesen – az rányomja a bélyegét
a mindennapi párbeszédre és kapcsolatokra. Vegyes házasság esetén még
családon belül is kihatása van, de ugyanígy a jószomszédi vagy munkatársi
viszonyokra is. Lehet érezni az ebből fakadó feszültséget, meg nem értést
és neheztelést. Ettől az egyházi élet sem mentes, az egyházak közötti
párbeszédet is ugyanúgy érintik ezek az ügyek. A párbeszédhez két félre van
szükség, én hiába próbálok lépni, ha a másik fél nem közeledik. Hiába
próbálok közösen szervezni egy eseményt, mint például a „keresztény egység
hete”, hogy ha a másik fél nem hajlandó bekapcsolódni.*

*Idén a Csíksomlyói búcsú éppen június 4-re, a Nemzeti Összetartozás
Napjára esik. Ad-e Ön szerint valamilyen plusz jelentést, többletet az
ünnephez ez az egybeesés?*

*A csíksomlyói pünkösdi búcsú önmagában érték,* attól függetlenül, hogy
milyen napra esik. Érthető, hogy a mostani egybeesés menthetetlenül jelent
többletet, ad plusz jelentést. Tegyük méltó módon, nem erőltetve. Fontos
kihangsúlyozni, hogy* egy katolikus ünnepről van szó, amely eredetileg a
székelyek, majd az erdélyi katolikusok, mára pedig az Istenbe kapaszkodó,
Máriában bízó magyarok ünnepe. Természetesen sok más felekezethez tartozó,
illetve nem hívő is részt vesz ezen a szép eseményen, mert megtapasztalja
az összefogás erejét. *És ez így van jól. De fontos hangsúlyozni, hogy ez
egy búcsúünnep, ilyen lélekkel vegyünk rajta részt.

Fotó: Dreamstime

*Pünkösdkor ünnepeljük a Szentlélek eljövetelét, banálisan hangzik a
kérdés, de miért van Ön szerint a ma emberének szüksége arra, hogy a
Szentlélek felé forduljon?*

*A Szentlélekről a legnehezebb beszélni, szerintem. Az Atyánál
megtapasztaljuk, hogy „jó Atya, megbocsátó Atya, irgalmas Atya”. A Fiúról a
„legkönnyebb”, mert Ő emberré lett, emberi alakban jött el hozzánk. De mi
van a Szentlélekkel? Teológiailag meg lehet magyarázni, hogy ő a harmadik
isteni személy, de nehéz gyakorlatiasan, az életünkre vonatkozóan beszélni
Róla.*

A bérmálásokkor igyekszem elmondani – hiszen *minden bérmálás egy pünkösd,
amikor leszáll a Szentlélek –*, hogy egy olyan ajándékról van szó, amely
bennünk van. Egy erőként, egy képességként bennünk és velünk van. *De a
Szentlélek nem egy varázsszer, ami magától kifejti a hatását. Az autómat is
meg kell tankolni, hogy tudjak vele menni, de attól, hogy megtankoltam, még
nem fog magától elindulni. Nekem kell valamit tennem! A Szentlélek értékét
akkor tudom megtapasztalni, ha együttműködőm Vele, ha cselekszem, „élek
vele”. **Az ajándék semmit sem ér, ha a fiók alján tartjuk eldugva.*

*Alulértékeljük az életünkben a Szentlélek szerepét?*

Mindenképpen. Talán nem is alulértékeljük, hanem *nem vagyunk a tudatában
annak, hogy micsoda lehetőség és ajándék.*

*Végezetül minek örülne, mit kívánjanak a 777 olvasói Érsek atyának, mire
van a leginkább szüksége?*

Minden jókívánságnak örvendek. Azt hiszem, hogy úgy vagyok ezzel, mint
sokan mások: *minden élethelyzetben másra van szükségem. Van, amikor
türelemre, máskor bölcsességre, de előfordul, hogy kitartásra, vagy éppen
jókedvre. Amikor kórházba kerültem koronavírussal, akkor nagyon sokan
imádkoztak értem, amelyet ezúton is hálásan köszönök. Nagyon fontos az ima.
Lényeges. Továbbra is arra kérek mindenkit, hogy imádkozzunk egymásért.*

*Hogy mit kívánnék? Hogy tudjam betölteni azt a hivatást, amit a jó Isten
rám bízott, és amit tőlem elvár. Ennél többet, szebbet nem tudnék tenni*,*
minthogy teljesítem az életemben – és az életemmel – az Ő akaratát.
Őáltala, Ővele és Őbenne.*

*Martí Zoltán*
* Borítókép: Fotó: szekelyhon.ro <http://szekelyhon.ro> *

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-5366014417693253079_m_8173913135714632324_m_2629833078611277120_m_8995439090389062744_m_4824488813921559964_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220605/c8b1d9c8/attachment.html>