[Grem] A nándorfehérvári diadal emléknapja kapcsán ... / interjú dr. Diószegi György A. művelődéskutatóval

2022. Júl. 22., P, 20:58:01 CEST

Teljes tévedés lovasíjászok jelentőségét emlegetni Muhinál vagy utána. A
könnyűlovas íjászok ugyan szükséges, de nem elégséges alkotórészét képezték
az Árpád-kori magyar haderőnek. A kortársak pl. inkább lenézték a besenyő,
székely íjászokat.  A csatadöntő elem a nehézpáncélos lovasság volt. A muhi
csata első. győztes részében pl. a johannita és a templomos lovagok arattak
sikert. Hunyadi is a nehézpáncélos lovasságának köszönhette a sikereit.
Ezzel el tudta söpörni a könnyűfegyverzetű oszmánokat. Üdv

Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2022. júl. 22., P,
17:10):

> *A nándorfehérvári diadal emléknapja*
>
> https://gondola.hu/cikkek/122968-A_nandorfehervari_diadal_emleknapja.html
> Sokat köszönhet Európa a Hunyadiak korában élő elődeinknek, akik rendkívül
> magas értéket felmutató államszervezői és jogrendi minőséggel, csatatéri
> hősiességgel és hatalmas véráldozattal küzdöttek a XV. századi keresztény
> reneszánsz korszakában – rögzíti *dr. Diószegi György Antal
> művelődáskutató.*
> 2022. július 22. 13:31
>
> „*Európa XV. századi keresztény világának legdicsőségesebb hőse Hunyadi
> János volt, aki 1456-ban megvédte Nándorfehérvárt a szultán által vezetett
> haderővel szemben" *– írja A Hunyadiak egyetemes jelentősége című most
> megjelent, az Aracs Alapítvány által kiadott könyvében dr. Diószegi György
> Antal művelődéskutató. Őt kérdezte a Gondola.
>
> *– Hunyadi János fiatal korában Itáliában volt hadvezér, a városállamok
> közötti harcokban szerzett katonai tapasztalatot. Mennyiben volt ennek
> köszönhető a nándorfehérvári csatában felvillantott döntő
> helyzetfelismerése, és mennyire hiányzott ez a hadvezéri profizmus Muhinál
> és Mohácsnál?*
>
> – Nagyon köszönöm az elismerést, mert hazát és nemzetet szolgáló
> szívvel-lélekkel írtam meg a Hunyadi-kötetet, melynek megszületése az
> „ARACS ALAPÍTVÁNY” kiadói munkája és az „ALAPÍTVÁNY A KÖZJÓÉRT” támogatása
> révén történhetett. A Hunyadiak egyetemes jelentőségű értéktörténeteit
> immár 6 évszázada a legkiemelkedőbb tudósaink írták meg, és ezen hatalmas
> műveltségi örökségünkre alapozva folytatom a művelődéskutatói
> tevékenységemet. E kötet célja, hogy a XXI. századi nemzeti
> összetartozásunkat is erősítő történelmi öntudat felmutatása akként
> kerüljön bemutatásra, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, * milyen
> sokat köszönhet Európa a Hunyadiak korában élő elődeinknek, akik rendkívül
> magas értéket felmutató államszervezői és jogrendi minőséggel, csatatéri
> hősiességgel és hatalmas véráldozattal küzdöttek a XV. századi keresztény
> reneszánsz korszakában.*
>
> *Hunyai János itáliai katonai tapasztalatainak biztos megvan a maga helye
> és szerepe, de ennek értéktartalmáról egyetlen XV. századi forrás sem szól,
> így csupán vélekedések lehetnek ebben a tárgyban a XXI. században.*
>
> *Hunyadi János – wikiwand*
>
> *Az itáliai városállamok között évszázadokon átívelő folyamatos csetepaték
> során nem túl nagy létszámú seregek harcoltak egymással; valamint valójában
> egymást jól ismerő és azonos harcértéket képviselő ellenfelek küzdöttek
> egymással.*
> *Teljesen más az, amit Muhi, Nándorfehérvár és Mohács jelent hazánk és
> Európa történelmi térképén, hiszen e csatatereken világhatalmi erőkkel
> küzdöttek lovasíjász magyar őseink*. Ezen ősi hadművészeti értéktárunk a
> lőfegyverek koráig a legmagasabb szinten biztosította a magyar nemzetünk és
> államiságunk folyamatos fejlődését.
>
> *Muhi *
>
> *A Kárpát-medencében hatalmas erőt jelentő IX. századi magyar lovasíjász
> minőség jelentette az alapját egy évszázaddal később Szent István
> országszervezésének; és ugyanez a lovasvilág teremtette meg IV. Béla király
> számára a második honalapítás lehetőségét. Az 1241-es muhi  csata utáni
> országépítés rendkívül jelentős és évszázadokon átívelő eredményeket hozott
> az államszervezés, a hadszervezés, és legfőképpen a Kárpátokon túli magyar
> határvédelem újraszervezése terén*. E körben fontos hangsúlyozni
> királyunk XIII. századi *magyar lovasíjász haderejének jelentőségét,
> melynek csatatéri jelentősége egészen a Hunyadiak koráig meghatározó volt. *A
> muhi csata lovasvilága kapcsán utalok arra, hogy a XIV. század közepén
> készített emlékezetműveltségi remekművet jelentő* kódexünkben, a Képes
> Krónikában is megtalálható a fehér lován vágtató magyar király sikeres
> menekülésének ábrázolása az őt üldöző ellenséges lovasság elől.*
>
> *Rendkívüli lovasteljesítmény volt ez IV. Béla király és kísérete
> részéről, hiszen a mongol haderő a korábbi évtizedekben elért hódításai
> során minden esetben arra törekedett, hogy az elfoglalt terület uralkodóját
> elfogja és megölje. Magyarországon ezt nem tudták elérni, mert XIII.
> századi magyar hőseink remek lovakkal bíró kiváló lovasokként
> utolérhetetlenek voltak. Korabeli méneseink kiválósága hatalmas
> hadművészeti előnyt jelentett évszázadokon át!*
> *1241. április 11–12-én zajló muhi csata szörnyű következményeire, hiszen
> ennek során és következményeként a magyar állami és egyházi vezetőink közül
> többen is elhunytak*. *Királyunk testvéröccse, Kálmán herceg is remek
> lovas volt: megsebesült a csatában, ám ennek ellenére szintén meg tudott
> menekülni. Váltott lovakkal elérte Pestet, és az üldözők elől a Dunán is
> átkelt, ám végül súlyos sérülései következményeként májusban elhalálozott*
> .
> *A világhódító mongol birodalom által okozott hatalmas pusztítás után
> rettenetesen nehéz helyzetből **sikerült újraszerveznie az országot IV.
> Béla királyunknak: ez volt a második honalapítá**s csodája,* ami a muhi
> csata után pár hónappal később meg is kezdődött! 1241 szeptemberében
> Geregye nembeli Pál országbíró feladatává tette a Duna vonalának védelmét,
> hogy a tatárok további pusztítását megakadályozza.
>
> *Egyúttal a Kárpátokon túli régi magyar gyepűrendszer újjászervezését is
> megkezdte magyar királyunk. E körben legfontosabb volt a haderő
> újraszervezése: ez oly hamar és jól sikerült, hogy a határvédelmet ellátó
> magyar lovasíjászaink ezt követően évtizedeken át sikerrel verték vissza a
> tatár támadásokat.*
> IV. Béla királyunk ezt azzal érte el, hogy újraszervezte a Szörényi
> Bánságot és a Macsói Bánságot.* IV. Béla király 18 esztendővel Muhi után
> olyan erős lovasíjász haderővel rendelkező Magyarországot teremtett,
> amelyik nemzetközi színtéren is megmutatta a katonai erejét!* Fontos
> hadtörténeti emlékünk az a csata, amire 1259 szeptemberében került sor. A
> pelagóniai hadszíntéren egyesült görög- magyar sereg szállt szembe az
> epiroszi-frank csapatokkal! E csatatéri győzelem annak volt köszönhető,
> hogy *magyar lovasíjászaink 1257-1259 között több alkalommal is egyre
> nagyobb mértékű hadjáratokban vettek rész a Kárpátokon túli térségekben.*
>
> E térség jelentősége a Duna mentén folytatott kereskedelemből fakadt:
> ezen, a Feketetenger partvidékéig folytatott távolsági kereskedelmünk
> biztonságát legfőképpen a Kárpátokon túli gyepűtérség székely lovasíjász
> hadereje szavatolta.
>
> A pelagoniai csatában győztes egyesített görög-magyar haderő okán indokolt
> arra utalnom, hogy *IV. Béla király felesége a görög Laszkarisz Mária
> volt*. Évszázadokon át ható nemzetközi jelentőséggel bírt a Kárpátokon
> túli magyar lovasíjász világ által megvalósított határvédelem, melynek
> megteremtése hatalmas eredmény volt IV. Béla királyunk második honalapítói
> életútjában!
>
> Összességében fontos rögzíteni, hogy* az 1259. évi pelagoniai győztes
> csata utáni hadihelyzet ahhoz vezetett, hogy két év múlva, 1261-ben VIII.
> (Palaiologosz) Mikhaél visszafoglalta Konstantinápolyt is: ez azt jelenti,
> hogy az egyesített görög-magyar sereg által megvívott 1259. évi pelagónia
> győztes csata eredménye lett, hogy ismét létrejött a birodalmi létet
> képviselő Görög Császárság, mely a Palaiologosz-dinasztia majd két
> évszázados uralma révén 1453-ig volt képes megszervezni a görög
> államrendszert a kereszténység védelmében. **A Kárpátokon túli gyepűvidék
> lovasíjász magyar hadserege kimagasló döntő szerepet vállalt *a páncélos
> haderővel szemben aratott csatatéri diadalban!
>
> *E korszakban Havasalföld görög neve Oungrovlachia volt, ami
> Magyarpásztorföld jelentéssel bír. Az évszázadokon átnyúló eredmények
> körében különösen fontos rögzítenem **a Kárpátokon túli magyar lovasíjász
> határvédelem kapcsán a XIV. századi Havasalföld magyar alapítású
> püspökségének és Székely megyéjének a kiemelt jelentőségét!*
>
>
> *Nándorfehérvár, 1456. július 4-22.*
>
> *A Hunyadiak egyetemes jelentősége a középkori „Archiregnum Hungaricum”
> határvédelmi rendszerével és jogrendjével, a nemzeti haderő távolsági
> hadjárataival, a délvidéki magyarság történelmi örökségével, valamint a XV.
> századi keresztény reneszánsz Európa műveltségi értéktáraival
> összefüggésben mutatkozik meg igazán.*
> A Hunyadiak a XXI. századi nemzeti összetartozásunk világában is hatalmas
> értéket képviselnek, hiszen* Európa XV. századi keresztény világának
> legdicsőségesebb hőse volt Hunyadi János, **aki 1456-ban megvédte
> Nándorfehérvárt **a szultán által vezetett haderővel* *szemben*. Ez a
> magyar dicsőség annak fényében külön is kiemelendő, hogy *három
> esztendővel korábban, 1453-ban a világhódító török sereg elfoglalta a 11
> évszázadon át folyamatosan épített, és ezáltal remekül megerősített
> falakkal rendelkező Konstantinápolyt, ami a középkori görög államiság végét
> jelentette.*
>
> *A hódító ezután **Magyarországot **vette célba:* *Nándorfehérvár hős
> magyar védői 1456-ban egész Európát is megóvták* *a támadásoktól! *A
> kereszténység megvédése érdekében a Hunyadiak Magyarországa olyan
> kiemelkedő teljesítményt fejtett ki, ami a korabeli Európában köztudott és
> a legmagasabb szinten elismert volt. *Nándorfehérvár magyar hősének,
> Hunyadi Jánosnak és vitéz seregének dicsőséges győzelmét ünnepelte 1456-ban
> egész Magyarország és a korabeli Európa.*
>
> 1456. július 22-én aratott nándorfehérvári diadalunk Hunyadi János
> egyetemes értékeket felmutató hadvezéri minőségének volt köszönhető!
> Nándorfehérvári diadalunk 1456 óta egyetemes értéke a keresztény
> Európának: *erre emlékeztet a világon minden keresztényt a déli
> harangszó!*
>
> E korszakban a távolsági hadjáratok és *a határvédelem legfőbb erejét
> szintén a lovas hadművészetünk jelentette: a Hunyadiak korában született
> meg a magyar lovasíjász huszárság.*
>
> Nándorfehérvár előtti és utáni honvédelmünk legkiemelkedőbb haderejét a
> lovasíjász magyar huszár jelentette! A XV. századi magyar korszellem
> tudástára kapcsán pedig indokolt arra is utalni, hogy a Hunyadiak korában *egyszerre
> volt jelen a lovasíjász huszárság csatatéri hősiessége és a
> szkíta-hun-magyar azonosság évezredeken átívelő
> emlékezetműveltségi értéktára*. Fontos kimondani, hogy a XV. századi
> magyar lovasíjász huszárok csatatéri diadalaikkal világhírűvé tették a
> magyar lovas nemzet hadművészeti értéktárát. Középkori Magyarországunk
> nagyhatalmi léte a Hunyadiak korában a lovasíjász huszárság
> határvédelmi jelentősége mentén is értelmezendő. Ezen hadművészeti minőség
> jegyében* fontos utalnom Albrecht Dürer 1517-ben készített alkotására,
> melynek magyar lovasíjásza hátrafelé nyilazó voltában Európában még akkor
> is különleges élményt jelentett. I*ndokolt kiemelten hivatkoznom arra,
> hogy a lovasíjász-minőség alapvetően eltérő hadművészeti értéktárat
> jelenített meg, mint a nyugati páncélos lovagság. A legfontosabb különbség,
> hogy a távolsági hadjáratokra és határvédelemre valójában alkalmatlan volt
> a nyugati páncélos lovagság, hiszen *a XV. századi keresztény, reneszánsz
> Európát a magyar lovasíjász huszárság védte meg a törökök világhódító
> haderejével szemben.*
>
> .......
>
> *Mátyás király magyar hadereje mentette meg Itáliát 1481-ben a dél-itáliai
> Otrantónál*
>
> *II. Mohamed török császár serege egy hatalmas hadjárat keretén belül **
> Rómát **kívánta bevenni:* *a keresztény világ **hatalmas riadalmára,
> 1480. augusztus 10-én török had szállt partra a dél-itáliai Otrantónál.
> Igazi rettenet következett be* *az ottani keresztények életében, akik
> közül ** rengetegen* *vértanúkká lettek hitük védelmében**. Itália *v*égveszélybe
> került.*
>
> *A pápa és több fejedelem kérésére Hunyadi Mátyás királyunk Magyar Balázs
> vezérletével kiválóan képzett magyar haderőt küldött segítségül. 1481-ben
> magyar vitézeink hősies küzdelemben visszafoglalták Otrantó városát és a
> térséget: ezzel újra biztonságossá tették Dél-Itáliát, megvédték a korabeli
> keresztény Európa ottani határát*. Magyar katonáink egyetemes
> hadtörténeti dicsőséget értek el: a korabeli itáliai krónikaírók írásaikban
> rögzítették is ezen magyar haderő dicsőséges voltát, *melyre az 1456. évi
> nándorfehérvári diadalunk után 25 esztendővel került sor!*
>
> Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy *Mátyás király Itáliát, és ezzel Rómát
> is megvédte **a törököktől **1481-ben a dél-itáliai Otrantónál!* *Ez
> utóbbi győzelem *Itália déli részén *szintén a magyar lovasíjász
> huszárság dicsőségét mutatta fel Európának.*
>
> *Hunyadi János fia, Mátyás király megteremtette a magyar reneszánsz
> különleges értékvilágát, melynek révén magyar királyunkat és hazánkat
> rendkívüli tisztelet övezte Európában; és különösen a XV. századi Itália
> tudósai és fejedelmei körében. *„Magyarország a kereszténység
> védőpajzsa”-eszményörökségünk jegyében indokolt közismertté tenni, hogy
> Mátyás királyunk magyar serege és hadvezére, Magyar Balázs 1481-ben
> megmentette Itáliát a török hódítástól.
>
> Az öt és fél évszázadon át tartó dicsőséges határvédelmünkre való
> megemlékezés keretében a legdiadalmasabb nemzetrészünket jelentő székely
> lovasíjász világ történeti értéktáraira szükséges utalni, mely örökség a
> XXI. században is például szolgál az önismereten nyugvó önbecsülés és az
> országépítés terén.
>
> A Hunyadiak egyetemes jelentősége tárgykörében a legfontosabb a Délvidék
> és Erdély kapcsolatrendszereinek a hadtörténeti összefüggéseire gondolnunk,
> mely tárgykörben leginkább a Kárpátok védelmét biztosító lovasíjász
> székelység hadművészeti és jogrendi emlékeit kell megemlíteni, hiszen ez
> utóbbi Mátyás király korában a leglényegesebb keretet jelentette e
> nemzetrészünk számára.
>
> *A katonai erőként együttműködni tudó lovasíjász csikósvilágot kell
> látnunk minden korabeli győzelmünk hátterében*! Lovasíjászaink középkori
> csatatéri győzelmei okán fontos tehát kiemelten hangsúlyozni, hogy ez a
> magyar lovasminőség sokkal többet jelentett, mint sok jó íjászt lóra
> ültetni, és jól lovagolni. *A minőségi lóállomány megteremtése is komoly
> szakértelem, odaadás és lószeretet révén valósulhatott meg: nemzedékek
> során átadott olyan hatalmas tudásról van szó, mely a korabeli magyar
> csikósvilág hétköznapi életmódjában gyökeredzett.* A magyar lovasíjász a
> ménesek és gulyák pásztorvilágából nőtt ki, gyermekkorától kezdve lóháton
> létezett, és ekként sajátította el minden tudását, beleértve az íjászatot
> is.
>
> *1526 Mohácsnál a világhódító török császári haderő aratott csatatéri
> győzelmet*; ám igen fontos arra utalni, hogy ezt követően 15 esztendő
> állt rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar államrend és hadereje olyan módon
> szerveződjék meg, ami sikerrel száll szembe az újabb hódítással. Ez nem
> valósult meg, ám ez sokkal hosszabb elemzést igényel, és 4 év múlva erről
> szintén egy könyvben szeretnék méltó elemzést adni az eljövendő 500.
> évforduló okán.
>
> *– Hunyadi János nagyszerű apa is volt, hiszen fiát, Mátyást annak tízéves
> korában német tolmácsként vonta be a haditanácsba, így vált az akkori
> gyerek később a kontinens legkülönb uralkodójává. Kőkemény katona, szerető
> családapa ... Miként Balassa János, akitől kíméletlensége miatt az oszmán
> retteget, ő maga két, felnőttkort megért fiát Nürnbergben tanítatta
> (mindkét fiú később a haza védelmében halt hősi halált). Kegyetlenül
> harcolni, ám szeretni a családot. Mit üzen nekünk ez ma?*
>
> – Magyar történelmünk a vitézül harcoló hőseinknek köszönhetően egyetemes
> értéktárat jelent a keresztény Európában! *A nemzeti dicsőségkorszakaink
> a XXI. században is az összetartozás és együttműködés alapvetéseit üzenik
> számunkra, melyben a családszeretet és a hazaszeretet egymást erősítő
> eszményként határozzák meg a jövőt teremtő cselekvéseinket.* Ez egyben
> olyan emlékezetműveltségi alapvetés is, melyekre építve indokolt a nemzeti
> történelmük és irodalmunk legfőbb értékeit egymást erősítő módon átadni az
> újabb nemzedékeknek!
>
> *– Az itáliai reneszánsz fényes értékeit tőlünk, magyaroktól, a mi
> közvetítésünkkel, a Hunyadi-fiú zsenialitása révén vette át a germán világ
> a XV. században. Miért kell sok egyéb között ezt is tudatosítanunk abban a
> hungarofób szélsőségben, amely a magyarok európaiságát üptre-puffra
> megkérdőjelezi?*
>
> – Minden korszakban fontos arra törekednünk, hogy megszülessen Európa
> hungarofil világa, melyben a nemzeti műveltségi értéktáraink egyetemes
> jelentősége kimagasló lehetőséget biztosít!
> Szellemi honvédelmünk érdekében a napi híradásainkban, a méltó összegzést
> tartalmazó könyveink által és legfőképp a filmjeinkben fel kell mutatni a
> XXI. századi értékeinket, és ennek a történelmi gyökereit is, hiszen
> például a vallási türelem és az értékelvű együttműködésre kész nemzeti
> jellemünk évezredeken átívelő módon meghatározta a magyar világunk mindig
> megújuló erejét!
> Nemzetben, hazában gondolkodó és cselekvő dicsőséges hőseink, tudósaink
> példái mindig iránymutatást adnak a magyarság számára, hogy mit is kell
> tenni, és hogyan.
> *A XV. századi reneszánsz korában az „Archiregnum Hungaricum” volt az
> egyetlen olyan keresztény nagyhatalom Európában, melynek központi
> államhatalmi szervezeti rendszere, jogrendje és lovasíjász hadereje
> lehetőséget teremtett arra, hogy **a török világhatalmi törekvések**kel a
> legmagasabb szinten szembeszálljon. Magyar vitézeink hősiessége és a
> Hunyadiak egyetemes jelentőségű hadvezéri, államférfiúi erényei közismertek
> voltak a korabeli Európában, és legfőképpen Itáliában,* és ezt indokolt
> felmutatni a XXI. században is!
>
> Fontos célkitűzés, hogy a Hunyadiak egyetemes jelentősége oly módon
> kerüljön felmutatásra, amit a nemzeti emlékezetműveltségünk legkiválóbb
> alkotó személyiségei évszázadokon átívelő módon rögzítettek a műveikben a
> magyar népemlékezetben fennmaradt történelmi örökség további erősítése és a
> hazafiság eszménye jegyében.
>
> Jövőt teremtő méltó, helyes, korszerű tetteink szívbéli eredményeként ezt
> fogják majd mondani a nemzeti műveltségben élő és cselekvő XXII. századi
> utódaink: *„Az egész magyar XXI. század fénylett a szellemtől!”.*
>
> *Molnár Pál *
> gondola
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_8733167957864015085_m_4846381849045269842_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220722/e3a5bb2c/attachment.html>