[Grem] A nándorfehérvári diadal emléknapja kapcsán ... / interjú dr. Diószegi György A. művelődéskutatóval

[Emoke Greschik]

 *A nándorfehérvári diadal emléknapja*

https://gondola.hu/cikkek/122968-A_nandorfehervari_diadal_emleknapja.html
Sokat köszönhet Európa a Hunyadiak korában élő elődeinknek, akik rendkívül
magas értéket felmutató államszervezői és jogrendi minőséggel, csatatéri
hősiességgel és hatalmas véráldozattal küzdöttek a XV. századi keresztény
reneszánsz korszakában – rögzíti *dr. Diószegi György Antal
művelődáskutató.*
2022. július 22. 13:31

„*Európa XV. századi keresztény világának legdicsőségesebb hőse Hunyadi
János volt, aki 1456-ban megvédte Nándorfehérvárt a szultán által vezetett
haderővel szemben" *– írja A Hunyadiak egyetemes jelentősége című most
megjelent, az Aracs Alapítvány által kiadott könyvében dr. Diószegi György
Antal művelődéskutató. Őt kérdezte a Gondola.

*– Hunyadi János fiatal korában Itáliában volt hadvezér, a városállamok
közötti harcokban szerzett katonai tapasztalatot. Mennyiben volt ennek
köszönhető a nándorfehérvári csatában felvillantott döntő
helyzetfelismerése, és mennyire hiányzott ez a hadvezéri profizmus Muhinál
és Mohácsnál?*

– Nagyon köszönöm az elismerést, mert hazát és nemzetet szolgáló
szívvel-lélekkel írtam meg a Hunyadi-kötetet, melynek megszületése az
„ARACS ALAPÍTVÁNY” kiadói munkája és az „ALAPÍTVÁNY A KÖZJÓÉRT” támogatása
révén történhetett. A Hunyadiak egyetemes jelentőségű értéktörténeteit
immár 6 évszázada a legkiemelkedőbb tudósaink írták meg, és ezen hatalmas
műveltségi örökségünkre alapozva folytatom a művelődéskutatói
tevékenységemet. E kötet célja, hogy a XXI. századi nemzeti
összetartozásunkat is erősítő történelmi öntudat felmutatása akként
kerüljön bemutatásra, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, * milyen
sokat köszönhet Európa a Hunyadiak korában élő elődeinknek, akik rendkívül
magas értéket felmutató államszervezői és jogrendi minőséggel, csatatéri
hősiességgel és hatalmas véráldozattal küzdöttek a XV. századi keresztény
reneszánsz korszakában.*

*Hunyai János itáliai katonai tapasztalatainak biztos megvan a maga helye
és szerepe, de ennek értéktartalmáról egyetlen XV. századi forrás sem szól,
így csupán vélekedések lehetnek ebben a tárgyban a XXI. században.*

*Hunyadi János – wikiwand*

*Az itáliai városállamok között évszázadokon átívelő folyamatos csetepaték
során nem túl nagy létszámú seregek harcoltak egymással; valamint valójában
egymást jól ismerő és azonos harcértéket képviselő ellenfelek küzdöttek
egymással.*
*Teljesen más az, amit Muhi, Nándorfehérvár és Mohács jelent hazánk és
Európa történelmi térképén, hiszen e csatatereken világhatalmi erőkkel
küzdöttek lovasíjász magyar őseink*. Ezen ősi hadművészeti értéktárunk a
lőfegyverek koráig a legmagasabb szinten biztosította a magyar nemzetünk és
államiságunk folyamatos fejlődését.

*Muhi *

*A Kárpát-medencében hatalmas erőt jelentő IX. századi magyar lovasíjász
minőség jelentette az alapját egy évszázaddal később Szent István
országszervezésének; és ugyanez a lovasvilág teremtette meg IV. Béla király
számára a második honalapítás lehetőségét. Az 1241-es muhi  csata utáni
országépítés rendkívül jelentős és évszázadokon átívelő eredményeket hozott
az államszervezés, a hadszervezés, és legfőképpen a Kárpátokon túli magyar
határvédelem újraszervezése terén*. E körben fontos hangsúlyozni királyunk
XIII. századi *magyar lovasíjász haderejének jelentőségét, melynek
csatatéri jelentősége egészen a Hunyadiak koráig meghatározó volt. *A muhi
csata lovasvilága kapcsán utalok arra, hogy a XIV. század közepén készített
emlékezetműveltségi remekművet jelentő* kódexünkben, a Képes Krónikában is
megtalálható a fehér lován vágtató magyar király sikeres menekülésének
ábrázolása az őt üldöző ellenséges lovasság elől.*

*Rendkívüli lovasteljesítmény volt ez IV. Béla király és kísérete részéről,
hiszen a mongol haderő a korábbi évtizedekben elért hódításai során minden
esetben arra törekedett, hogy az elfoglalt terület uralkodóját elfogja és
megölje. Magyarországon ezt nem tudták elérni, mert XIII. századi magyar
hőseink remek lovakkal bíró kiváló lovasokként utolérhetetlenek voltak.
Korabeli méneseink kiválósága hatalmas hadművészeti előnyt jelentett
évszázadokon át!*
*1241. április 11–12-én zajló muhi csata szörnyű következményeire, hiszen
ennek során és következményeként a magyar állami és egyházi vezetőink közül
többen is elhunytak*. *Királyunk testvéröccse, Kálmán herceg is remek lovas
volt: megsebesült a csatában, ám ennek ellenére szintén meg tudott
menekülni. Váltott lovakkal elérte Pestet, és az üldözők elől a Dunán is
átkelt, ám végül súlyos sérülései következményeként májusban elhalálozott*.
*A világhódító mongol birodalom által okozott hatalmas pusztítás után
rettenetesen nehéz helyzetből **sikerült újraszerveznie az országot IV.
Béla királyunknak: ez volt a második honalapítá**s csodája,* ami a muhi
csata után pár hónappal később meg is kezdődött! 1241 szeptemberében
Geregye nembeli Pál országbíró feladatává tette a Duna vonalának védelmét,
hogy a tatárok további pusztítását megakadályozza.

*Egyúttal a Kárpátokon túli régi magyar gyepűrendszer újjászervezését is
megkezdte magyar királyunk. E körben legfontosabb volt a haderő
újraszervezése: ez oly hamar és jól sikerült, hogy a határvédelmet ellátó
magyar lovasíjászaink ezt követően évtizedeken át sikerrel verték vissza a
tatár támadásokat.*
IV. Béla királyunk ezt azzal érte el, hogy újraszervezte a Szörényi
Bánságot és a Macsói Bánságot.* IV. Béla király 18 esztendővel Muhi után
olyan erős lovasíjász haderővel rendelkező Magyarországot teremtett,
amelyik nemzetközi színtéren is megmutatta a katonai erejét!* Fontos
hadtörténeti emlékünk az a csata, amire 1259 szeptemberében került sor. A
pelagóniai hadszíntéren egyesült görög- magyar sereg szállt szembe az
epiroszi-frank csapatokkal! E csatatéri győzelem annak volt köszönhető,
hogy *magyar lovasíjászaink 1257-1259 között több alkalommal is egyre
nagyobb mértékű hadjáratokban vettek rész a Kárpátokon túli térségekben.*

E térség jelentősége a Duna mentén folytatott kereskedelemből fakadt: ezen,
a Feketetenger partvidékéig folytatott távolsági kereskedelmünk biztonságát
legfőképpen a Kárpátokon túli gyepűtérség székely lovasíjász hadereje
szavatolta.

A pelagoniai csatában győztes egyesített görög-magyar haderő okán indokolt
arra utalnom, hogy *IV. Béla király felesége a görög Laszkarisz Mária volt*.
Évszázadokon át ható nemzetközi jelentőséggel bírt a Kárpátokon túli magyar
lovasíjász világ által megvalósított határvédelem, melynek megteremtése
hatalmas eredmény volt IV. Béla királyunk második honalapítói életútjában!

Összességében fontos rögzíteni, hogy* az 1259. évi pelagoniai győztes csata
utáni hadihelyzet ahhoz vezetett, hogy két év múlva, 1261-ben VIII.
(Palaiologosz) Mikhaél visszafoglalta Konstantinápolyt is: ez azt jelenti,
hogy az egyesített görög-magyar sereg által megvívott 1259. évi pelagónia
győztes csata eredménye lett, hogy ismét létrejött a birodalmi létet
képviselő Görög Császárság, mely a Palaiologosz-dinasztia majd két
évszázados uralma révén 1453-ig volt képes megszervezni a görög
államrendszert a kereszténység védelmében. **A Kárpátokon túli gyepűvidék
lovasíjász magyar hadserege kimagasló döntő szerepet vállalt *a páncélos
haderővel szemben aratott csatatéri diadalban!

*E korszakban Havasalföld görög neve Oungrovlachia volt, ami
Magyarpásztorföld jelentéssel bír. Az évszázadokon átnyúló eredmények
körében különösen fontos rögzítenem **a Kárpátokon túli magyar lovasíjász
határvédelem kapcsán a XIV. századi Havasalföld magyar alapítású
püspökségének és Székely megyéjének a kiemelt jelentőségét!*


*Nándorfehérvár, 1456. július 4-22.*

*A Hunyadiak egyetemes jelentősége a középkori „Archiregnum Hungaricum”
határvédelmi rendszerével és jogrendjével, a nemzeti haderő távolsági
hadjárataival, a délvidéki magyarság történelmi örökségével, valamint a XV.
századi keresztény reneszánsz Európa műveltségi értéktáraival
összefüggésben mutatkozik meg igazán.*
A Hunyadiak a XXI. századi nemzeti összetartozásunk világában is hatalmas
értéket képviselnek, hiszen* Európa XV. századi keresztény világának
legdicsőségesebb hőse volt Hunyadi János, **aki 1456-ban megvédte
Nándorfehérvárt **a szultán által vezetett haderővel* *szemben*. Ez a
magyar dicsőség annak fényében külön is kiemelendő, hogy *három esztendővel
korábban, 1453-ban a világhódító török sereg elfoglalta a 11 évszázadon át
folyamatosan épített, és ezáltal remekül megerősített falakkal rendelkező
Konstantinápolyt, ami a középkori görög államiság végét jelentette.*

*A hódító ezután **Magyarországot **vette célba:* *Nándorfehérvár hős
magyar védői 1456-ban egész Európát is megóvták* *a támadásoktól! *A
kereszténység megvédése érdekében a Hunyadiak Magyarországa olyan
kiemelkedő teljesítményt fejtett ki, ami a korabeli Európában köztudott és
a legmagasabb szinten elismert volt. *Nándorfehérvár magyar hősének,
Hunyadi Jánosnak és vitéz seregének dicsőséges győzelmét ünnepelte 1456-ban
egész Magyarország és a korabeli Európa.*

1456. július 22-én aratott nándorfehérvári diadalunk Hunyadi János
egyetemes értékeket felmutató hadvezéri minőségének volt köszönhető!
Nándorfehérvári diadalunk 1456 óta egyetemes értéke a keresztény
Európának: *erre
emlékeztet a világon minden keresztényt a déli harangszó!*

E korszakban a távolsági hadjáratok és *a határvédelem legfőbb erejét
szintén a lovas hadművészetünk jelentette: a Hunyadiak korában született
meg a magyar lovasíjász huszárság.*

Nándorfehérvár előtti és utáni honvédelmünk legkiemelkedőbb haderejét a
lovasíjász magyar huszár jelentette! A XV. századi magyar korszellem
tudástára kapcsán pedig indokolt arra is utalni, hogy a Hunyadiak
korában *egyszerre
volt jelen a lovasíjász huszárság csatatéri hősiessége és a
szkíta-hun-magyar azonosság évezredeken átívelő
emlékezetműveltségi értéktára*. Fontos kimondani, hogy a XV. századi magyar
lovasíjász huszárok csatatéri diadalaikkal világhírűvé tették a magyar
lovas nemzet hadművészeti értéktárát. Középkori Magyarországunk nagyhatalmi
léte a Hunyadiak korában a lovasíjász huszárság határvédelmi jelentősége
mentén is értelmezendő. Ezen hadművészeti minőség jegyében* fontos utalnom
Albrecht Dürer 1517-ben készített alkotására, melynek magyar lovasíjásza
hátrafelé nyilazó voltában Európában még akkor is különleges élményt
jelentett. I*ndokolt kiemelten hivatkoznom arra, hogy a lovasíjász-minőség
alapvetően eltérő hadművészeti értéktárat jelenített meg, mint a nyugati
páncélos lovagság. A legfontosabb különbség, hogy a távolsági hadjáratokra
és határvédelemre valójában alkalmatlan volt a nyugati páncélos lovagság,
hiszen *a XV. századi keresztény, reneszánsz Európát a magyar lovasíjász
huszárság védte meg a törökök világhódító haderejével szemben.*

.......

*Mátyás király magyar hadereje mentette meg Itáliát 1481-ben a dél-itáliai
Otrantónál*

*II. Mohamed török császár serege egy hatalmas hadjárat keretén belül **
Rómát **kívánta bevenni:* *a keresztény világ **hatalmas riadalmára, 1480.
augusztus 10-én török had szállt partra a dél-itáliai Otrantónál. Igazi
rettenet következett be* *az ottani keresztények életében, akik közül **
rengetegen* *vértanúkká lettek hitük védelmében**. Itália *v*égveszélybe
került.*

*A pápa és több fejedelem kérésére Hunyadi Mátyás királyunk Magyar Balázs
vezérletével kiválóan képzett magyar haderőt küldött segítségül. 1481-ben
magyar vitézeink hősies küzdelemben visszafoglalták Otrantó városát és a
térséget: ezzel újra biztonságossá tették Dél-Itáliát, megvédték a korabeli
keresztény Európa ottani határát*. Magyar katonáink egyetemes hadtörténeti
dicsőséget értek el: a korabeli itáliai krónikaírók írásaikban rögzítették
is ezen magyar haderő dicsőséges voltát, *melyre az 1456. évi
nándorfehérvári diadalunk után 25 esztendővel került sor!*

Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy *Mátyás király Itáliát, és ezzel Rómát
is megvédte **a törököktől **1481-ben a dél-itáliai Otrantónál!* *Ez utóbbi
győzelem *Itália déli részén *szintén a magyar lovasíjász huszárság
dicsőségét mutatta fel Európának.*

*Hunyadi János fia, Mátyás király megteremtette a magyar reneszánsz
különleges értékvilágát, melynek révén magyar királyunkat és hazánkat
rendkívüli tisztelet övezte Európában; és különösen a XV. századi Itália
tudósai és fejedelmei körében. *„Magyarország a kereszténység
védőpajzsa”-eszményörökségünk jegyében indokolt közismertté tenni, hogy
Mátyás királyunk magyar serege és hadvezére, Magyar Balázs 1481-ben
megmentette Itáliát a török hódítástól.

Az öt és fél évszázadon át tartó dicsőséges határvédelmünkre való
megemlékezés keretében a legdiadalmasabb nemzetrészünket jelentő székely
lovasíjász világ történeti értéktáraira szükséges utalni, mely örökség a
XXI. században is például szolgál az önismereten nyugvó önbecsülés és az
országépítés terén.

A Hunyadiak egyetemes jelentősége tárgykörében a legfontosabb a Délvidék és
Erdély kapcsolatrendszereinek a hadtörténeti összefüggéseire gondolnunk,
mely tárgykörben leginkább a Kárpátok védelmét biztosító lovasíjász
székelység hadművészeti és jogrendi emlékeit kell megemlíteni, hiszen ez
utóbbi Mátyás király korában a leglényegesebb keretet jelentette e
nemzetrészünk számára.

*A katonai erőként együttműködni tudó lovasíjász csikósvilágot kell látnunk
minden korabeli győzelmünk hátterében*! Lovasíjászaink középkori csatatéri
győzelmei okán fontos tehát kiemelten hangsúlyozni, hogy ez a magyar
lovasminőség sokkal többet jelentett, mint sok jó íjászt lóra ültetni, és
jól lovagolni. *A minőségi lóállomány megteremtése is komoly szakértelem,
odaadás és lószeretet révén valósulhatott meg: nemzedékek során átadott
olyan hatalmas tudásról van szó, mely a korabeli magyar csikósvilág
hétköznapi életmódjában gyökeredzett.* A magyar lovasíjász a ménesek és
gulyák pásztorvilágából nőtt ki, gyermekkorától kezdve lóháton létezett, és
ekként sajátította el minden tudását, beleértve az íjászatot is.

*1526 Mohácsnál a világhódító török császári haderő aratott csatatéri
győzelmet*; ám igen fontos arra utalni, hogy ezt követően 15 esztendő állt
rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar államrend és hadereje olyan módon
szerveződjék meg, ami sikerrel száll szembe az újabb hódítással. Ez nem
valósult meg, ám ez sokkal hosszabb elemzést igényel, és 4 év múlva erről
szintén egy könyvben szeretnék méltó elemzést adni az eljövendő 500.
évforduló okán.

*– Hunyadi János nagyszerű apa is volt, hiszen fiát, Mátyást annak tízéves
korában német tolmácsként vonta be a haditanácsba, így vált az akkori
gyerek később a kontinens legkülönb uralkodójává. Kőkemény katona, szerető
családapa ... Miként Balassa János, akitől kíméletlensége miatt az oszmán
retteget, ő maga két, felnőttkort megért fiát Nürnbergben tanítatta
(mindkét fiú később a haza védelmében halt hősi halált). Kegyetlenül
harcolni, ám szeretni a családot. Mit üzen nekünk ez ma?*

– Magyar történelmünk a vitézül harcoló hőseinknek köszönhetően egyetemes
értéktárat jelent a keresztény Európában! *A nemzeti dicsőségkorszakaink a
XXI. században is az összetartozás és együttműködés alapvetéseit üzenik
számunkra, melyben a családszeretet és a hazaszeretet egymást erősítő
eszményként határozzák meg a jövőt teremtő cselekvéseinket.* Ez egyben
olyan emlékezetműveltségi alapvetés is, melyekre építve indokolt a nemzeti
történelmük és irodalmunk legfőbb értékeit egymást erősítő módon átadni az
újabb nemzedékeknek!

*– Az itáliai reneszánsz fényes értékeit tőlünk, magyaroktól, a mi
közvetítésünkkel, a Hunyadi-fiú zsenialitása révén vette át a germán világ
a XV. században. Miért kell sok egyéb között ezt is tudatosítanunk abban a
hungarofób szélsőségben, amely a magyarok európaiságát üptre-puffra
megkérdőjelezi?*

– Minden korszakban fontos arra törekednünk, hogy megszülessen Európa
hungarofil világa, melyben a nemzeti műveltségi értéktáraink egyetemes
jelentősége kimagasló lehetőséget biztosít!
Szellemi honvédelmünk érdekében a napi híradásainkban, a méltó összegzést
tartalmazó könyveink által és legfőképp a filmjeinkben fel kell mutatni a
XXI. századi értékeinket, és ennek a történelmi gyökereit is, hiszen
például a vallási türelem és az értékelvű együttműködésre kész nemzeti
jellemünk évezredeken átívelő módon meghatározta a magyar világunk mindig
megújuló erejét!
Nemzetben, hazában gondolkodó és cselekvő dicsőséges hőseink, tudósaink
példái mindig iránymutatást adnak a magyarság számára, hogy mit is kell
tenni, és hogyan.
*A XV. századi reneszánsz korában az „Archiregnum Hungaricum” volt az
egyetlen olyan keresztény nagyhatalom Európában, melynek központi
államhatalmi szervezeti rendszere, jogrendje és lovasíjász hadereje
lehetőséget teremtett arra, hogy **a török világhatalmi törekvések**kel a
legmagasabb szinten szembeszálljon. Magyar vitézeink hősiessége és a
Hunyadiak egyetemes jelentőségű hadvezéri, államférfiúi erényei közismertek
voltak a korabeli Európában, és legfőképpen Itáliában,* és ezt indokolt
felmutatni a XXI. században is!

Fontos célkitűzés, hogy a Hunyadiak egyetemes jelentősége oly módon
kerüljön felmutatásra, amit a nemzeti emlékezetműveltségünk legkiválóbb
alkotó személyiségei évszázadokon átívelő módon rögzítettek a műveikben a
magyar népemlékezetben fennmaradt történelmi örökség további erősítése és a
hazafiság eszménye jegyében.

Jövőt teremtő méltó, helyes, korszerű tetteink szívbéli eredményeként ezt
fogják majd mondani a nemzeti műveltségben élő és cselekvő XXII. századi
utódaink: *„Az egész magyar XXI. század fénylett a szellemtől!”.*

*Molnár Pál *
gondola

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_4846381849045269842_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220722/91422258/attachment.html>