[Grem] A mai vasárnapi szentmise igéi

[Emoke Greschik]

 Sebestyén Péter atya elmélkedése a mai evangéliumhoz
https://katolikus.ma/farkasokkal-aratni-gondolatok-evkozi-14-vasarnapra/

*3. A hetvenkét tanítvány küldetése (Lk 10, 1–12. 17–20)*

Mi köze a farkasoknak az aratáshoz? A fenti evangéliumi rész fényében a
válasz tálcán kínálkozik*: „Az aratni való sok, a munkás kevés. Kérjétek az
aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek, úgy küldelek titeket,
mint bárányokat a farkasok közé…*” Elmélkedésünket e két gondolat köré
csoportosítjuk.

Nyár van, szabadságolások és vakáció ideje. A jól megérdemelt pihenésé. A
földműves számára azonban itt az aratás. *Jézus dolgozni küldi
tanítványait. Előre küldi, hogy apostolainak előkészítsék a terepet. Mint
felderítőket a bevetés előtt*. A világban a sikeres élet titkos receptjét
kínáló sztár előadók óriási propagandagépezetet mozgósítanak – külön jól
megfizetett stábbal, on-line hirdetésekkel, plakátokkal, hírveréssel, óriás
hangos kivetítőkkel –, hogy a boldogság-fogyasztók felfigyeljenek az
ínycsiklandozó szenzációra.

*Jézus világméretű aratásnak mondja az evangelizációt, az örömhír
meghirdetését. Tanítványokat hív meg, hogy művét építsék az apostolokkal
karöltve*. Nem kampány ez. *A krisztuskövetők nem **fogadatlan prókátorok,
kalandvágyból vállalkozó műkedvelő önkéntesek,* még csak nem is frissen
vizsgázott újabb szakemberek*, hanem olyan lelkes aratómunkások, akiknek
maga a gazda adja a megbízatást*. A kezdeményezés nem alulról indul, hanem *a
gazda fia küldi őket. Ez a hetvenkét tanítvány mi vagyunk. Mindannyian,
akik az egyházhoz tartozunk. Papjaink is nyakig benne állnak az aratásban,
mentik a menthetőt, tatarozzák a romos templomokat, építik a ravatalozókat,
de aratnivaló mindig több lesz, mint munkás. *Jézus sajátos, isteni
toborzással szólít meg ma is. Ha fogynak papjaink, ha elnéptelenednek a
szemináriumok, érdemes a kérdést így is feszegetni: vajon a világ „elszívó
hatása” lett nagyobb, vagy az egyház vonzása csökkent? Talán épp ott van a
gond, hogy nem imádkozunk eleget, eléggé mély és nagy hittel az aratás
Urához. Imánkra nem Istennek van szüksége, hanem a hívő ember, a hívő
közösség magát készíti fel, hogy el, illetve befogadja az isteni hívást.

*A bárány a pásztorához és a nyájhoz tartozás édes függéséből él. Szelíd és
boldog, mert családja biztonságot jelent.** A farkast csak a zsákmány
érdekli, falkában is rideg és magányos, nem riad vissza az erőszaktól,
mindenáron megszerzi, amire szüksége van, de néha nevetségesen ostoba.
Jóllehet a bárányt nemegyszer naivsága sodorja bajba,* a báránytól sosem
kell félni, a farkastól azonban mindig tartani lehet.* A bárány és a farkas
egyaránt bennünk van. **Azt hinnénk: bura alatt, a templom szent falai
között biztonságosabban megmaradhatunk tisztának, őszintének, igaznak.
Akkor kivonhatjuk magunkat a külvilág farkastörvényei alól. Lehet, hogy
valamiféle elit csoportosulásnak képzeljük magunkat, akiben nincs szeplő,
sem ránc. *Talán félünk is a farkasoktól, nehogy azok szétszaggassanak,
egykettőre felfaljanak. Hisz ha korpa közé keveredsz… *A farkasok is
aratnak, sokszor épp báránybőrbe bújva.** Eleinte meg is tévesztve az
ártatlan bárányokat, akikből többnyire a „befogadói közeg” összeáll. **Onnan
is felismerhetjük a bennünk levő farkast, **hogy a visszautasítást nem
tudja szelíden elviseln*i. *Erőszakos lesz, és farkas-eszközökkel akar
rendet teremteni.*

Néha éppen a lelkipásztori munka hevében, a sok lelki aratnivaló közt azon
kapjuk magunkat, hogy átvettük a farkasok trükkjeit: ügyeskedünk, a világ
kedvében járunk, pénzben mérjük a hasznot, „menő selyemfiúk” módjára a
fennálló divathoz simulunk*. Jézus pedig arra hív, hogy ne kövessük a világ
logikáját akkor sem, ha bárányként kell a farkashoz közelíteni. Küldetésünk
nem megfélemlítésre, de nem is „tájba illő”, szalonképes, olcsó üdvösség
meghirdetésére, hanem az Isten országának építésére, örömhírének
bejelentésére szól*.* Ha nem száll rá **a farkasra **a bárány békéje,* *az
sem veszteség*…* Mert Jézus nevére még a sátán is megadja magát. A Jézustól
kapott erő, lelki hatalom pedig abban is segíti a tanítványt, hogy ne csak
leleplezze a farkast, hanem a farkasokból bárányt szelídítsen.*
*Isten rá akar ébreszteni felelősségünkre, küldetésünk nagyságára és
szépségére. Lássuk meg minden farkasban a bárányt*. *Szelídítsük meg
elsősorban a bennünk ólálkodó farkast. **Előszólítani, „kiszeretni”
mindenkiből a jót, békességgel, állhatatos hűséggel, és nem riadva vissza a
kudarcoktól*. Attól se keseredjünk el, ha visszautasítanak, s még csak
azzal sem kell sokat bíbelődnünk, hogy külön stratégiákat dolgozzunk ki,
vagy magunkban keressük a hibát. *Isten Szentlelke mindig pótolja
hiányosságainkat, ha a tőlünk telhetőt megtesszük. Ő fog belőlünk szólni,
mi nem magunkat ajánljuk. **A sikerek sem maradnak el, de* itt nem a
statisztikailag jól mérhető hatékonyság mutatószámai a döntőek, hanem*
„inkább annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyekben”.*
Ahelyett, hogy karrierünket építené, *az aratás Ura asztalához ültet,
körüljár és felszolgál… Kell ennél nagyobb elismerés?*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220703/c05d6f92/attachment.html>