[Grem] Letoha Tamás szegedi kutatóorvos: sok életet meg lehetett volna menteni már ismert kezelésekkel

[Rita Kunsay-Sipos]

figyelemre méltó cikk, továbbítom:

-

https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/27/a-koronavirus-leginkabb-egy-biofegyverhez-hasonlit-de-sok-eletet-meg-lehetett-volna-menteni-mar-ismert-kezelesekkel/?fbclid=IwAR0eMi3XZLbC6Ksus-dHT_sOLl-06uJ4sew2lJqmtF1M47fMZ3I-OuX-rJA



   -

A koronavírus leginkább egy biofegyverhez hasonlít, de sok életet meg
lehetett volna menteni már ismert kezelésekkel
 2022. január 27.  32 perc

   -
   <https://www.tumblr.com/share?u=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/27/a-koronavirus-leginkabb-egy-biofegyverhez-hasonlit-de-sok-eletet-meg-lehetett-volna-menteni-mar-ismert-kezelesekkel/>

   -
   <https://twitter.com/share?url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/27/a-koronavirus-leginkabb-egy-biofegyverhez-hasonlit-de-sok-eletet-meg-lehetett-volna-menteni-mar-ismert-kezelesekkel/&text=A%20koronav%C3%ADrus%20legink%C3%A1bb%20egy%20biofegyverhez%20hasonl%C3%ADt,%20de%20sok%20%C3%A9letet%20meg%20lehetett%20volna%20menteni%20m%C3%A1r%20ismert%20kezel%C3%A9sekkel&via=atlatszo>

   -
   <?subject=A%20koronav%C3%ADrus%20legink%C3%A1bb%20egy%20biofegyverhez%20hasonl%C3%ADt,%20de%20sok%20%C3%A9letet%20meg%20lehetett%20volna%20menteni%20m%C3%A1r%20ismert%20kezel%C3%A9sekkel&body=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/27/a-koronavirus-leginkabb-egy-biofegyverhez-hasonlit-de-sok-eletet-meg-lehetett-volna-menteni-mar-ismert-kezelesekkel/>

   -

[image: Segesvári Csaba] SEGESVÁRI CSABA
<https://atlatszo.hu/szerzo/segesvaricsaba/>

Elmaradt a szakmai szintű kommunikáció, a heparinos kezelés túl lassan
terjedt el, a COVID pedig olyan volt az egészségügy testében, mint egy
gennyes fekély. Többek között erről is beszélt az Átlátszónak Letoha Tamás
szegedi kutatóorvos. Több mint két éve élünk a koronavírussal – arra
kerestük a választ, hogyan fertőz, mit ér a C-vitamin vagy az Aszpirin,
fontosak-e az oltások, és mi várható még a jövőben. Boldogkői Zsolt
molekuláris biológus is nyilatkozott: szerinte a tudományellenesség a
különféle közösségi oldalakon robbanásszerűen erősödik, és ő ezt egy óriási
nemzetbiztonsági kockázatnak tartja.

„Rendkívüli bejelentés: két koronavírussal fertőzött beteg van
Magyarországon” – a kormányzati tájékoztatónak nevezett portálon ma is
elérhető
<https://koronavirus.gov.hu/cikkek/orban-viktor-miniszterelnok-bejelentese-2020-marcius-4-1830-0>
a
2020. március 4-i hír. Orbán Viktor beszélt akkor a hazánkban is megjelent
vírusról. Aznap 2709 koronavírus fertőzöttet tartottak nyilván
<https://www.worldometers.info/coronavirus/country/italy/> Olaszországban,
húsz nappal jártunk a brutális olasz halálozások előtt. A később
SARS-CoV-2-re keresztelt koronavírusról 2019 decemberében érkeztek az első
hírek. 2020. március 3-án az amerikai Johns Hopkins Egyetem azt közölte
<https://www.centerforhealthsecurity.org/our-work/publications/priorities-for-the-us-health-community-responding-to-covid-19>:
„a COVID-19 veszélyes új járvány”.

A krematóriumba szállítás előtt készült kép a koronavírus-járvány
áldozatainak koporsóiról az észak-olaszországi Seriate település
templomában 2020. március 28-án. Olaszországban 86 ezer fölé emelkedett a
koronavírusos fertőzöttek száma, a járvány következtében 9134 ember
vesztette életét (forrás: MTI/EPA/ANSA/Matteo Corner)

2021 telére a negyedik, cikkünk írásakor pedig már az ötödik hullámról
<https://24.hu/belfold/2022/01/05/omikron-koronavirus-jarvany-berobbant-az-otodik-hullam-a-hazi-orvos/>
beszélnek
a szakemberek. Pedig 2020 tele óta oltás is van, az Atlo Koronamonitor
<https://atlo.team/koronamonitor/> nyilvántartása alapján 2022. január
24-én 6 342 496 magyar kapott vakcinát. A hivatalos adatok szerint 2022.
január 24-ig 40 944-en haltak meg a vírus szövődményei miatt. Az elmúlt
több mint két évben a kutatók sem pihentek, és nem csak a vakcinákat
fejlesztő szakemberekre kell gondolni. Miközben a legtöbben – teljesen
jogosan – az oltás fontosságát hangsúlyozzák, a lehetséges terápiákról, a
vírus működéséről kevesebb szó esik. Letoha Tamás kutatóorvossal a szakmai
eredményekről beszélgettünk.
2020 tavaszára azonosították, pontosan hogyan támad a koronavírus

„A sejtfelszíni cukrozott fehérjék a különböző betegségekben központi
szerepet játszanak. Ezeknek vannak olyan speciális kötőhelyeik, amikkel
magukhoz vonzzák a különböző emberi fehérjéket. Tehát ez a tipikus
kulcs-zár elmélet, hogy ugye mi egy megfelelő zárat vizsgálunk, és tudjuk,
hogy a kulcsnak milyennek kell lenni. Egy olyan szekvencia, ami bizonyos
emberi fehérjében is előfordul, az úgynevezett heparinkötő régió, ott van a
koronavírus tüskefehérjéjében” – kezdte Letoha Tamás, majd azt
hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés már 2020 tavaszán ismertté vált.

Vagyis a kutató szerint azóta lehet tudni, hogy a SARS-CoV-2
vérrögképződési zavarokat okoz. A tüdőgyulladás szerinte ennek a
folyamatnak az eredménye. A trombózis és a koronavírus közötti kapcsolatról
a European Respiratory Society-ben
<https://erj.ersjournals.com/content/56/1/2001608> jelent meg tanulmány
2020 májusában.

„A kialakuló tüdőgyulladás egy másodlagos folyamatnak tekinthető, mert az
elsődleges és a legveszélyesebb folyamat az, hogy a tüdő kis ereiben, amik
a gázcseréért is felelősek vérrög alakul ki.

Ez nem egy tüdőgyulladás, hanem gyakorlatilag ez egy tüdőereket érintő
vérrögképződés, ami másodlagosan pneumopátiát, tehát tüdőkárosodást okoz” –
folytatta. A kutatóorvos ezért is mondja, hogy mivel a koronavírus a
véralvadási folyamatokban szerepet játszik, ezt a heparin-dependens
folyamatot heparinnal meg lehet gátolni. A Journal of Thrombosis and
Thrombolysis szaklapban <https://rdcu.be/cEAwA> 2020. május 31-én megjelent
tanulmány 2075 COVID-19-es beteget vizsgált, akiket 17 spanyolországi
kórházba vettek fel 2020. március 1. és április 20. között.

Brescia, 2020. március 30. Az új koronavírus okozta megbetegedések
kezelésére a bresciai Poliambulanza kórház fizikoterápiás tornatermében
létesített tizenöt ágyas intenzív osztály 2020. március 30-án (forrás:
MTI/EPA/ANSA/Andrea Fasani)

„Az adatgyűjtés időpontjában 301 beteg meghalt, 1447 beteget hazaengedtek a
kórházakból, 201 beteg még mindig bent volt, 126 beteget pedig
átszállítottak a vizsgálatban részt nem vevő kórházakba. A követési idő
mediánja 8 (IQR 5-12) nap volt. Heparint 1734 betegnél alkalmaztak. A
heparin alacsonyabb mortalitással járt együtt.”
Már 2019 decemberében koronavírus fertőzött járhatott Magyarországon

„Ott volt a heparinkötő régió a koronavírusban, ha van egy problémád, akkor
neked nem egy új hatóanyagot kell nézned, hanem azt kell megnézned, hogy mi
az, amit már a terápiában biztonsággal alkalmaznak. Amikor mi a
szabadalmunkat benyújtottuk 2020 májusában
<https://patents.google.com/patent/WO2021229249A1>, akkor már klinikusok
nyilvánosságra hozták, hogy a heparin kezelés csökkenti a mortalitását, és
hogy megfigyelték ezt a tüdővérköri trombózist” – tette hozzá Dr. Letoha
Tamás.

Kutatócsapata együttműködik az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel
is. Az első beteg szerinte még 2019 decemberében bukkanhatott fel a
budapesti kórházban, erről Elek Jenő főorvos beszélt neki.

„Egy amerikai beteg volt, aki Kínából jött haza, és valamiért megállt
Budapesten. Jenőék azt mondták, hogy szerintük ez volt az első
koronavírusos beteg.

Hiába adták neki az oxigént, a légszomj nem javult. De mikor meglátták,
hogy az ujjpercek végén az erek teljesen betrombotizáltak, azonnal tudták,
hogy ennél a betegnél véralvadás-gátló terápiát kell alkalmazni, és így
mentették meg az életét.”
Fontos lenne a véralvadás-gátlás

Letoha szerint a későbbiekben is lassan terjedt el a heparinos kezelés.
Szerinte egy irracionális pánik lett úrrá mindenkin. Miközben sokan
belehaltak a fertőzés szövődményeibe, sokaknál még csak tünetet sem
produkált.

2021 októberében jelent meg a the BMJ tudományos folyóiratban
<https://www.bmj.com/content/375/bmj.n2400> az *Effectiveness of
therapeutic heparin versus prophylactic heparin on death, mechanical
ventilation, or intensive care unit admission in moderately ill patients
with covid-19 admitted to hospital: RAPID randomised clinical trial* című
tanulmány, ami szintén a koronavírusos betegek heparinnal történő
kezeléséről szól.

Merkely Béla 2020 novemberében azt nyilatkozta
<https://hvg.hu/itthon/20201128_merkely_rektor_covid_kezeles>, hogy amikor
koronavírusos lett, ő elsősorban C és D vitamint szedett, valamint a
perifériás idegrendszert érintő fájdalmai miatt B vitamint is, ezen
kívül vérhigító
terápiát alkalmazott, és ágyban maradt. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem
rektora vért ad a Semmelweis Medikus Véradó Hét nyitányaként az Országos
Vérellátó Szolgálat Karolina úti központjában 2021. május 10-én (forrás:
MTI/Szigetváry Zsolt)

A cikk szerint „a kórházi osztályra felvett, közepesen beteg, COVID-19-es
és emelkedett D-dimer-szintű betegek esetében a terápiás heparin nem járt
szignifikánsan az elsődleges kimenetel csökkenésével, de a 28 napon belüli
halálozás esélye csökkent. A súlyos vérzés kockázata ebben a vizsgálatban
alacsonynak tűnt.” Azt is mondta Letoha, hogy

a heparin nem csodaszer, de egy fontos gyógyászati szer, amivel nagyon
hatékonyan ki lehet védeni a vérrögképződést.

A hazai sajtóban 2020 májusában több cikk is megjelent a heparin
hatékonyságáról. A koronavirus.gov.hu-ra feltöltött
<https://koronavirus.gov.hu/sites/default/files/sites/default/files/imce/magyar_koronavirus_kezikonyv_igazolt_covid-19_betegek_kezelese_cimu_fejezet_-_2021_november.pdf>
, *Igazolt Covid-19 fertőzött felnőttek kezelésének alapjai *című
dokumentum szerint „az eddig alkalmazott gyógyszeres terápia mellett
kiemelkedően fontos a jó és jókor végzett anticoagulatios terápia
(*véralvadás-gátlás
– a szerk
<https://semmelweis.hu/belgyogyaszat3/files/2016/05/Antikoagul%C3%A1ns-kezel%C3%A9s-V-blokk.pptx>.*),
szükség szerint fibrinolysis. Az eddigi tapasztalatok alapján különösen
obes betegeknél, vagy vasopressor terápiában részesülőknél előnyösebb a
folyamatos laborkontroll mellett végzett Na-Heparin terápia. Úgyszintén a
haemostaseológiai kontroll mellett javasoljuk a coagulatio lysis
kontrolljának tükrében a fibrinolyticus terápiát. Az eddigi tapasztalatok
tükrében a korábbi ajánláshoz és a megszokotthoz képest nagyobb 100+100,
esetleg 150+100 mg TPA (*a szöveti plazminogén aktivátor egy olyan fehérje,
amely részt vesz a vérrögök lebontásában – a szerk.
<https://g.co/kgs/jem6rw>*) adása is indokolt lehet.” A dokumentum 2021.
november 21-i keltezésű.

A 2020. október 8-i *Eljárásrend a COVID-19 betegek kezelésében*
 dokumentumban, amit szintén az NNK adott ki
<https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/Elj%C3%A1r%C3%A1srend_COVID19_2020.10.08.pdf>,
nincs szó heparinos kezelésről. Nem úgy a Szolnoki MÁV Kórház honlapján
elérhető, 2020 márciusi anyagban
<https://www.mavkorhaz-szolnok.hu/hirdet/COVID19_Keezikonyv_Megeloozees_es_kezeles_V1_0.pdf>.
A The First Affiliated Hospital, Zhejiang University School of Medicine
tapasztalatai alapján összeállított kézikönyv a műtüdős betegeknél
alkalmazott véralvadás-gátlásról beszél. Az ennél enyhébb tünetekkel kezelt
betegeknél ebben sincs szó róla.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora (b) a fővárosi Semmelweis
Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött
betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én
(forrás: MTI/Balogh Zoltán)

2020. június 15-én *Az új típusú koronavírus okozta megbetegedés
(COVID–19): összefoglaló hematológusoknak II. – a diagnosztika, terápia és
prevenció lehetőségei
<https://akjournals.com/downloadpdf/journals/2068/53/2/article-p81.xml> *című
közleményt többek között Szlávik János jegyezte, a kiadók egyike a Nemzeti
Népegészségügyi Központ. Ebben azt írták, „amennyiben a nem kritikus
állapotú COVID–19 beteg diagnózisakor zajló thrombemboliára nincs klinikai
gyanú, profilaktikus antikoagulálás bevezetése javasolt alacsony mólsúlyú
heparin (low molecular weight heparin, LMWH) adásával, ha ennek abszolút
kontraindikációja nem áll fenn (aktív vérzés az elmúlt 24–48 órában vagy
thrombocytaszám <25×109 /l). Azok a súlyos vagy kritikus állapotú COVID-19
betegek, akiknél progrediáló D-dimer-szint, jelentős szisztémás gyulladást
és sokszervi  diszfunkciót dokumentálunk, feltehetően profitálhatnak a
terápiás dózisú LMWH-terápia bevezetéséből, ha azt a vérzési rizikó nem
kontraindikálja.”

Hogy ezek a megállapítások, javaslatok mennyire jutottak el a
kezelőorvosokig, kérdéses.

Annyi biztos, hogy 2021 februártól a* Gyógyszeres terápiás javaslat
COVID-19-ben
<https://static.erodium.hu/drborbasviktor.hu/files/Ter%C3%A1pi%C3%A1s_algoritmus_javaslat_EMMI_2021.02.22_v%C3%A9gleges.pdf>*
szerint
már a kórházba kerüléstől alkalmazni kellene a heparint.
Pánik és rossz kormányzati kommunikáció

Letoha szerint hiba, ahogy a koronavírus-fertőzést a médiában vagy a
kormányzati szinten kommunikálták. „2020 márciusától elkezdődött ez a menj
haza, maradj otthon és igyál citromos teát. Miközben a beteg pánikolt az
ismeretlen fertőzés miatt.  És erre azt kommunikálták, hogy menjél haza,
üljél otthon, igyál citromos teát, szedjél sok C-vitamint.
<https://semmelweis.hu/koronavirus/files/2020/11/COVID-19-betegtajekoztato-2020-11-26.pdf>
Egészséges
embernek, ha azt mondod, hogy szedjen C-vitamint, meg igyon citromos teát,
az csodálatos, de tényleg. De hogyha te COVID-gyanús vagy, akkor azt kell
mondani, hogy a beteg azonnal kezdjen el szedni aszpirint például, mert az
aszpirinnel a vérrögösödési kockázata hatékonyan csökkenthető.

Járókelő maszkban a Kossuth Lajos utcában Budapesten 2020. március 16-án.
Az új koronavírus-járvány miatt a főváros utcáin, közterein szinte
nincsenek turisták, és a helyi lakosok is jóval kevesebbet tartózkodnak a
közterületeken (forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Én azért lettem kutatóorvos, hogy molekuláris szinten megismerjem a
betegségeket, és tudom, hogy nagyon sok orvos ugyanezt látja, még akkor is,
hogyha nem kutatásban dolgozik.

A szakmai szintű kommunikációra óriási igény lett volna. Mégsem történt
meg.”

Az aszpirin hatásosságát tanulmány igazolja. 2021 áprilisában jelent meg a *The
use of aspirin for primary prevention of cardiovascular disease is
associated with a lower likelihood of COVID-19 infection *című írás, amely
szerint <https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33621437/> „a COVID-19 betegség
időtartama (az első pozitív és a második negatív COVID-19 RT-PCR teszt
eredményei közötti idő) az aszpirint használók körében szignifikánsan
rövidebb volt, mint az aszpirint nem használók körében”.

A Bar-Ilan Uniersity 2021 márciusi cikkében
<https://www.biu.ac.il/en/news/8919> a kutatók 10 477 ilyen személy adatait
elemezték a Covid-19 első izraeli hullámában. Azt írják, „az aszpirinnel
kezelt betegek aránya szignifikánsan alacsonyabb volt a COVID-19-pozitív
egyének körében, mint a COVID-19-negatívoknál”, és hogy „a csoport
megfigyelte továbbá, hogy az aszpirint használó COVID-pozitív betegek
körében a SARS-CoV-2 PCR-teszt eredményének pozitívról negatívra történő
átváltási ideje jelentősen rövidebb volt, és a betegség időtartama
két-három nappal rövidebb volt, a betegek előzményeitől függően”.

„A legtöbb beteg késve és rossz állapotban, súlyos oxigénhiánnyal kerül
felvételre, és úgy igazolódik súlyos COVID pneumonia a RTG vagy CT
felvételen, hogy nem is érzi a fulladást még. A Delta esetében gyakoribb a
kötőhártya gyulladás – főleg gyerekeknél (szem kipirosodása, váladékozása),
illetve gyakran étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés is előfordul.
Sokan tévesen gondolkoznak a betegségről. Ne gondoljuk, hogy nem lehet
koronavírus fertőzésünk, mert be vagyunk oltva, vagy azért, mert azt
hisszük, minket nem támadhat meg a vírus, mert »hiszünk az
immunrendszerünkben«. Az enyhe tüneteknél is azért kell orvoshoz fordulni,
hogy azonosítsuk a fertőzést” – egy kórházi orvos reakciója az Átlátszónak.

Szegeden viszont alkalmazzák a heparinterápiát. „Nővéremék (*Dr. Letoha
Annamária, az SZTE Járványügyi Ellátó Központ igazgatóhelyettese – a szerk.*)
az első két hullám idején már hármas kombinációt alkalmaztak, aminek része
volt a heparin és a favipiravir vagy más antivirális szer. Hogyha hosszú
ideig fennálló láz volt, és azt látták, hogy felülfertőződés történt, akkor
egy antibiotikumot alkalmaztak a bakteriális felülfertőzés ellen, és ezzel
ők nagyon szép eredményeket értek el. A COVID-ot kombinációs terápiával
lehet hatékonyan kezelni. Ha a betegség komplexitását molekuláris szinten
megérted, akkor relatíve könnyebben meg lehet fogni a súlyos
szövődményeket.”

Arra is van tudományos magyarázat, miért az idősekre veszélyesebb a
koronavírus.

„A vírus a légutakon jut be. A nyálkahártyát borító nyálkaréteg, egy ilyen
viszkózus, cukorgazdag nyáktenger, amibe gyakorlatilag minden légúti
kórokozó fennakad. Az idősekre pedig jellemző a nyálkahártya szárazság.
Mivel az időseknél nincsen olyan nyákképződés, ezért a vírus könnyen
kapcsolatba tud lépni a hámsejtekkel, tehát könnyen fertőz. És az
immunrendszer gyengesége miatt a vírus már könnyebben le tud jutni a mély
tüdőszövetekbe.”

Védőruhába öltözött ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására
kialakított osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. december 15-én
(forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Letoha Tamás szerint

azok is a kockázati csoportba tartoznak, akik elhízottak, rossz keringési
állapotúak, vérrögképződésre amúgy is hajlamosak.

„Most bocsánat, de akkor is ez a legjobb szó rá, ez egy biofegyver,
igazából nagyon alattomos, ha ez bejut a vérbe, akkor elég hamar tud
problémát okozni, most így utólag visszagondolva. Tehát ugye ez egy elég
alattomos vírus abból a szempontból, hogy nagyon korán el kell kezdeni
alkalmazni ezeket a véralvadás-gátlókat, ami akár heparin, akár enyhe
tüneteknél az aszpirin is lehet, de mindenképpen valami antikoaguláns
gyógyszer, és akkor hatékonyan kivédhetők a súlyos szövődmények” –
fogalmazott.

„A megfelelő véralvadás gátló kezelés elindítása a nagy kockázatú betegnél
mindenképpen alapvető. Most kezeltünk egy olyan háromszor oltott beteget
tüdőembóliával, akinek már a gyorstesztje és a PCR tesztje is negatív volt,
de a mellkas RTG és mellkas CT is a COVID-pneumonia képét mutatta még (a
radiológiai kép sokszor később is súlyosabb állapotot mutat a klinikumnál
és később normalizálódik), amely alapján 2-3-4 héttel ezelőtt otthon enyhe
tünetekkel zajlott a betegség, de Clexane nélkül a COVID a nagy kockázatú
betegnél tüdőembóliához vezetett. Szerencsére sikerült szépen rendbe hozni”
– mondta egy kórházi orvos az Átlátszónak.

A napokban megjelent közös tanulmányban
<https://www.mdpi.com/1422-0067/23/2/796?fbclid=IwAR10YvMr8QRk5ItPVXQ_in_t4vIzfjwnHurLRT5oJ6WyoRKAyP7exs6cuag>,
a *Syndecan-4 Is a Key Facilitator of the SARS-CoV-2 Delta Variant’s
Superior Transmission*-ben a kutatók leírják, „az exogén heparin hatékonyan
csökkenti a Delta-változat sejtbe jutását, ami azt mutatja, hogy a
Delta-változat kiváló transzmissziós jellemzőinek molekuláris
mozgatórugóinak megértése egyszerű, de molekulárisan racionális orvosi
beavatkozásokhoz vezethet, amelyek blokkolják a Delta-fertőzéseket. A
klinikailag releváns in vivo modellekben virulens törzsekkel végzett
további vizsgálatoknak meg kell erősíteniük a jelenlegi in vitro eredmények
terápiás alkalmazhatóságát.”
A vírust nem érdekli a politika

Az oltások megjelenése után a mutációk tartották, tartják sokkban a
világot. Pedig Letoha szerint az Omikron megjelenése akár jó jel is lehet
<https://www.med.hku.hk/en/news/press/20211215-omicron-sars-cov-2-infection>.
Csapatával a Deltát vizsgálták, az komoly problémát okozott.

„A vírus úgy próbál evolúciósan fejlődni, hogy mindig a tüskefehérjét
változtatja. Az viszont nem igaz, hogy a tüskefehérje vakcinák mutáltatják
a vírust.

Ez nem igaz, hiszen a vírus önmagában mutálódik.

A fertőzéssel immunitás alakul ki, minél többet fertőz egy vírus, annál
inkább immunissá válik egy emberi társadalom a vírus ellen. És ahhoz, hogy
a vírus fenn tudja tartani önmagát, ahhoz neki szó szerint mutálódnia kell.”

Az oltások viszont előnyt adhatnak a széleskörű immunizációhoz. De mivel
veszélyhelyzetre készültek, így annak megfelelően kellene ezeket alkalmazni.

A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni
oltóanyagok, a Comirnaty-vakcinák a Szent Margit Kórház tornatermében
berendezett oltóponton 2021. november 22-én (forrás: MTI/Kovács Attila)

„Ha megérted a betegség patomechanizmusát, célzottan tudod alkalmazni az
ellenszereket. Azt szoktam mondani, hogy egy gennyes fog szövődményeibe
régen az emberek belehaltak. A COVID pedig olyan volt az egészségügy
testében, mint egy ilyen gennyes fekély. Nem értem, hogy mi volt a cél
azzal, hogy világszerte bemutatták, hogy kezelés nélkül ez tényleg ennyire
halálos. Hiszen kezelés nélkül majdnem minden betegség halálos, tehát csak
nagyon kevés betegségről lehet elmondani, aminek nincs halálos szövődménye.
A végeláthatatlan vita az oltásellenességről vagy oltáspártiságról a 30
tüskefehérje mutációval a felső légutakat hatékonyan fertőző Omicron
korában már nemcsak felesleges, hanem szakmaiatlan is.

A vírus pedig nem a politikusok agyával gondolkodik.

Anettnek (*Hudák Anett, a kutatótársa – a szerk.*) mondtam, mikor csináltuk
a vírussal kapcsolatos kísérleteket, hogy „ugye nem látod, hogy ez most
fideszes vírus, vagy MSZP-s, vagy DK-s vírus lenne? Mert egy vírust a
politika nem érdekli. A vírus a fertőzését elősegítő molekuláris
mintázatokat keresi. A felső légutakat különösen könnyen fertőző Omicron
variáns pedig mindenkit meg fog tudni fertőzni oltatlansági fázistól
függetlenül. Az Omicron viszont már nem jut le az alsó légutakba, így az
általa okozott vérrögösödés kockázata is jóval kisebb. Mindezek ellenére az
enyhe tüneteket produkáló Omicron fertőzés esetén is ajánlott legalább az
aszpirin szedése. ”

A vírust a politika nem érdekli. Illusztráció. Fotó: Szavaznak a képviselők
az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án. MTI/Kovács Attila

A vérrögösödést a vírus tüskefehérjéjének megfelelő régiója indítja be. De
a jó hír, hogy ezt a hatást heparinnal hatékonyan ki lehet kapcsolni.
Letoha hangsúlyozta, mindent, amit állít, arra alapozza, hogy az elsők
között mutatták ki és írták le
<https://patents.google.com/patent/WO2021229249A1>, hogy egy heparinkötő
régió van a koronavírusban.

„Nincs nagyon sok betegünk, de azok súlyosabbak, és például nálunk több
halott van, mint a 2-3. hullámban volt átlagosan naponta. De ez pont elég
ahhoz, hogy a rendes »konvencionális« kórházi tervezett ellátásainkat ne
tudjuk végezni. Másrészt a dolgozóink belefáradtak a »hülyeségbe«, hogy
olyan betegekért küzdjenek, akik nem éltek a védőoltás adta lehetőséggel,
és sajnos, az oltásellenesek nagy része a kórházba kerülve is ellenségesen
viselkedik a dolgozókkal. Szidja a nővéreket, hogy miért járnak
»maskarában« ahelyett, hogy »rendesen« végeznék a munkájukat.  Közben
hazugságot posztolnak a kórházból, hogy a kórteremben mindenki oltott,
pedig sem ő, aki kiteszi, sem a többiek, ebben az esetben, nem voltak
beoltva. Sajnos, ez az egészségügyi dolgozók morálját nagyon rombolja,
nagyon nehéz fenntartani azt a hitet, hogy *miért veszélyeztessem én az
életemet, a családomét esetleg olyan emberek ellátási kötelezettsége miatt,
akik erkölcsileg egyáltalán nem érdemlik ezt meg*…” – egy kórházi orvos
reakciója az Átlátszónak.
Nem biztos, hogy az Omikron az utolsó variáns

„A vírus két fő módon maximalizálja a terjedési képességét: az egyik, hogy
fokozatosan javítja a sejtbe és a szervezetbe való bejutási képességét, a
másik pedig, hogy közben a gazdaszervezetet nem dönti le a lábáról, hogy az
tovább tudja adni a fertőzést. Mindez egy fokozatos evolúciós fejlődés
eredményeként jön létre. Ahelyett, hogy lépésről lépésre gyengült volna le,
ez a variáns egy hatalmas genetikai ugrást végzett” – ezt már Boldogkői
Zsolt mondta az Omikronról.

A mikrobiológus úgy látja, hogy konkrét járványtani előrejelzéseket nehéz
tenni, mert a vírus terjedése egy komplex folyamat.

Az Omikron esetében „kisebb az esély, hogy lesz valami komolyabb
következménye a fertőzésnek,

viszont a gyorsabb terjedés miatt elképzelhető, hogy ugyanolyan nyomás
nehezedik az egészségügyre, mint a Delta esetében. De hogy pontosan hogyan
lesz, hogyan változik ez, ez nagyon sok dologtól függ, amit nem tudunk
előre mondani. Mindenesetre az egyesült államokbeli helyzet (telített
kórházak), az említett forgatókönyvet valószínűsíti Európában is.”

Boldogkői Zsolt (forrás: Youtube/EgyetemTV)

Boldogkői Zsolt szerint az oltás hatásos, a jövőben viszont olyan keverék
oltóanyagokat kellene előállítani, ami többféle variáns ellen is jelentős
immunológiai védelmet biztosít.

„Sokan aggódnak a vérben lévő antitestek mennyiségének relatíve gyors esése
miatt, és, hogy a jelenlegi vakcinák ellen keletkezett antitestek alacsony
szintű védelmet biztosítanak elsősorban a fertőzés elkapásával szemben. Ne
hagyjuk azonban figyelmen kívül a T-sejtek általi védelmet, ami jelentős
védelmet biztosít az omikron-fertőzés esetében is a komoly komplikációk
kialakulásával szemben. Általában nem kerül elő az a tény sem, hogy mind az
antitesteket termelő b-sejtek, mind pedig a T-sejtek esetében memóriasejtek
képződnek, amik a fertőzést követően gyorsan mobilizálódnak.

Inaktivált koronavírus (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele)

Ez azért fontos, mert az immunvédekezés egyik legfontosabb tényezője a
specifikus immunválaszhoz szükséges idő, melyet a memória sejtek jelentősen
lerövidítenek. Ráadásul a memóriasejtekből keletkező B-sejtekben egy
variabilitás elősegítő mutációs folyamat is végbemegy, ami elősegíti az új
variánsok hatékonyabb felismerését” – mondta.

„Az a probléma, hogy a tudományellenesség a különféle közösségi oldalakon
robbanásszerűen erősödik.

Megvan a platform ahhoz, hogy a zavarosban halászó különféle indítékokkal
rendelkező vezéregyéniségek hatalmas tömegeket toborozzanak maguk köré. Én
ezt egy óriási nemzetbiztonsági kockázatnak tartom, hiszen emberi életek
múltak ki emiatt, és egészségek mentek tönkre végérvényesen. Ennek
megfelelően kellene világszinten törvényileg és hatósági eszközökkel
kezelni” – véli a professzor.

Segesvári Csaba

Nyitókép: Dr. Letoha Tamás (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele)





   -
   <https://www.tumblr.com/share?u=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/27/a-koronavirus-leginkabb-egy-biofegyverhez-hasonlit-de-sok-eletet-meg-lehetett-volna-menteni-mar-ismert-kezelesekkel/>

   -
   <https://twitter.com/share?url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/27/a-koronavirus-leginkabb-egy-biofegyverhez-hasonlit-de-sok-eletet-meg-lehetett-volna-menteni-mar-ismert-kezelesekkel/&text=A%20koronav%C3%ADrus%20legink%C3%A1bb%20egy%20biofegyverhez%20hasonl%C3%ADt,%20de%20sok%20%C3%A9letet%20meg%20lehetett%20volna%20menteni%20m%C3%A1r%20ismert%20kezel%C3%A9sekkel&via=atlatszo>

   -
   <?subject=A%20koronav%C3%ADrus%20legink%C3%A1bb%20egy%20biofegyverhez%20hasonl%C3%ADt,%20de%20sok%20%C3%A9letet%20meg%20lehetett%20volna%20menteni%20m%C3%A1r%20ismert%20kezel%C3%A9sekkel&body=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/27/a-koronavirus-leginkabb-egy-biofegyverhez-hasonlit-de-sok-eletet-meg-lehetett-volna-menteni-mar-ismert-kezelesekkel/>

   -
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220128/3eed3954/attachment.html>