[Grem] Terjeszteni kéne - mert igazat ír

[Zoltán Hámory]

Kaptam - küldöm...

Újévi üdvözlet a német Abszurdisztánból

GUNTER WEISSGERBER


Remélem, a 2022-es év beköszönte egészségben és szerencsésen
érte a kedves magyar olvasókat. Áprilisban önök új parlamentet és
kormányt választanak. Tovább haladnak-e a jó úton, vagy egy
zöld–kommunista átnevelőutat választanak? Erről döntenek majd.

Remélem, a kormányuk másképp lesz tekintettel a lakosságra, mint ma
a német. Az utóbbi ott folytatja, ahol az előző Merkel-kormány
abbahagyta: Németország gazdasági, technológiai és civilizációs
leépítésénél. Az új kormány ehhez még nevet is talált: az
„ökoszociális piacgazdasággá” való átalakulást. Éltem már
korábban is e hasábokon a régi német mondással: jó dolgában megy
a szamár a jégre. A fukusimai szökőár óta a német politika
szamara márpedig egyre beljebb merészkedik a vékony jégre. Ehhez
igazítják a valóságot és a nyelvezetet.

Németország önkívületi állapotban van: németként évek óta úgy
érzem már, olyan infantilis emberek ültek a nyakamra, akik hírből
sem ismerik a matematikát, a fizikát, a kémiát.

Kedves magyarok, vegyék alaposan szemügyre Németországot! Abból
majd látják, mitől tartsák magukat távol az áprilisi
választásokon. Kivéve persze abban az esetben, ha éppúgy le
akarják rombolni a saját energetikai és gazdasági biztonságukat,
valamint életvitelüket, ahogyan azt a vörös–zöld német baloldal
elbizakodottságában akarja, a szabad demokraták és a konzervatívok
egy részének segítségével. Szilveszterkor három atomerőművet és
nyolc szénerőművet állítottak le Németországban. Ezeknek egyszer
s mindenkorra végük van. Az ország áramellátásának ugyanakkor a
felét sem biztosítják – 2020-ban a 46 százalékát adták – az
eufemiszikusan „megújulónak” kikiáltott, ámde bizonytalan, az
időjárás szeszélyétől függő energiaforrások, mint a nap és a
szél. Egy ilyen helyzetbe a magyarok is belekóstolhatnak, még azok
is, akik azt hiszik, az áram állandóan és jutányos áron jön a
csatlakozóaljzatból.

Mi is történik? Egy állam lemond a saját hatalmas
energiakészletéről, ám ezt a hiányt önmaga nem tudja
kiegyenlíteni. Ha a szomszédos országok nem sietnek a segítségére,
napok alatt összeomlik a szövetségi köztársaság, ami pedig
másfelől az egész Európai Unió energetikai összeomlásához
vezetne. Egy ilyen léptékű energiakimaradás mögött egy
civilizációs összeomlás veszélye rejlik. Ahol nincs áram, ott
telefonálni és a vécét öblíteni sem lehet. Nem lehet felhívni a
rendőrséget, mindenkinek magának kell megvédenie önmagát. Ha pedig
belegondolunk, hogy az új kormány teljesen az elektromos energiá­ra
akarja átállítani Németországot, ehhez azonban legalább ötven
százalékkal több áram szükségeltetik, akkor ez csak azzal
magyarázható, hogy a kormánykoalíció a füvezés engedélyezése
mellett döntött. Talán maguk is „betéptek” volna? A zöldpárti
agrárminiszter emelni akarja az élelmiszerárakat, táplálkozásunkat
szigorúan zöld szempontok szerint szabályozná, miközben
legalizálják a drogokat.

Németország politikai bolondokháza lett. Ugyanakkor az EU új
irányvonala éghajlatvédelmi okokból éppenhogy támogatja a
jövőben az atomenergiából nyert áramot. Németország kilép, az EU
pedig ismét be. A világ zöld–baloldali jobbítva
rosszabbításának legújabb áldozata a német üvegipar: az első
üveg­gyártóknak az áram ára miatt csökkenteniük kell a
termelésüket. A zöld–baloldali németek minden európai sorsát
teszik kockára az energiakérdésben ugyanúgy, mint az
ellenőrizetlen, tömeges bevándorlásban, beleértve a társadalom
ezzel együtt járó, visszafordíthatatlan átalakítását. Ha nálunk
is olyan állapotok alakulnak ki, mint a bevándorlók származási
országai­ban, akkor nálunk rosszabb lesz a helyzet, náluk viszont
ettől nem lesz jobb.

Lenin úgy vélte, a kommunizmus egyenlő szovjethatalom plusz az egész
ország villamosítása. Mao a „nagy ugrásával” erre még rátett
egy lapáttal, amikor 1958-ban kijelentette, „vívjanak három éven
át könyörtelen harcot, és máshogy néz majd ki az ország nagyobb
része. A helyi ipari termelés öt-tíz év alatt meghaladja a helyi
mezőgazdasági termelést.” Az új német kormány ugyanilyen
őszinte: átalakulásról beszél, és komolyan is gondolja. Az
„ökoszociális átalakulás” úgy cseng, mintha Lenint és Maót
keresztezték volna. Egyelőre ugyan nem követeli áldozatok millióit,
de vajon így is marad-e ez? Eddig a földi paradicsommal kecsegtető
utat mindig is átnevelés, táborok és áldozatok milliói
szegélyezték. A magam részéről nem bízom az új német politikai
osztályban. Jakobinusok, leninisták, maoisták, zöldideológusok –
mind az egyedüli és megmásíthatatlan igazságot hirdetik,
szembeszállva bármiféle kritikával.

Mindenesetre Németországban a cenzúra nagyon kiterjedt. A média
demokratikus és jogállamisági normákra épülő, értelmes
részének – mint például az Achse des Guten, a Tichys Einblick vagy
a Reitschuster.de – most már rendszeresen a bíróság előtt kell
harcolnia a cikkeik és videóik védelmében. A zöld–baloldali
közösség azt műveli hallatlan arcátlanságával a saját
országában, amit felró Putyinnak, Erdogannak és Kínának:
megtagadja a véleménynyilvánítás szabadságát. Csak éppen ezt
rafináltan leplezik. A médiaplatformokat kényszerítik cenzúrára,
az állam nem piszkolja be a kezét. Olyan ez, mintha a vendéglősnek
kellene ügyelnie rá, mit mondanak a vendégei. Németország jelenleg
sáros, ha a vélemény- és közlés­szabadságot vesszük. Még
teljes bódulatban sem lehet mindazt kifundálni, ami jelenleg
történik Németországban, amely elkötelezetten száll szembe a négy
alapművelettel, valamint a matematikával, a fizikával, a kémiával
és a termodinamika első főtételével.

Vajon Magyarország védve van-e mindettől?

_A szerző 1990 és 2005 között a szászországi SPD-képviselők
vezetője volt, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból_










<#m_-8315021332295108607_m_2263845550365585201_m_3414822265554115478_m_-3026208543011147727_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220120/6c2181cd/attachment.html>