[Grem] Öt esztendeje hunyt el Placid atya

[Emoke Greschik]

 Öt esztendeje hunyt el Placid atya
Megszentelt élet <https://www.magyarkurir.hu/megszentelt-elet> – 2022.
január 15., szombat | 17:15
https://www.magyarkurir.hu/hirek/valasszuk-az-evangelium-szabadsagat-ot-esztendeje-hunyt-el-placid-atya
7
Öt esztendővel ezelőtt, 2017. január 15-én hunyt el a Gulágot megjárt
Oloffson Placid atya. A bencés szerzetes fogsága ideje alatt élő hittel
tartotta a lelket lágertársaiban, majd onnan szabadulva, noha bencésként
nem működhetett, alázattal viselve a lehallgatást, azért szolgált, hogy
rávezesse a híveket, mit jelent Isten mellett elköteleződve élni.
Életszentsége példa mindannyiunk előtt.

Oloffson Károly Placid Rákosszentmihályon született, 1916. december 23-án.
Középiskoláját a Budapesti Bencés Reálgimnáziumban végezte. Érettségi után
1933-ban belépett a pannonhalmi bencés rendbe. A teológiát Pannonhalmán
végezte, magyar–német bölcseleti tanári diplomáját Pannonhalmán, Münchenben
és Budapesten szerezte meg. 1940-ben doktorált a budapesti Pázmány Péter
Egyetemen magyar irodalomból.

1939-ben szentelték pappá Szombathelyen. Utána egy évig káplán volt
Győrszentivánban, majd egy évig tábori lelkész a komáromi és az érsekújvári
hadikórházban. Ezt követően a soproni, a pápai és a budapesti bencés
gimnáziumokban tanított.

1946 tavaszán aztán letartóztatták. Előbb az Andrássy út 60.-ban, majd a
Markó utcai börtönbe került, majd a megszálló szovjet hadsereg budapesti
hadbírósága több év kényszermunkára ítélte a Szovjetunióban levő politikai
foglyok számára készült Gulág rabtelepeken.

*Hálaadó szentmise Placid atya 100. születésnapján a budapesti Szent
Imre-templomban*

Ő maga így írt arról az időszakról: „Amikor az ítélet után a Szovjetunióba
vittek, egy vagonban harmincketten voltunk. Tizenhárom napig fel sem
tudtunk állni, de rajtam akkor olyan szörnyű fáradtság uralkodott, hogy
alig tudtam imádkozni is!

Nem gondoltam arra, hogy felajánljam valamire ezt a keresztet. Később aztán
nagyon-nagyon kértem Jézust, hogy tanítson meg keresztet hordozni.

(...) Emberileg lehetett volna a fogságomban is arra gondolni, hogy én most
Jézusnak segítek a kereszthordozásban, de ez nem jutott eszembe. Viszont
egyre inkább segítettünk egymásnak fizikailag és lelkileg is. Bennem akkor
született meg a tudat, hogy mint lelkipásztornak, nem szabad
összeroppannom, mert az a kereszténység csődjét jelentené! Nagyon össze
kellett szednem magamat, hogy ne csak magamban tudjam tartani a megmaradás
lelkét, hanem fogolytársaimban is.

Rá kellett jönnöm, hogy ott, akkor ez volt a hivatásom. Ezért küldött engem
oda a jó Isten, és ez óriási erőt jelentett.”

1955. november 25-én térhetett haza, Pannonhalmán viszont nem kapott
lakhatási engedélyt, édesanyjával élt Budapesten. Két éven át fűrészgéppel
dolgozott betanított munkásként, majd kórházi mosodavezető lett. Innen is
ment nyugdíjba húsz évvel később,1977. június 1-jén.

Mindeközben azonban, nem feladva a megszentelt, Istennek felajánlott
életet, amikor csak lehetősége nyílt, triduumokat, lelkigyakorlatokat
tartott számos helyen az országban, sőt Pozsonyba, Kárpátaljára és
Csíksomlyóra is eljutott. Később a budai Szent Imre-templomban kisegítő
lelkészként lelkipásztorkodott.

„Jézus mindig az Isten akaratát tanította – üzeni nekünk ma is Placid atya.
– Amit nekünk tennünk kell! Mégpedig minden kompromisszum, minden
mellébeszélés vagy magyarázkodás nélkül.

Az Ő tanítása elől nem lehet a megszokottba, a kényelembe, az önámításba
menekülni. Ő mindenképpen döntést kíván.”

„Hogy föladjuk görcsös ragaszkodásunkat önmagunkhoz. Hogy rájöjjünk,
önzésünk visz mindig a bajba. Jézus viszont éppen életünk megoldását
hirdeti: az evangéliumot, az Örömhírt.

Válasszuk tehát önzésünk bilincsei helyett az evangélium szabadságát. Ezt
kell meghallanunk Jézustól, mert nem egyszer éppen fordítva gondoljuk.”

*Placid atya búcsúztatása 2017 január 26-án a budai ciszterci Szent
Imre-templomban*

Oloffson Károly Placid OSB életének 101., szerzetességének 84.,
áldozópapságának 78. évében, a betegek szentségével megerősítve, 2017.
január 15-én hunyt el.  Több százan vettek tőle búcsút és rótták le
kegyeletüket a koporsójánál 2017 január 26-án, a budai ciszterci Szent
Imre-templomban. Életével tanított, emberi tartásra nevelt.

Az idézetek forrása: Oloffson Placid OSB: *Imádságos könyvem*


*Fotó: Merényi Zita; Lambert Attila*

*Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220115/0c221154/attachment.html>