[Grem] Ma Remete Szt. Pál, Magyarország társvédőszentje ünnepe

[Emoke Greschik]

 Remete Szent Pál – Magyarország elfelejtett védőszentje

https://www.magyarkurir.hu/hirek/remete-szent-pal-magyarorszag-elfelejtett-vedoszentje
Remete Pál 1381 óta hazánk védőszentje. Nagy Lajos király ekkor ajánlotta
fel neki Magyarországot.
<https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/25431/fokep/kep.jpg>

*Pál **228 körül született az egyiptomi Thébában. Kiváló képzésben
részesült, jól ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint
16 évesen elvesztette szüleit, és nagy vagyon birtokosa lett. 249-ben
kitört a Decius-féle keresztényüldözés. Az ifjú Pál a vértanúk mellett
olyan keresztényekkel is találkozott, akik – megtörve a kínzásoktól –
megtagadták hitüket. Talán ő sem érezte magát elég erősnek a vértanúsághoz.
Mivel félt sógorától, hogy feljelenti őt, vidéki házába húzódott. Nővére
férje valóban feljelentette Pált a római hatóságoknál, ezért menekülnie
kellett. Alsó-Théba pusztaságában egy barlangra talált, melynek bejárata
rejtve volt. A barlang közelében datolyapálmák és egy tisztavizű forrás
volt. *

*Isten megérintette **a fiatal Pált menekülésében*, *ezért úgy döntött,
hogy teljesen Istennek szenteli életét, és nem tér többé vissza a világba.
A pálmafák leveleiből ruhát készített magának (innen ered ábrázolása:
levelekből szőtt, zöldes ruhában). A Szent Jeromos által írt legendában
Remete Szent Pálnak egy holló visz mindennap fél cipót. E*gy barokk-kori
festményen a hollót egy angyal vezeti selyemszalagon – az Isten gondviselő
jóságára utalva ezzel. *Az üldözések alábbhagytak, majd 313-ban Nagy
Konstantin császár rendelete nyomán meg is szűntek, életéből hat évtizedet
imába és munkába merülve mégis visszavonulva töltött Pál. *

*Élete vége felé egy másik egyiptomi remete, Szent Antal – miután
látomásában tudomást szerzett Pálról – látogatta meg őt*. Szent Jeromos,
aki maga is tapasztalatból ismerte a pusztai remeték életét, így írja
le: „*Megnézték
egymást a szent vének nagy csodálkozással, s aztán összeölelkezve nevükön
szólították egymást, mintha már régi ismerősök lennének és nagy hálát adtak
Istennek.*

*Szent Pál 341-ben halt meg. Később Antal tanítványai, az első szerzetesek,
kegyelettel zarándokoltak el a barlanghoz, s egyben sírjához, hogy ott
tegyenek engedelmességi fogadalmat*. Ezzel megőrizték annak helyét. A
sivatagi körülmények miatt Szent Pál teste gyorsan mumifikálódott. Remete
Szent Pál életszentségének híre gyorsan terjedt. 494-ben Gelasius pápa
szentté avatta. *Romlatlan állapotban talált teteme 1169-ben
Konstantinápolyba, 1240-ben pedig Velencébe került, a Szent
Julián-templomba. *

*A pálosok nagyon vágytak rá, hogy ősatyjuk teste náluk pihenjen*.* Nagy
Lajos, aki szerfölött kedvelte a pálosokat, fogadalmat tett: ha nyer a
Velence elleni háborúban, megszerzi kedvelt Rendje számára az óhajtott
ereklyét. A király 1381-ben hadisarcként megszerezte Remete Szent Pál
mumifikálódott holttestét és a magyar földre hozatta. **Ezzel Szent Pál
oltalmába ajánlotta hazánkat, s ettől kezdve a thébai sivatag remetéje
Magyarország társvédőszentjeként szerepelt. Először Budára, a királyi vár
kápolnájába szállították az ereklyét és ünnepélyes, nyilvános tiszteletre
kihelyezték. Pálos szerzetesek őrködtek mellette. Innen ünnepi körmenetben
a Rend főmonostorába, a mai Budaszentlőrincre szállították, ahol kápolnát
építettek a remete szent tiszteletére. *Hamarosan az ország minden részéből
érkeztek ide zarándokok. Így keletkezett a középkorvég egyik legnépszerűbb
búcsújáróhelye, s így lett végleg magyarrá az egyiptomi szent.

A pálosok, féltve az oly nagy becsben tartott kincset, Szent Pál atyánk
ereklyéjét, a török elől elmenekítették előbb az elefánti kolostorba
(Nyitra megye), majd onnan Trencsén várába, remélve, hogy ott nagyobb
biztonságban lesz. De a török Budaszentlőrinc feldúlása és elpusztítása
után *1527-ben *eljutott *Trencsénbe* is, ahol *a drága ereklye* *az ostrom
alkalmával elégett.*

Magyar Kurír

Forrás: Katolikus Lexikon, palosrend.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220115/046a7fe4/attachment.html>