[Grem] !!!!!! Karácsonyi interjú MÁRFI GYULA nyug. veszprémi ÉRSEKKEL

[Emoke Greschik]

*Isten a kicsiket választja ki, hogy általuk vigyen végbe valami nagyot”*

| Horváth Tamás <https://magyarjelen.hu/author/horvath-tamas/>2022.
december 25. Kiemelt <https://magyarjelen.hu/category/kiemelt/> 12 perces
olvasmány



*https://magyarjelen.hu/isten-a-kicsiket-valasztja-ki-hogy-altaluk-vigyen-vegbe-valami-nagyot/?fbclid=IwAR37ryMyjqy_YTnoYZ2tmwjjuPAdbJAEaIbQQmr2zzLgd8EICtxXJdDdP2Q
<https://magyarjelen.hu/isten-a-kicsiket-valasztja-ki-hogy-altaluk-vigyen-vegbe-valami-nagyot/?fbclid=IwAR37ryMyjqy_YTnoYZ2tmwjjuPAdbJAEaIbQQmr2zzLgd8EICtxXJdDdP2Q>
**Karácsony alkalmából nagyinterjút készítettünk Dr. Márfi Gyula emeritus
veszprémi érsekkel, aki – mivel augusztusban távozni kényszerült a
királynék városából – hosszú évek után ismét Szombathelyen tölti az
ünnepeket. A 79 éves nyugalmazott püspök többek között a magyarok
küldetéséről; a keresztény gyökereit megtagadó Európai Unióról; a
migrációról; a szabadkőművesek és a muszlimok együttműködéséről; a
Kalergi-tervről; az alkotmányellenes magyar abortusztörvényről; az
LMBTQ-ról, valamint arról beszélt, hogy ami a német katolikus egyházban
folyik, az gyakorlatilag Krisztus-ellenes. Továbbá kifejtette véleményét a
veszprémi székesegyház felújításáról; felidézte gyermekkora karácsonyait;
és azt is elmesélte, mikor döntötte el, hogy egyházi pályára lép. Horváth
Tamás nagyinterjúja.*

*– **Hány év után tölti a karácsonyt újra Szombathelyen?*

*– *Huszonhét. 1995-ben Szombathelyről kerültem Egerbe, ahol két évig
segédpüspök voltam, 1997-ben pedig veszprémi érsekké nevezett ki Szent II.
János Pál pápa. 2019-ben nyugdíjba vonultam, de emeritus érsekként továbbra
is a királynék városában éltem – egészen idén augusztusig, amikor az ismert
okok miatt sajnos távoznom kellett.

De nem panaszkodom, nagyon jó helyem van Szombathelyen. Székely püspök úr
barátsággal fogadott.

*– **Mit jelent Önnek a karácsony? Milyen gyermekkori emlékei vannak,
hogyan ünnepelték a családdal Krisztus születését?*

*– *Vallásos családból származom, egy piciny Zala megyei faluban,
Pördeföldén éltünk. Jelenleg 81 lakosa van tudomásom szerint, akkoriban sem
volt sokkal több. A legközelebbi templom a szomszéd településen, Pákán volt
– légvonalban öt kilométerre a házunktól-, de így is minden vasárnap
elmentünk szentmisére.

Viszont – talán érthető okokból – az adventi hajnali misékre nem jártunk
át, így először csak hetedikes koromban vettem részt rorátén, amikor
beköltöztem Pákára, hogy elvégezzem az általános iskola utolsó két
osztályát.

A karácsonyról egyébként nagyon jó és meghatározó emlékeim vannak, meleg
szívvel gondolok vissza azokra az időkre, amikor a szüleimmel és a
bátyámmal családi körben ünnepeltünk.

*– **Miben volt más a szocializmusban megélni a karácsonyt, mint később, a
rendszerváltoztatás után?*

*– *Az ünneplés intenzitása nem sokat változott 1989 után, mert már addig
is nagyon fontos volt nekünk a karácsony. Tudtuk, hogy az állam nem
szimpatizál az egyházakkal, ha tehetné, az összes vallást megszüntetné.
Emiatt a szüleim még inkább ragaszkodtak a kereszténységhez és annak
ünnepeihez. A bátyámmal minket is erre neveltek, aminek meg is lett az
eredménye:  mindketten teljes szívből éltük meg a katolikus hitet.

Viszont később, úgy hetedikes-nyolcadikos koromban, amikor kezdtem felnőni,
fölvetődött bennem a kérdés, hogy vajon nem az ateistáknak van-e igazuk?

A szüleimnek – akik okos, de iskolázatlan parasztemberek voltak – nem
mertem előhozakodni ezekkel a félelmeimmel, de a papoknak sem, így magamban
kezdtem el megfogalmazni különféle istenérveket. Próbáltam bizonyítani,
hogy Jézus nem csak szent elgondolás, hanem kézzelfogható valóság. Nem
csupán mítosz, ahogy az ateisták tanítják.

Talán éppen emiatt alakult ki bennem egyfajta kreativitás, ami nem lett
volna meg, ha van körülöttem olyan ember, aki minden kérdésemet
megválaszolja. Meg aztán azt se feledjük, hogy ateista rendszerben éltünk, így
keresztényként muszáj volt a dolgok mögé néznünk és gondolkodnunk. Minden
rosszban van valami jó, ahogy mondani szokták.

*– **Mikor fogalmazódott meg Önben először, hogy pap szeretne lenni?*

*– *Körülbelül hetedikes-nyolcadikos koromban. Ahogy hallgattam a lelki
atyák prédikációit, elgondolkoztam, hogy tudnék-e így beszélni, tudnék-e
ilyen szépen misézni én is? Ezt követően fokozatosan kialakult bennem a
hivatás.

Problémát furcsa módon az jelentett, hogy a testvérem is pap lett, és egy
időben úgy éreztem, hogy nincs saját hivatásom, azért megyek a bátyám után,
mert önállótlan vagyok.

Aztán amikor tudatosodott bennem, hogy Jézus apostolai között is voltak
rokonok – Péter és András, Jakab és János biztosan édestestvérek voltak; az
ifjabb Jakab és Júdás Tádé pedig valószínűleg testvérek vagy unokatestvérek
-, akkor megnyugodtam, hogy lehet nekem is az a hivatásom, mint a bátyámnak.

Hogy a Jóisten miért kettesével választ, az már az ő titka.

*– **Volt, amikor megingott? *

*– *Igazában nem. Azt lehet mondani, hogy – leszámítva a már említett
kamaszkori bizonytalanságot és kételyeket – az én utam egyenes vonalú,
egyenletes út volt az oltárig. Nem voltak benne kitérések.

Az, hogy esetleg elhagyjam a szemináriumot, egyszer sem vetődött fel bennem.
Pannonhalmán jártam gimnáziumba, a hivatásom ott is csak erősödött.

*– **Kicsit térjünk vissza a karácsonyra. Korábbi írásaiban és interjúiban
meglehetősen sokszor kritizálta a jelenlegi Európai Uniót, valamint a
nyugati világban uralkodó korszellemet. Hogy látja, 2022-ben Európában mit
jelent a karácsony?*

*–* Ezt pontosan nem tudom megítélni, mert ennyire nem ismerem a viszonyokat.
Azonban azok alapján, amiket hallok és olvasok, katasztrofálisnak tűnik a
helyzet. Sok helyütt már magát a karácsony szót is igyekeznek elfeledtetni
az emberekkel, és csak ünnepekről beszélnek.

A brüsszeli városháza elől már 8-10 évvel ezelőtt eltüntették a
karácsonyfát, azon a címen, hogy nem akarják megsérteni a muszlimok
érzékenységét.

Ez azonban hazugság: Isztambulban és az iszlám világ többi pontján is
állítanak karácsonyfát. Jézust mint prófétát a muszlimok is tisztelik, és
az iszlám szerint nem számít bűnnek, ha valaki megünnepli a születésnapját.

Az egyik legmarkánsabb jele az Európai Unió keresztényellenességének, hogy
az alkotmányában nem történt megemlékezés Európa keresztény gyökereiről.
Írnak a görög-római hagyományokról és a felvilágosodásról, de a
kereszténységről nem. Pedig az antik kultúra és művészet éppen a
keresztényeknek köszönhetően maradt fent: Vergilius, Tacitus, Homérosz és a
többiek írásait szerzetesek másolták celláik mélyén.

A kereszténység nélkül ma rengeteg ókori szerzőt nem tudnánk olvasni.

De beszélhetünk arról is, hogy az Európai Bizottság 2016-ban kiadott egy
naptárat, amibe beleírták a világ nagy vallásainak ünnepeit – még a szikh
vallásét is, amely egy viszonylag kis létszámú közösség, a hinduizmus és az
iszlám közötti keverékvallás. Viszont ha december 25-éhez lapoz az ember,
mit talál? Gyakorlatilag semmit. Mindössze ennyi van odaírva: „A jó barát
osztozik örömeidben és foglalatosságaidban.” Hogy ez pontosan mit jelent,
azt nem tudom, de azt igen, hogy a jeles napok közül szándékosan kihagyták
a karácsonyt.

Még két példát hadd említsek. Néhány évvel ezelőtt Angliában – ami már nem
EU ugyan, de kétségkívül a keresztény európai kultúrkör része – az anglikán
egyház szeretett volna eladni egy néhány perces, a kereszténységet
reklámozó rövidfilmet az országos tévécsatornáknak. Egyik sem fogadta.

XVI. Benedek pápát pedig annak idején nem engedték előadni a Római Állami
Egyetemen, mondván nem egyházi, hanem világi intézményről van szó.

És akkor mi van? – kérdem én. Ha mi is így gondolkodnánk, akkor a Szent
Péter-bazilikába nem jöhetne be senki, csak az, aki igazolni tudja, hogy
meg van keresztelve és bérmálkozott is.

*– **Ön szerint tudatos, hogy Európában éppen a kereszténységet akarják
háttérbe szorítani, ad absurdum elpusztítani?*
*– *Tudatos. A szabadkőművesek célja, hogy „megszabadítsák” Európát* a
kereszténység*től. Ennek megvalósításához minden eszközt hajlandóak
bevetni, lobbierejüket kihasználva az unió vezetői közé is beférkőztek.

Véleményem szerint a muszlimokat is azért hívják be, hogy Krisztust és a
kereszténységet eltüntessék Európából. Ezzel azonban végsősoron saját
magukat is tönkreteszik, mert az iszlám soha nem fogja elfogadni az ő
liberális elveiket.

Gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, mint a Megváltó korában volt, amikor az
írástudók és a farizeusok együttműködtek halálos ellenségükkel, Pontius
Pilátussal azért, hogy Jézust eltakarítsák az útból.

Ma a szabadkőművesek és a muszlimok fognak össze azért, hogy a
kereszténység eltűnjék Európából.

De ez még nem lefutott meccs, reménykedem benne, hogy nem lesz sikeres a
tervük.

*– **Mi, magyarok mit tehetünk a kereszténység védelmében?*

*– *Nagyon erősen kell ragaszkodnunk a hitünkhöz. Pio atyának van egy
jövendölése, miszerint Magyarország egy kalitka, amiből gyönyörű madár fog
kirepülni, amely az egész világra áldást hoz.

Nem tartom kizártnak, hogy ez így fog történni.

Nem azért, mert mi, magyarok mindenkinél kiválóbbak lennénk, hanem azért,
mert Isten gyakran a kicsiket választja ki, hogy általuk vigyen végbe
valami nagyot.

Nézze meg, a Guadeloupe-i látnok, Juan Diego Cuauhtlatoatzin is egy
egyszerű indián parasztember volt. Csupán négy évvel azelőtt
keresztelkedett meg a feleségével együtt, hogy látomása volt. Először a
püspök sem hitt neki, mondván a Szűzanya biztosan nem egy ilyen
szerencsétlen pásztornak jelenik meg, hanem legalább egy apácának. (*nevet*)

Fatimában és Lourdes-ban pedig kisgyerekeknek volt látomásuk Szűz Máriáról,
úgyhogy nem lehet kizárni, hogy nekünk, magyaroknak is lesz valami
szerepünk abban, hogy megmaradjon Európában a kereszténység. De ehhez
komolyan kell vennünk a hitet, mert bármilyen küldetéshez méltatlanná lehet
válni.

*– **A keresztény Európát fizikai eszközökkel is lehet védelmezni, például
úgy, hogy nem engedjük be azokat, akik illegálisan érkeznek a határainkhoz.
Amikor a 2015-ös migrációs válság idején a magyar kormány elkezdte építeni
a határkerítést (amit Toroczkai László – akkor még Ásotthalom
polgármestereként – már évekkel korábban szorgalmazott), a hazai és a
külföldi liberálisok egyaránt azt szajkózták, hogy falakat húzni nem
humánus, és amúgy is egy magát kereszténynek valló ember mindenkit befogad.
Mit mond erre egy érsek?*

*– *Akkoriban nekem erre volt egy kicsit durva mondatom: szeretnünk kell a
farkasokat is – hiszen őket is a Jóisten teremtette -, de nem a
bárányakolban.
Ugyanez igaz a muszlimokra. Szeretjük őket és a lehetőségeinkhez mérten
támogatjuk az országaikat.  Azonban ez nem azt jelenti, hogy be kellene őket
hívnunk Európába, és hagynunk kellene nekik, hogy iszlamizálják a
kontinenst.

Magyarországon itt voltak 150 éven keresztül, tudjuk, mekkora pusztítást
okoztak. Ennek emlékét mi, magyarok azért még valamilyen mértékig a
génjeinkben hordozzuk.

*–** Ön szerint jelenleg Európára és Magyarországra nézve mi jelent nagyobb
veszélyt: az iszlamizáció és a bevándorlás, vagy az LMBTQ és a woke?*

*– *Ezt nehéz eldönteni, de ha mindenképpen sorrendet kell felállítani, akkor
az utóbbi. Ez a laza felfogás a katolikus erkölcs alapjait teszi zárójelbe.

És bár keresztényként nem szabad elítélnünk sem a homoszexuálisokat, sem a
leszbikusokat, sem a biszexuálisokat, sem pedig a transzneműeket,

kultuszt csinálni nekik halálos bűn, ami ráadásul a természeti törvényekkel
is szembemegy.

Az azonos neműek „házasságának” legalizálása ugyancsak halálos bűnnek
számít, sajnálattal látom, hogy Európa legtöbb országában már megtörtént.

Az LMBTQ-kérdés kapcsán egyébként a gyermekek jogairól sem feledkezhetünk
meg. Egyrészt nem szabad hagyni, hogy a médián, a reklámokon és az
oktatáson keresztül elbizonytalanítsák őket a nemi identitásukban és
orientációjukban, másrészt joguk van egy anyához és egy apához.

*– **A katolikus tanítás szerint az abortusz is halálos bűn, s bár
Magyarországon az Alaptörvény már a fogantatástól védi a magzatot, az
abortusztörvényünk még európai viszonylatban is liberálisnak számít. Ön
szerint ez nem ellentmondásos?*

*– *Dehogynem.

A hatályban lévő abortusztörvény alkotmányellenes, csak ezt még az
Alkotmánybíróság nem merte kimondani.

A probléma az, hogy a magyar nép többsége abortuszpárti, ezért ha a kormány
szigorítana, elveszítené a választást.

Viszont az üdvözlendő, hogy most már az anyáknak meg kell hallgatniuk a
gyermekük szívhangját. Az ultraliberálisok ez ellen is hevesen tiltakoztak,
nincs tehát könnyű helyzetben a kormány.

*– **Én viszont úgy látom, hogy a szívhang-rendeletet relatíve könnyen
„lenyelték” az emberek. Tény, hogy volt egy kis felbuzdulás, de komolyabb
lavinát nem indított el. Nem lehet, hogy egy idő után az abortusz
szigorításával is megbékélne a magyar társadalom?*

*– *Lehetséges, hogy idővel megbékélne, igen. Imádkozom azért, hogy így
legyen. Illetve a magam részéről az öregkor keresztjeit is felajánlom.
Tudom, hogy sok kollégám ugyanígy tesz.

*– **Ön nyilvánvalóan a katolikus egyház tanítását képviseli azokban a
társadalmi témákban, amelyekről eddig szót ejtettünk. Hogyan lehetséges,
hogy mondjuk a német katolikus egyház, amely ugyancsak a római pápa alá
tartozik, az Ön által kifejtett gondolatok szöges ellentétét hirdeti
például az LMBTQ kérdésében? *

*– *Ezt én sem értem, ezt nem lehet igazolni.

Ezelőtt öt vagy hat évvel Stuttgartban és környékén mondtam három magyar
nyelvű misét magyaroknak. Ismertettem az érveket, melyek Jézus feltámadását
bizonyítják, illetve beszéltem valamicskét a mennyországról és a Bibliában
található hasonlatokról. Az egyik szentmise után odajött hozzám Tempfli
atya, az akkori stuttgarti magyar lelkész, és megköszönte, hogy érintettem
ezeket a témákat, mondván Németországban ezekről már senki sem beszél.

A német egyház helyzete tényleg katasztrofális. Szerintük nem fontos,
hogy Jézus
valóban megszületett-e vagy sem, a lényeg, hogy „benned szülessen meg!”. Ne
azt kérdezd, hogy feltámadott-e a halálból, vagy sem, „benned támadjon
fel!”. Ne érdekeljen, hogy van-e mennyország, vagy nincs, a lényeg, hogy
„teremtsd meg magad körül!”

Ez mind abszurdum.

A német katolikus papok jelentős része ma már megáldja az egyneműek
házasságát, valamint az élettársi és az életszakaszpartneri kapcsolatokat.

Ez már nem kereszténység, ez már Krisztus-ellenesség.

Három évvel ezelőtt Rómában végre kimondták, hogy a katolikus papoknak
tilos megáldaniuk
a homoszexuális párokat. Akkoriban még járt hozzám német újság, úgyhogy
értesültem róla, hogy micsoda tiltakozást váltott ki a német katolikusok
körében a döntés.

Nagyon szomorú, ami Németországban történik. Nem akarom bántani őket,
de valahogy
mindig átesnek a ló egyik oldaláról a másikra. Hitlertől és a
nemzetiszocializmustól eljutottak a kozmopolita globalizmusig. Nincs már
német, francia, magyar, olasz, csak európai.

*– **Ha már szóba került a nemzeti kérdés: örök dilemma, hogy melyik a
fontosabb, a nemzeti vagy a vallási hovatartozás? *

*– *Én elsősorban katolikus vagyok, de a magyarságomhoz is ragaszkodom,
anélkül, hogy soviniszta lennék.

Magyar vagyok, de tisztelem a többi népet is. Európában az egység mellett
szükség van sokféleségre, de nincs szükség multikultira!

Beszélnek arról, hogy a Kalergi-tervnek megfelelően össze kell keverni a
különböző fajokat. De kérdem én, ebből mi jön ki? Legfeljebb egy semmilyen
színű massza.

Somogyi Győző festőművész barátomnak – most a hasamra ütök – van huszonöt
különböző színű, színárnyalatú festéke. Ha mindet összekeveri, nem fog
tudni színes képet festeni.

Egy multikulturális, kevert társadalomban *az egyén* elveszíti saját
identitását, azonosságtudatát, kultúráját, hitét, nyelvét, gyakorlatilag
mindent. Könnyen manipulálhatóvá válik, ami pont ideális a világ
nagytőkései számára, akik az egész Földet egy hatalmas kolhozzá akarják
alakítani, ahol nincsenek *etnikai, nemzeti és vallási identitások*, csak
szabvány alapján gyártott engedelmes munkások és fogyasztók.

*– **Interjúnkat azzal kezdtük, hogy huszonhét év után tölti a karácsonyt
ismét Szombathelyen. Ennek legfőbb oka, hogy kritikával illette a veszprémi
székesegyház felújítási terveit, ezért távoznia kellett a királynék
városából. Hogy látja utólag a Veszprémben kialakult helyzetet?*

*–* Én csak imádkozni tudok a Veszprémi Egyházmegyéért, azért, hogy a hívek
és az érsek között valamiféle konszenzus kialakuljon, a béke helyreálljon.
A lelkemben nem táplálok haragot senki iránt, de azt sajnálnám, ha Szent
Mihály üvegablaka – amit Badalik Bertalan, a kommunisták által száműzött
püspök készíttetett – eltűnne a veszprémi székesegyházból.

Különben újra mondom, nagyon jól érzem magam Szombathelyen, korábban
tizenhét évet dolgoztam az itteni püspöki hivatalban. Szép élményeim
fűződnek a városhoz, de természetesen a veszprémieket sem felejtem el.

*– **Mit üzen karácsony alkalmából a magyaroknak?*

*–* Mindannyiuknak nagyon boldog karácsonyi ünnepeket és áldásos új
esztendőt kívánok! Külön imádkozom a bizonytalan honfitársainkért, azokért,
akik még nem döntötték el, hogy miben higgyenek. Kívánom nekik, hogy
közeledjenek Krisztus és a kereszténység felé.

Isten áldása segítsen minden magyart!
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221228/4f64e94e/attachment.html>