[Grem] Fr. Rivafinoli az e héten kétszer is roráte szentmisén részt vevő Orbán Viktort a templomnál lerohanó Telexeseknek

[Emoke Greschik]

Nem, kedves Telex, még Orbán Viktor se köteles szájkaratézni veletek a
hajnali szentmise után
<https://mandiner.hu/cikk/20221213_orban_viktor_rorate_francesca_rivafinoli_telex_zaklatas_katolikus_egyhaz>
2022. december 15. 9:06
https://mandiner.hu/cikk/20221213_orban_viktor_rorate_francesca_rivafinoli_telex_zaklatas_katolikus_egyhaz
Francesca Rivafinoli
Mandiner
„Álszent képmutató!!”, „Mit keres egyáltalán reformátusként egy katolikus
templomban?”, „Minek van összekulcsolva a keze, ha már kijött az ajtón?!?”
– kérdik most sokan. Nos, akkor mutatnánk is a válaszokat.

Most, hogy lassan ráfordulunk advent utolsó hetére, és az utolsó
simításokat végezhetnénk ahhoz, hogy kívül-belül méltóképpen és
felkészülten várjuk az ünnepet, a Telex jóvoltából
<https://www.youtube.com/watch?v=hpO8k2QXTT0> széles tömegek tehették félre
a takarítanivalójukat, hogy a kormányfő lelki életén élcelődjenek,
respektíve háborogjanak.

„Álszent képmutató!!”, „Egyáltalán mit keres református létére egy
katolikus templomban, ráadásul mindennap?”, „Minek tartja még mindig
összekulcsolva a kezét, amikor már kijött az ajtón (és épp halad el a
keresztút stációi mellett)?!?”, és legfőképpen „Hogy van képe azzal
takarózni, hogy most jött ki a miséről?” – záporoznak a kérdések, úgyhogy
mindenki megnyugtatására jöjjenek is a válaszok.

Először is: a katolikus egyház minden ellenkező híresztelés ellenére
befogadó  – egyetlen reformátust, vallástalant vagy Jehova tanúját se
penderít ki a rorátéról (se), ugyanúgy, ahogy természetesen minden
homoszexuálist is szeretettel vár. Miért zárna ki bárkit is ebből a csak a
katolikusoknál létező, ámde a karácsonyra nagyszerűen ráhangoló, és egyben
mindennapos erőfeszítésre indító lelki edzésformából?

A játékszabály annyi, hogy viselkedni kell (miként egy jógaszeánszon is),
emellett célszerű nyitottan, nem pedig a kétezer éves egyház instant
megreformálásának igényével hozzáállni a dologhoz. Így tesz a
miniszterelnök? Így hát: egyetlen szóval sem sérelmezi, hogy a mise rögtön
három Üdvözléggyel indul. Ergo helye van a közösségben. Ugyanúgy helye van
ott, mint annak a testvérünknek, aki néhány évtizeddel eltévedve, 2022
adventjének szent időszakában besúgta az újságíróknak, ki jár melyik
templomba és hány órára  – simán lehet, hogy már meg is bánta. Legkésőbb a
másnapi rorátén, amikor konkrétan így figyelmeztetett minket az evangélium:
„A vámosok és utcanők megelőznek titeket Isten országában”.

A roráte ugyanis úgy zajlik, hogy a bűnbánat után elhangzanak efféle
szentírási részletek (lásd még: „Jaj a hatalmaskodónak!”, vagy másutt: „Az
Úr igazságos és jóságos, ezért a bűnösöknek is utat mutat” – hogy csak az
eheti szövegekből szemezgessek), aztán vannak mindenféle könyörgések,
úgymint „Őrizd meg tieidet attól, hogy szívüket észrevétlenül gőg és
önelégültség kerítse hatalmába!”, vagy például „Töltsd el, Urunk, Lelkeddel
vezetőinket, hogy igazságban és igazságosságban vezessék országunkat!”.

Helyénvalóbb volna, ha Orbán Viktor nem lenne jelen az összes többi bűnös
ember között, amikor mindezek elhangzanak? Tényleg a képmutatás
netovábbjának minősül egy órával korábban felkelni a hideg, sötét hétköznap
hajnalokon, és kedélyes otthoni szalonnázás helyett megtérésre hívó
szövegeket hallgatni a templomban, történetesen már évek óta feltűnés
nélkül, valamely hátsó padban?

A mise végén aztán rendszerint ilyesféleképp imádkozik a pap: „taníts meg
minket arra, hogy a földi dolgokról okosan gondolkodjunk, és az égiekhez
ragaszkodjunk”. Ezt követően az egyik lehetőség, hogy a hívő kijön a
templomból és lerázza magáról az egészet, mintha mi se történt volna, és
van egy másik opció, amikor az ember ezeket a szavakat forgatja még egy
kicsit magában, miközben mise után átzsilipel a munka világába – „milyen
döntések vagy kísértések várnak rám ma, amelyeknél nem szabadna szem elől
tévesztenem az égieket”, ilyesmik. Arról fogalmunk se lehet, hogy a
kormányfő melyiket választotta a kettő közül hétfő reggel kevéssel hét óra
után (aki tutibiztos benne, hogy az elsőt, az ismételje át a máskor oly
nagy elánnal idézett Máté 7,1-et), mivel azonban a második, elgondolkodós
opció minimum elméleti szinten fennáll, talán maradhatunk abban, hogy
vitatható húzás egy templomból kijövő politikust kamerával és mikrofonnal
meggátolni abban, hogy a földi dolgokkal való okos sáfárkodásról
elmélkedjék. Pláne visszatérően, hisz akkor előbb-utóbb már a prédikációra
se fog tudni koncentrálni, mert azon jár az agya, épp mivel fogja odakinn
várni Fábián Tamás.

De ő a miniszterelnök! Kötelessége válaszolni! Nos: nem, nem kötelessége.

(Apró érdekesség egyébként, hogy épp a hétfői rorátén az az
evangéliumrészlet volt soron, amikor Jézust kérdezik hatalmáról a főpapok,
de ő kikerüli a válaszadást. Távol álljon tőlem, hogy bármiféle fals
párhuzamot vonjak, mindenesetre úgy tűnik, a puszta nemválaszolás nem
igazán bűn.)

Magam is szívesen hallgatnék gyakrabban nyilvános miniszterelnöki
sajtótájékoztatókat, szórakoztató műfaj az – hétfő reggel viszont, miséről
távozván, fejben még vagy már tök máshol járva, szoros napirend közben
kifejezetten ellenjavallt bármiféle spontán interjút adni, pláne annak
tudatában, hogy a nincshálózat kéjes örömmel várja, mit lehetne
végigfuttatni a világsajtón egy olyan nap hajnalán, amikor de facto döntés
születik az uniós pénzekről.

Aki mégis kitartana amellett, hogy egy politikus igenis köteles minden
helyzetben minden újságírónak rendelkezésére állni, az fogjon egy tál
popcornt, indítson el a Youtube-on egy MZP-összest, és számolja össze
azokat a megszólalásokat, amelyektől az elmúlt egy évben nem lett volna
célszerűbb eltekinteni.

Aki pedig ezzel együtt tudni véli, hogy a templomba járó bűnös ember
automatikusan álszent, mutasson példát: van még szerencsére másfél hét
adventből, be lehet állítani a vekkert misekezdettől függően hajnali fél
hatra, háromnegyed hatra. Minden erkölcsileg magasabb szinten álló
kereszténység-szakértő a rorátén való rendszeres jelenlétével
demonstrálhatja, milyen is az, amikor valaki sokkal őszintébb szívvel,
sokkal-sokkal alázatosabb szolgaként veti bele magát a sötétben a mínusz 5
fokba és vesz részt bűnbánóan és nyitott lélekkel a szentmisén, hogy onnan
kijőve valóságos szentjelöltként, a két lábon járó ellenségszeretet
példájaként mosolyogjon rá a világra.

*(Nyitókép: YouTube/képernyőfotó)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221215/afc34242/attachment.html>