[Grem] A jogállam!

[KEA]

A jogállam!

Magyar Hírlap, 2022.04.19. - G. Fehér Péter
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20220419-a-jogallam


Az Ukrajna megsegítésében élen járó nyugati hatalmak egymást 
túllicitálva foglalják le, kobozzák el az orosz állampolgároknak a 
területeiken lévő különböző vagyontárgyait


Az indok – gyanúsításról, vádról nemigen beszélhetünk, mivel törvényes 
eljárást egyetlen esetben sem folytattak le –, hogy az illető oligarcha, 
és támogatja Putyin háborúját. Luxusjachtokról, fényűző ingatlanokról, 
vállalati tulajdonrészekről van szó, több milliárd dollár értékben.

Mielőtt még bárki is az orosz dúsgazdagok fogadatlan prókátorának 
bélyegét sütné rám, le kell szögezni, hogy az orosz oligarchák mesés 
vagyonukat a Szovjet-unió összeomlásának idején, zavaros jogi 
körülmények között alapozták meg, rablóprivatizáció útján. Az egykor 
közösségi, állami tulajdon szétzabrálása, sok millió ember kilátástalan 
egzisztenciális élethelyzetbe taszítása mindennek nevezhető, csak éppen 
nem erkölcsösnek, pláne nem igazságosnak.

Későbbi jogszabályok legitimálták a vagyonszerzést – talán a hazai 
olvasóknak sem teljesen idegen az eljárás, a kommunista nómenklatúra 
gazdasági és politikai túlélésének törvényesített eszközeként –, így a 
busás értékek ma már elfogadottan magántulajdonnak számítanak. A 
kommunista egypártrendszerből a többpárti parlamenti demokráciába való 
átmenet az egész posztszovjet térségben hasonlóan ment végbe, 
megjelentek a Nyugatot kiszolgáló vörös bárók. Ez volt a demokratikus 
átalakulás nem várt és még inkább nem kívánt egyik negatív hozadéka.

És mi a nyugati, polgári világ, a szabad piacgazdaság egyik legfőbb 
alaptétele? A magántulajdon szentsége. Most ezen a szentségen lépett túl 
a politika, egyben veszélyes precedenst is teremtve. Ettől kezdve 
bárkinek politikai okokból elvehetik a tulajdonát. Polgári 
demokráciákban tulajdontól csak jogerős bírói ítélettel lehet valakit 
megfosztani. Minden más jogellenes, törvénytelen. Egy jogi eljárás során 
tisztázni kell, hogy a gyanúsított, vádlott milyen bűnöket követett el, 
hogyan és mikor követte el azokat, kinek mekkora kárt okozott és még egy 
csomó minden mást is. Jelen esetben semmi ilyesmi nem történt.

Nem megkerülhető az a tény, hogy az orosz oligarcharendszer kialakulása 
Borisz Jelcin elnökségére esik, de akkor Nyugaton ezt senki sem bírálta. 
Az újgazdag társadalmi osztály ugyanis szíves örömest kiszolgálta a 
külföldi érdekeket – nem kell messzire menni a magyar párhuzamért –, 
vagonszámra hordták ki Oroszországból az extraprofitot, folyt az első 
csecsen háború is, de a polgári áldozatok nagy száma felett a külföld 
simán szemet hunyt a „Business first” jelmondat jegyében. Putyin bűne 
sem az, hogy fenntartotta az oligarcharendszert, hanem az, hogy az 
egészet átstrukturálta, korlátozta a pénzkiáramlást, az oligarchák 
külföldre vitt vagyonának legalább 80 százalékát visszacsatornázta. 
Mindez nagyon is fájt a külföldi spekulánsoknak.

Gyanúsan gördülékenyen megy a nyugati országokban az orosz 
magánszemélyek vagyonának lefoglalása, az inkriminált egyének háborús 
bűnökkel való kapcsolatba hozása. Mintha előre elkészült forgatókönyv 
alapján „dolgoznának”. De hát ez is ismerős számunkra, ha máshonnan nem, 
akkor a mostani parlamenti választás előtt a baloldal retorikájában 
tetten érhető volt a szándék.

Vagyonelkobzással, börtönnel, az alaptörvény felfüggesztésével, 
statáriális bíróságok felállításával fenyegették meg mindazokat, akik a 
polgári, jobboldali, konzervatív, keresztény értékek mellett kiálltak. 
Vagyis a hazai baloldal is nyíltan törvényszegésre készült, ugyanazt 
akarta volna csinálni, mint amit most tesznek az orosz újgazdagokkal 
azok, akiket mindig is kiszolgáltak.

(A szerző lapszerkesztő)

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.