[Grem] Erdő Péter az eucharisztikus kongresszusról és a pápai miséről

[Emoke Greschik]

 Erdő Péter az eucharisztikus kongresszusról és a pápai miséről
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2021. szeptember 12.,
vasárnap | 21:24

https://www.magyarkurir.hu/hirek/-minden-varakozasunkat-felulmulta-erdo-peter-az-eucharisztikus-kongresszusrol-es-papai-miserol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202109

Erdő Péter bíborossal a Ferenc pápa által bemutatott 52. Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmise után beszélgettünk az elmúlt
hét várakozásairól és élményeiről, a Szentatya látogatásáról, a magyar
egyház hídszerepéről.

*– Néhány órával a záró szentmise után beszélgetünk, ami egy igazi
örömünnep volt az Egyház számára. Mit jelentett a pápával való találkozás?*

– Azt hiszem,* óriási dolog volt a magyar egyház számára, de az
eucharisztikus kongresszusok történetében is*, hiszen régóta, huszonegy éve
nem volt jelen pápa a záró szentmisén.

*A Szentatya is nagyon derűsen vett részt a szertartáson*, nem véletlenül,
hiszen két éve ő sem lehetett jelen ilyen nagy rendezvényen a járvány miatt.

Neki is *felszabadult örömet jelentett most ez a közös ünneplés,* és
azoknak a résztvevőknek is, akik távolról érkeztek. Gondoljunk bele,
hogy *hetvennégy
országból regisztráltak,* de lehet, hogy még több helyről jöttek. Nemcsak a
szomszéd országokból és Lengyelországból szép számmal, Németországból is,
hála Istennek, hanem például Lesothóból is, vagy itt voltak az argentínai
magyarok, akik ismerték a pápát, eljöttek, hogy köszöntsék. Aztán jöttek
Kaliforniából, Ázsiából, például Dél-Koreából vagy a Fülöp-szigetekről,
jöttek Burmából is. Tudjuk, hogy a mianmari bíboros úr még egy kitüntetést
is kapott a prágai érsektől a kongresszus során. Tehát *valóban sok helyről
érkeztek,* és *nekik is fellélegzés, reménysugár volt a hosszú bezártság
után.* Együtt ünnepeltük Krisztust, aki mindannyiunk reménye, és ünnepeltük
a Szentatyát is, aki Péter utódaként őt jeleníti meg közöttünk.

*– Hogyan értékeli Ferenc pápa találkozását a magyar püspökökkel?*

– Elmondhatom, hogy *a legnagyobb szeretet légkörében találkoztunk, a pápa
mindenkivel személyesen kedves volt, kezet fogott.* Többünket már ismer is,
hiszen az ad limina látogatáskor a most összegyűlt püspökök nagy része már
jelen volt.

*Bátorított bennünket, és útmutatásokat is adott a mindennapos
lelkipásztori munkánkhoz.*

Természetesen azok az értékek, amelyeket a pápa beszédében hangsúlyozott,
valamilyen módon mindannyiunk munkájában megjelennek. A bátorítás arra
szolgál, hogy ne csak töretlenül, hanem *talán még nagyobb lelkesedéssel
igyekezzünk ezeket megvalósítani.*

*– Az eucharisztikus kongresszus örömteli lezárása volt ez a nap. Mit
jelent a magyar egyháznak, hogy ezt a világeseményt megrendezhette?*

– Azt hiszem, óriási megerősödést jelent. Gondoljunk bele, hogy *maga a
készület ideje is a missziók egész sorával járt: szentségimádási
programokkal, imádságokkal, olyan intenzív katekézisekkel, ami eddig nem
volt. *Gondoljunk bele abba, hogy *például a Forráspont rendezvény, vagyis
az ifjúsági szentségimádás eleinte néhány ezer fiatallal indult, most
péntek este pedig tizenötezren vettek részt rajta*. Gondoljunk arra, hogy*
csütörtökön este a Szent István-bazilikába a szentségimádásra a hívek nem
fértek be, mert akkora tömeg volt, százak, talán ezrek álltak kint a
bazilika előtti téren is.*

Ez nem mindennapos esemény, hanem nagy lelki gazdagodás. *Nagyon sok
kulturális program is volt, sok esemény volt a Szent István Könyvhéttel
kapcsolatosan, volt egy eucharisztikus kongresszusi kantáta, *amelyet ebből
az alkalomból írtak, nagyon sok kiállítás, kiadványok, azt hiszem, ez
maradandó érték és emlék lesz. De voltak lelkipásztori kezdeményezések is.
Azok a közösségek, ifjúsági vagy plébániai csoportok, amelyek eljöttek, és
most csoportosan is üdvözölték a pápát vagy részt vettek a hét eseményein,
ezután is fogják tartani a kapcsolatot egymással. Azt hiszem, ez is
mindenképpen egy gazdagodás. Aztán azt hiszem, *mindenkit gazdagított a sok
előadó lelkiségi, lelkipásztori, emberi tapasztalata is, a sok fakultáció,
például arról, milyen körülmények között dolgozik az egyház Kelet-Ázsiában,
vagy milyen körülmények közt tud Afrikának bizonyos térségeiben élni… Volt
egy Afrika-nap, amelyet azért rendeztünk, hogy jobban megismerjük a
nigériaiak életét és az ottani segítségnyújtás lehetőségeit.* *Volt egy
külön találkozó a Közel-Keletről érkezett főpapoknak* és hívőknek. *Voltak
olyan rendezvények, amelyek tematikus jellegüknél fogva voltak lenyűgözőek*,
például Baltazar Porras venezuelai bíboros úr előadása, amelyben az Actio
Catholica munkáját is erősen érintette, *magyar részről pedig a Hetvenkét
Tanítvány Mozgalom vett részt ebben a tanúságtételben, hogy hogyan lehet a
világiaknak, az egyes szakmánként, hivatásonként szerveződő katolikus
közösségeknek az életét segíteni és a mindennapokba bevinni a hívő
tapasztalatot.* Egyszóval sok területen folyt a munka, és ebből ki-ki a
saját érdeklődésének, lehetőségeinek megfelelően tud hazavinni maradandó
értékeket is.

Nagyon örülök annak is, hogy az ünneplésben a magyar püspökök mindnyájan
részt vettek, volt, aki elejétől végig, mások csak a legnagyobb
eseményeken, de ez is mindenképpen mutatta a püspöki karunknak és az
egyházunknak az egységét és szeretetét.

*– Bíboros úr arról is beszélt a szentmisén, hogy Magyarország híd lehet
Kelet és Nyugat között. Miben látja ennek megvalósulását?*

– Például abban, hogy a történelemben nem volt még olyan eucharisztikus
kongresszus, amelyen keleti és nyugati püspökök ilyen nagy számban
találkoztak egymással. *Keleti szertartású katolikus pátriárkák például itt
voltak négyen is, *illetve Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, aki
nem katolikus, részt vett a pápai misén, és már előtte is itt volt. Nem
csak részt vett, hanem beszédet is mondott a Parlament előtt. Nagyon fontos
volt az is, hogy a hét elején* a Moszkvai Patriarkátus képviselője,
Hilarion metropolita tartott előadást arról, hogy az ortodox hit mit vall
az Eucharisztiáról. *Kiemelte, hogy* tulajdonképpen ezen a téren mi a
hitben teljes közösségben vagyunk. Igaz, hogy egyházaink között még nem
teljes a közösség, de jó reménységünk van arra, hogy ezt tovább tudjuk
építeni.*

*Ilyen szellemű eucharisztikus kongresszusról én nem nagyon tudok. Ennek
pedig az az oka, hogy Magyarország olyan földrajzi fekvésű, olyan
történelmi és emberi kapcsolatokkal rendelkezik, hogy ideális találkozóhely
akár a teológiai, akár az egyházi életre vonatkozó párbeszéd területén.*

*– Ha megenged egy személyes kérdést: hogy érzi magát ezután a gazdag hét
és a gyönyörű szentmise után?*

– Nagyon jól és megrendülten, mert *azt hiszem, hogy minden várakozásunkat
felülmúlta.* A járványveszély, a különféle bizonytalanságok és változások
után, a halasztás után azt hiszem, hogy óriási érdeklődéssel és lelkes
részvétellel valósítottuk meg. A tegnap esti eucharisztikus körmenet pedig
fantasztikus élmény volt, százezres tömeg, talán több százezren is részt
vettek rajta. Amikor kiértünk a Hősök terére, láttuk a kivetítőkön, hogy
egy rész a Parlament melletti utcából akkor fordul ki, hogy majd az
Andrássy útra rátérjen.* Igen nagy volt a részvétel, és az emberek
imádkozva, énekelve, elmélkedve követték az Oltáriszentséget.*

Nem egy séta, nem egy tüntetés volt ez, hanem valóban lelki esemény.

*Fotó: Merényi Zita; Vatican News; MTI; NEK Titkárság*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210914/3d34993a/attachment.html>