[Grem] A halál népbiztosa

[KEA]

>   Még nézhető: A HALÁL népbiztosa (Stefka István filmje Szamuely
>   Tiborról) – a Youtube-on
> 
> *https://www.youtube.com/watch?v=TRW_eMWzt1I*


A halál népbiztosa

Demokrata, 2021.09.05. -- Sinkovics Ferenc
https://demokrata.hu/magyarorszag/a-halal-nepbiztosa-420410/


A halál népbiztosa. Ez a címe Stefka István új filmjének, amelyet a 
minap mutattak be. Látszólag Szamuely Tiborról szól az alkotás, ám a mű 
sokkal, de sokkal szélesebb vágányon halad ennél. Nemcsak korkép, de 
kórkép és súlyos figyelmeztetés is egyben! Stefka Istvánnal beszélgettünk.

– Miért készül kevés film a kommunista rémtettekről, 
tömeggyilkosságok­ról? Félnek a filmesek?

– Még ma is a liberális, balliberális filmkészítők uralják a terepet. 
Például annak a Jancsó Miklósnak tanítványai és szellemi örökösei, aki 
filmjeiben sokat foglalkozott a fehérterrorral, azt sugallva, hogy 
vérontás, a brutalitás csak a fehér csapatok sajátja volt. Tudni kell 
azonban, hogy akik valóban kilengéseket követtek el, mint mondjuk a 
Prónay- és a Héjjas különítmény tagjai, azokat bíróság elé állította a 
Horthy-rendszer, de bíróság elé állította a vörös terror főkolomposait 
is, például Cserny Józsefet, aki a hírhedt Lenin-fiúk parancsnoka volt. 
Megelégeltem, hogy negyven éven keresztül csak egy oldalú képet 
festettek nekünk a Tanácsköztársaságról. Sőt, utcák és intézmények 
viselték az olyan gyilkosok nevét, mint a filozófus Lukács György, vagy 
Szamuely Tibor, Kun Béla, Pogány József, Korvin Ottó és Böhm Vilmos. A 
pártállami rendszer meghamisította a történelmünket, de örökösei még ma 
is hamisítják, úgy gondoltam, végre nézzünk szembe a valósággal! Azt 
mondtuk Csurka Dórával, a film forgatókönyvírójával, hogy szigorúan 
tartjuk magunkat a hiteles leírásokhoz, dokumentumokhoz. Olvastuk a 
témába vágó műveket, Tormay Cécile, Herczeg Ferenc vagy Mályusz Elemér 
könyveit, és azt láttuk, hogy a gazemberségek már Károlyi Mihállyal 
kezdődtek. Herczeg szerint Károlyi hátrakötötte Magyarország kezeit, és 
kiszolgáltatta a nemzetet a bolsevizmusnak. Jellemző a Kádár-rendszerre, 
hogy 1975-ben szobrot állított neki a Parlament szomszédságában. 
Mondván, legyen a fiatalok példaképe!

– Volt, aki visszautasította a szerepet a felkért színészek közül?

– Sokan. Két színész például a Katona József Színházból jelentkezett, 
amikor hírét vették, hogy filmet készítünk. Amikor viszont beleolvastak 
a forgatókönyvbe, azonnal visszaléptek. Látni lehetett, hogy egyesek 
félnek, mások viszont eszmei és ideológiai okokból csináltak hátraarcot. 
Szamuely szerepét ketten utasították vissza. Feleségének, Szilágyi 
Jolánnak a szerepét szintén visszaadta két-három színésznő azzal, hogy 
nem ért egyet a film felfogásával. Végül persze megtaláltuk a rátermett 
szereplőket. Az a tehetséges fiatal szakember pedig, aki a film 
technikai rendezője, nem engedte feltüntetni a nevét a stáblistán, mert 
attól tart, hogy nem tud továbblépni majd a szakmában.

– Mindez harminc évvel a rendszerváltozás után…

– Tíz napig forgattuk a filmet. Reggeltől estig ott voltunk Csurka 
Dórával, nyitott szemmel figyelve a történéseket. A stáb egymás után 
próbálta megmásítani a szöveget. Kivették azt a részt, mikor arról van 
szó, hogy a Warburg és a Rothschild család is pénzelte Lenint. 
Természetesen észrevettük, és vissza is tetettük. Történtek finomabb 
próbálkozások is. A film végére odatettünk néhány mondatot, például azt, 
hogy a 133 nap hozzájárult a trianoni döntés kíméletlenségéhez, 
Magyarország területének és lakosságának kétharmados elvesztéséhez. Arra 
írták át, hogy hozzájárulhatott! Szerencsére észrevettem. El kellett 
magyaráznom ezeknek a fiatal gyerekeknek, hogy mi a különbség a 
hozzájárult és a hozzájárulhatott kifejezések között. Féltek. Azt 
mondtam nekik, hogy csak akkor van értelme a filmnek, ha a véres 
valóságot mutatjuk meg benne.

– Szamuely Tibor a bolsevikok tipikus figurájaként áll előttünk a 
filmben. Hatalomvágyó, szereti a fényűzést, a jólétet, ezt ki is mondja, 
és persze végtelenül cinikus és érzéketlen is. Kásler miniszter úr a 
vetítés előtti bevezetőjében azt mondta, több mint kétszáz éve uralja a 
színt ez a végtelenül destruktív kultúra…

– Aki ezt, a manapság már a liberalizmussal is megtoldott eszmét 
felvállalja, az olyan lesz, mint például Szamuely. Forgathattunk volna 
az ötvenes évekről is, ugyanaz történt, mint 1919-ben. Az ávósok 
embereket öltek, kifosztották a polgári lakásokat, a parasztportákat, 
államosítottak. Ez az ország a Tanácsköztársaságig nem ismert olyat, 
hogy ártatlan emberek vagyonát elvegye az állam! Ami a tiéd, az az enyém 
is. No de ami az enyém, ahhoz neked már semmi közöd. Ma is ez a 
balliberális oldal hitvallása, legutóbb a momentumos Fekete-Győr András 
hívta fel erre a figyelmünket.

– Szándékosan időzítették így, a jövő évi választás elé a filmet?

– Persze. Tudják meg a szavazók, hogy mi következik, ha rossz helyre 
teszik az ikszet. Az ellenzéki média érti, miről van szó, agyonhallgatta 
a készülő filmet. Egyedül a HVG írt róla, mondván, úgysem tudjuk 
megcsinálni, csak egy szakmaiatlan fércmunkára telik a képességeinkből. 
Most, hogy bemutattuk, és lement már a Duna tévében is, a balliberális 
média továbbra is elhallgatja. Így tesz mindig. Amin nem talál fogást, 
azt elhallgatja.

Fotó a filmből

– Fontos üzenetek vannak a filmben. Például az, hogy Károlyi nem a 
belpolitikai helyzet miatt mondott le, hanem 120 ezer koronáért. Az is 
üzenet, hogy a Warburg és a Rothschild család is támogatta Kun Béla 
vérengző kommünjét, mint ahogy az is, hogy a helyi rabbi kidobatja 
Szamuely holttestét a bécsújhelyi zsidó temetőből, jóllehet Szamuely is 
izraelita volt. Nem túl sok ez tabudöngetésből?

– Károlyi velejéig romlott ember volt. Hazaáruló. A szerbekkel, majd 
pedig Benešsel akarta megvédetni saját hatalmát. Herczeg szerint ahhoz a 
huszárhoz hasonlított, aki inkább lelövi a lovát, csak ne jusson az 
ellenség kezére. A ló Magyarország volt, az ellenég pedig a nemzeti 
tábor. Már Lenin és Trockij mögött is ott állt két nagy bankárcsalád, a 
németekkel és a svájciakkal együtt. Nem mese a háttérhatalomról alkotott 
elmélet. Ez az erő jelentős szerepet játszott az első világháború 
kirobbantásában és a nemzetek szétszakításában is. Hozzáteszem, az 
osztrák–magyar birodalom megsemmisítésében a britek és a franciák 
érdekeltek voltak. Ma is igaz, hogy aki azonosul a kommunizmus és a 
liberalizmus elveivel, az embertelenné válik. Nézzük meg például 
Gyurcsány Ferencet, Karácsony Gergelyt, Donáth Annát, Cseh Katalint! 
Ezzel szemben a Magyarországon élő izraeliták a szabadságharcban, de az 
első világháborúban is küzdöttek a magyarokért. Nagytőkések, 
kisboltosok, magyarnak vallották magukat. Volt tartásuk, akárcsak a 
bécsújhelyi rabbinak, aki nem engedhette, hogy egy tömeggyilkos a 
temetőjükben nyugodjék. A bécsújhelyi hitközség kidobatta Szamuely 
holttestét… Ami úgy került oda, hogy Savanyúkút népe már kidobta saját 
temetőjéből, innen vitték Bécsújhelyre. Végül a pecsenyédi erdőben 
földelték el jeltelenül, azóta sem tudni, hol van pontosan.

– Játék- és dokumentumfilm szintézise a mű. A hitelesség miatt 
választották ezt a formát?

– Harmincéves rádiós múlt áll mögöttem, és ez a pálya a dolgok 
bemutatásról, dokumentálásról szólt. Sokan mondják, hogy jobb lett volna 
egy másfél órás játékfilm a témáról, csakhogy az legalább 400-500 
millióba került volna, nekünk viszont csupán 65 milliónk volt. Az NKA, 
az Emmi és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatott bennünket. 
Kásler Miklós miniszter úr a külön keretéhez nyúlt, közismert, hogy 
orvos létére is megszállottan szereti a történelmet, amikor elolvasta a 
forgatókönyvet, tetszett neki a szókimondó szándékunk.

– Milyen lenne ön szerint egy esetleges ellenzéki győzelem után az 
ország? Hasonlítana Kun kommünjére?

– Rengeteg hozzászólást kapok. Legtöbbjük azt követeli, hogy mutassuk be 
a 14 éven felüli fiataloknak a művet. Körbe, az ország minden 
iskolájában. A film a balliberális ideológia és politikai gyakorlat 
látlelete. Ahogy Kásler miniszter úr érzékeltette a bevezetőjében, ez az 
eszme nem változik, csak a személyek cserélődnek koronként, akik 
képviselik. Gyurcsány földönfutóvá akar tenni bennünket, utcai harcokat 
vizionál, Vadai Ágnes meg élesre fent bozótvágókat emleget Orbán 
kollaboránsainak. A Lenin-fiúk köztünk élnek.


-- 

Üdvrivalgással:
KEA.