[Grem] Ma a Rózsafűzér Királynőjének ünnepe / magyarkurir.hu

[Emoke Greschik]

 A rózsafüzér Királynőjének ünnepe
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2011. október 7., péntek |
16:33
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/rozsafuezer-kiralynojenek-uennepe
Október 7-e Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja. E
hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a
keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek
köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Mária e jeles
ünnepét V. Piusz pápa (1566–72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül,
először Győzelmes Boldogasszony néven.

<https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/rozsafuzer.jpg>*A
szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket kifejezve,
Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk. Máriával
együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.*

Adventtől Jézus megkeresztelésének ünnepéig elsősorban az örvendetes
titkokat, nagyböjt folyamán a fájdalmas titkokat, a húsvéti időben a
dicsőséges titkokat imádkozzuk. Az év többi részében felosztjuk a titkokat:
hétfőn és szombaton az örvendetes, kedden és pénteken a fájdalmas, szerdán
és vasárnap a dicsőséges titkokat mondjuk, míg a „világosság titkait”
csütörtökre javasolja a Szentatya.

*

*A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az
Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekbõl adódott
össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.*

A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány
helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni,
százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent
Domonkos kapta azt az üzenetet, hogy az Üdvözlégyet imádkozzák
százötvenszer a Miatyánk helyett.

*A rózsafüzér kezdetben tehát százötven Üdvözlégyből állt, de az
Üdvözlégynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa
1261-ben hozzáadta Jézus nevét.*

*A XV. században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvözlégyhez
hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre, szemlélődésre
indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet mondtak, és így
ötven titkot soroltak fel. Egyes listák százötven titkot tartalmaznak. A
karthauziak a  rózsafüzérrel az õskeresztény pusztai remeték szokását
követték, akik egy-egy zsoltárt imádkoztak el együtt, majd csendben
térdelve vagy leborulva azon hosszasan elmélkedtek, és a végén az elöljáró
összefoglalta az egyéni imákat (zsoltárkollekta). A karthauziak közösen
elmondták az üdvözlégy első részét, Jézus nevéhez hozzáfűzték a megfelelő
titkot, és azon hosszasan egyénileg elmélkedtek, szemlélődtek*.

*Porosz Domonkos az ötven Üdvözlégyet (Quinquagena) tizedekre osztotta, s
ezen imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.*

*Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megalapította a
Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó
imádkozásának elterjedéséhez.*

*A Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három
Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a XVI.
században került a rózsafüzérhez; titkainak számát lecsökkentették: így
lett minden tizednek egyetlen titka.*

*Az üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett
része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban
hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.*

*1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes
Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emlékére.
A pápa a lepantói győzelmet az egész keresztény világ a
rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V.
Piusz, a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a
győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre
vitte, így a keresztesek győztek.*

*XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első
vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára,
ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péterváradi
győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a
győzelemet, XI. Kelemen  pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette.
XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, s a domonkos
miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban
visszahelyezte az ünnepet október 7-re.*

*A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa e jeles
Mária-ünnepnek.*

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211007/3a3d4ee7/attachment.html>