[Grem] Minként nyerhetünk csatát avagy ki a jó hadvezér ?

[Reinisch Egon]

Ha már szóba kerültek a győztes csaták .

Jó hadvezér az aki manőver fölénnyel győzi le  az ellenfélt úgy ,hogy 
akár létszám és fegyverzeti hátrányban is van és külön jó teljesítmény 
ha  még kevesebb vesztesége is van mint az ellenségnek .

Saját rangsoron a nagy létszámú haderők idejéből 1914 ig : Első három 
megkülönböztetés nélkül Görgei (Görgey ),H. v. Moltke,Savoyai Jenő és  a 
negyedik I. Napóleon az ötödik :Der Alte  Fritz.A modern vezérkar és 
kiképzés megalkotója Moltke de Görgei már olyan módszereket alkalmazott 
amelyek megelőlegezték Moltke munkáját .

A manőver fölény az amit a történelmi játék film rendezők nem értenek 
meg így játék filmben ilyen ritkán láthatunk ezért jó háborús film alig 
van  .

Példák a manőver fölényre egy csatában .kikeresni az ellenséges arcvonal 
gyenge pontját (18-19. század ) ott tüzérségi fölénnyel áttörést 
kierőszakolni és aztán az egyik szárny felé fordulni és oldalról 
felsodorintani az ellengés arcvonalat .

Vagy álcázott meneteléssel bekeríteni az ellenség egyik szárnyát és 
annak megkezdeni a felsodorítását .

Létre hozni a teljes bekerítést Lásd Moltke 1870 -71 -s háború amikor 
sikerült az egyik francia sereg csoportot Sedánnál teljesen bekeríteni 
és a foglyok listáját így a poroszok egy császárral indíthatták .

Létezik hadászati manőver fölény (stratégia ) és harcászati (taktikai 
)Manőver fölény .

Hadászati manőver fölény egy nagy térségben végrehajtott több 
seregtesttel (pl. Hadtestekkel ) végrehajtott siker lásd a nemrég 
küldött mesém a magyar 1849-s tavaszi hadjáratról .Clausewitz szerint 
hadászati tartalékot nem érdemes képezni ez majdnem biztos vereséget 
jelent csak  de harcászati tartalékot nagyon is .

A legfontosabb :Egy hadvezér csak akkor tud manőverezni csapataival ha 
azok a kornak megfelelően de képesek voltak zárt rendben harcolni 
követték a tisztek altisztek utasításait a zászlójukat a dobok és a 
kürtök által közvetített parancsokat .Csak ekkor tudja egy hadvezér pl. 
lovas futár tisztekkel befolyásolni a csata menetét .Ha csapatok szét 
rebbenek már nem hallgatnak tisztjeik utasításaira vége az egésznek .Jól 
képzett katonák képesek arra is hogy akár túlerős t5ámadáskor vad 
futásban menekülnek el de ha leszakadtak az ellenségtől tisztjeik 
utasítására hajlandók újra gyülekezni és akár ellentámadásra menne. A 
Rákóczi szabadság harc egyik jellegzetessége volt hogy erre a labancok 
szint mindig képesek voltak a kurucok meg sohasem .

Azért volt 1848-49 döntő változás a Rákóczi szabadság harchoz képest 
mert totális pánik  ugyan még a 49- s tavaszi hadjáratban is elő fordult 
Tápióbicskénél  egy teljes honvéd  hadtest futott el pánikban de a 
mögötte jövő hadtest tisztjei és katonái feltartoztattak a menekülőket 
és ekkor a tisztek képesek voltak újra rendezni a seregtestet .Rákóczi 
idejében a katonák ilyenkor egyszerűen haza futottak és szerencsétlen 
tiszteknek az otthonukból kellett  kibányászni a dicső katonáikat ennyit 
jelent a kiképzés vagy annak hiánya.Lásd a mostani afganisztáni példa.

Ennyi a lényeg persze, hogy egy ember tömeg valódi haderő is legyen a 
mögött elképesztő munka áll .A legfontosabb viszont az emberi tényező 
egészen addig amíg autonóm drónok át nem veszik a harcot  tőlünk emberektől.

Üdv. Egon


-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus