[Grem] A Pázmány Péter Katolikus Egyetem megépítendő új campusáról

[Emoke Greschik]

 Kiválasztották a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervezőjét
Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2021. november 12., péntek |
10:42

https://www.magyarkurir.hu/hirek/kivalasztottak-pazmany-peter-katolikus-egyetem-uj-campusanak-tervezojet
9
Sikeresen lezajlott a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tervezéséről szóló pályázata. Az új
campust a KÖZTI Zrt. és Hamburg C Kft. közösen tervezheti – jelentette be
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció
fejlesztéséért felelős államtitkára november 11-én.

Fürjes Balázs, aki egyben a beérkezett pályaműveket elbíráló zsűri elnöke,
bejelentette, hogy a bírálóbizottság a KÖZTI Zrt. és Hamburg C Kft. közös
pályázók (a KÖZTI Zrt. részéről: Tima Zoltán vezető tervező, a Hamburg C
részéről: Kruppa Gábor vezető tervező) elgondolásait tartotta leginkább
alkalmasnak arra, hogy a PPKE campusának terveit elkészítse. Így ők
álmodhatják meg a Pollack Mihály tér – Szentkirályi utca – Múzeum utca és
Bródy Sándor utca határolta városnegyedben álló új épületkomplexumot.

„A pályázati zsűri elnökeként természetes volt számomra, hogy zsűritagnak
kérjem fel a Budapest és Józsefváros polgármesterei által kinevezett
főépítészeket – köszönöm Erő Zoltánnak és Barta Ferencnek, hogy elfogadták
a felkérést a közös szakmai munkára! Természetes volt a szakmai
szervezetek, a Magyar Építész Kamara és az Építőművészek Szövetsége
részvétele is a bírálóbizottságban. A zsűri izgalmas vitákat folytatott.
Megőrizzük és műemléki hűséggel felújítjuk az Esterházy-palotát és a
Károlyi-palotát, csakúgy, mint a Magyar Rádió homlokzatát” – fogalmazott
Fürjes Balázs.

„Az ingatlanfejlesztés a Józsefvárosban, a Magyar Rádió volt
épületegyüttesének területén, kiemelt közérdekű kormányzati beruházás
keretein belül valósul meg. A fővárost még élhetőbb, még otthonosabb
helyszínné kell alakítanunk, ahol a kormányzati elképzelésnek megfelelően
teret kapnak a magas színvonalú, zöldfelülettel tagolt területek és
oktatási célú épületek” – hangsúlyozta az államtitkár.

„Budapest fejlesztése a mindenkori magyar kormány és a városvezetés közös
feladata, fővárosunkat otthonosabb, működőképesebb helyszínné kell
varázsolnunk. Az elmúlt húsz évben sok szép városépítő munkám volt:
egyetemek, parkok, múzeumok, sportlétesítmények. Fiatalok számára egyetemet
építeni mindig különösen kedves a szívemnek. Nagy megtiszteltetés, hogy a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a MOME, a magyar dizájnegyetem új campusa
után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusbővítését is irányíthatom” –
mondta Fürjes Balázs.

A kormány készen áll a városépítő munka folytatására, ugyanis Budapest
nemzeti erőforrás és lehetőség – hangsúlyozta az államtitkár, aki a
kormányzati fejlesztéspolitika három legfontosabb területének nevezte
Budapesten a közlekedés fejlesztését, az otthonteremtést és a minőségi
zöldterületek növelését. Ez utóbbit szolgálja, hogy az új campus szellős,
zöldfelületekkel tagolt kisebb városközpontban áll majd, amely izgalmas
közösségi tér lehet a Magyar Rádió megújulásra váró épületegyüttesének
területén. „Ahol van park, sétány, fű, fa, virág, sportolási lehetőség és
innovatív a környezet, ott a tanulás is eredményesebb.”

A Pázmány-projekt előkészítése az egyik legjelentősebb felsőoktatással
kapcsolatos kiemelt kormányzati beruházás. A Budapest Fejlesztési Központ
(BFK) feladata, hogy előkészítse a PPKE új campusa oktatási célú
ingatlanjainak a bővítését és fejlesztését célzó projektet – mondta Vitézy
Dávid, a BFK vezérigazgatója. Hozzátette: a PPKE budapesti
ingatlanbővítését az innovációs kihívásoknak való megfelelés is indokolja,
mint például laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok létesítése.
Ezáltal még nagyobb eséllyel vehet részt az egyetem mind a hazai, mind a
nemzetközi tudományos vérkeringésben.

„A PPKE campusának létrehozásához 53.000 négyzetméter nettó hasznos terület
szükséges. Az ingatlant a legmodernebb, a 21. század igényei szerint
tervezett infrastruktúra és térhasználat jellemzi majd, a campus tervezési
területén prognosztizált létszám nagyságrendileg 4000 fő, beleértve a
megközelítőleg 3300 aktív hallgatót, a közel félezer oktatót és oktatói
adminisztrációval foglalkozót, valamint az üzemeltetéshez szükséges fizikai
és adminisztrációs dolgozókat” – ismertette a főbb számokat Vitézy Dávid.

*

*A Pázmány-projektről*

Az oktatási és oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó alapfunkciók mellett
kiemelten fontos egy modern egyetemi könyvtár és az ahhoz tartozó
olvasótermek biztosítása. Mind a nemzetközi, mind a hazai oktatás-kutatás
elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kutatóhelyek jöjjenek létre az
adott területeken. További kiemelt célkitűzés egy modern multifunkcionális
sportlétesítmény, illetve szakkollégium megvalósítása.

A Bírálóbizottság pozitívan értékelte, ha az épületegyüttes:
– építészeti összhatása, tömegeinek megfelelő aránya, városképi megjelenése
gazdagítja a történeti környezetet;
– nyugodt, határozott, múló divatoktól mentes formálásával példát ad a
takarékos, környezetével hosszú távon harmóniában létezni képes építészetre;
– tervezési programjának követelményeit betartották; a funkcionális
kapcsolatokat színvonalasan megoldották;
– kivitelezésének várható költsége kedvező; fenntartásának várható költsége
kedvező; üzemeltetése és karbantartása energia- és erőforrás-hatékony.

*A tervezési területről*

Az ingatlanegyüttes a volt Magyar Rádió tömbjének területén helyezkedik el,
a Nemzeti Múzeum mögötti Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor
utca – Szentkirályi utca által határolt tömbben. A Nemzeti Múzeum 1847-ben
átadott épülete az 1860-as évek elejéig a plébániatemplom, a Nemzeti
Színház, a Ludovika, az Orczy-kastély és a Füvészkert mellett szinte
egyedül képviselt építészeti értéket a Józsefvárosban. Majd 1861-ben, az
országgyűlés Nemzeti Múzeumban való ülésezésének okán a környéken tervezték
elhelyezni a képviselőházat, amely évekkel később, 1865-ben épült fel a
Bródy Sándor utca 6. szám alatt, Ybl Miklós tervei alapján. Ez eredményezte
az arisztokrácia megjelenését a múzeum körüli utcákban, megkezdődött a ma
Palotanegyedként ismert terület beépülése városi palotákkal.

A telektömb Múzeum utcai oldalán a Károlyi-palotához tartozó kert, a
Szentkirályi utcai sarkon pedig a palota finanszírozását biztosító Károlyi
bérház állt. A palota és a bérház együttese meghatározta a tömb
osztottságát: a múzeum felé palota építésére alkalmas nagyobb méretű, a
Szentkirályi utca felé jobban megosztott, kisebb telkek sora alakult ki.

A Károlyi-palota 1949 óta műemléki védettség alatt álló, egyemeletes,
szabadon álló palota, amely a neoreneszánsz egyik legszebb budapesti
emléke, Ybl Miklós alkotása. A zárt, fedett udvart körülvevő épület mögött
terült el a nagyobbik kert, amely a historizmus kertekben való
megjelenésének egyik legkorábbi példája.

Az Esterházy-palota egy-, illetve kétemeletes, szabadon álló, U alaprajzú
főúri palota, amely hátsó, egykori istállói toldalékszárnnyal rendelkezik,
neoreneszánsz homlokzati architektúrával és kiemelkedő, műemléki értékű
belső terekkel, köztük a Márványteremmel.

A Magyar Rádió bővítése már a II. világháború előtt elkezdődött. A
Károlyi-palota és Esterházy-palota megszerzésén túl három Szentkirályi
utcai házat is használatba vett. A lebontott Nemzeti Lovarda helyén modern
irodaházat emeltek, végül az üzemépülettel beépült a Festetics-palota
egykori kertje.

A Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti telek üresen álló hátsó részén levő
stúdiópalotát Gerlóczy Gedeon tervei szerint építették, az épület azonban a
kivitelezés elkészülte után nem sokkal szűkösnek bizonyult. Így azt a
mögötte található egykori kert felé bővíteni kezdték, köztük a közismert
6-os és 22-es stúdiókkal.

A rádió terjeszkedésének következő lépése az 5. számú épület 7. számúval
való összekapcsolása, átépítése volt. A tervek szerint a két épületet a
főfalak áttörésével kötötték össze. Az 1956-os forradalom alatt a 7. számú
épületrész bejárat feletti háromtengelynyi homlokzati fala két emeleten
leomlott, az 5. szám alatti épületrész utcai fala majdnem teljesen kidőlt,
a födémek leszakadtak. A helyreállítási munkákat az eredeti állapotnak
megfelelően végezték. Az épületek utca felőli homlokzata jelenleg
városképileg védett.

A leendő campus területén lévő Károlyi- és Eszterházy-paloták műemléki
értékének megőrzése, tiszteletben tartása és az új beépítések színvonalas
igazodása alapvető tervezői elvárás. A Pollack Mihály tér felé néző paloták
és az új beépítések együttesének struktúrája, tömeghatása és látványa az
építészeti érték növekedését jelentheti, ezért kiemelt építészi feladat.

További részletek: https://ppkecampustervpalyazat.hu/

*Információ a nyertesekről:*
Tima Zoltán:
https://www.kozti.hu/ <https://www.kozti.hu/munkatarsaink/tima-zoltan/>
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tima_Zolt%C3%A1n

Kruppa Gábor:
http://www.kitervezte.hu/tervezok/kruppa-gabor/
https://cseppek.hu/rendezveny/1606kruppa-gabor-ko-es-tegla

*Forrás: BFK*

*Fotó (és további részletek): Fürjes Balázs Facebook-oldala
<https://www.facebook.com/photo/?fbid=263475169134897&set=pcb.263481392467608>*

*Magyar Kurír*
<https://www.facebook.com/photo/?fbid=263475169134897&set=pcb.263481392467608>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211112/a05f6ade/attachment.html>