[Grem] Újabb megfejtést várok - Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után- valamint találós kérdés
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2021. Nov. 1., H, 10:10:10 CET
Kedves Egon! Jó megfejtés, jár a pont, de nem specifikáltam, hogy emberről van szó.
Úgyhogy újabb megfejtést várok.
Hi.Ha írsz Sigrayról, szerintem érdekli a többieket
"reinisch at t-online.hu" <reinisch at t-online.hu> írta:
>Sigray lovaA Huawei mobilomról küldve-------- Eredeti üzenet --------Tárgy: Re: [Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után- valamint találós kérdésFeladó: Sziklay Levente Címzett: grem at turul.banki.huMásolatot kap: Kedves Gyuszi! Nagyon szívesen!És egyúttal egy kérdést is felteszek Neked és a többieknek: Ki volt a Napkirály, (ha nem XIV. Lajos) ÜdvL. Gy Greschik írta:Köszönöm, Levente. GyusziOn Sat, 30 Oct 2021, Sziklay Levente wrote:> Date: Sat, 30 Oct 2021 21:43:45 +0200 (CEST)> From: Sziklay Levente > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> Subject: [Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után> > Kedves Egon, Gyuszi, Laci, többiek!> > Míg minket a világháború megcsonkított, a Monarchia másik fele - hivatalosan A> BIRODALMI TANÁCSBAN KÉPVISELT ORSZÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK szétesett (Birodalmi Tanács> egyébként már rég nem működött). A lakosság amit ma Ausztriának hívunk, Németországhoz> akart csatlakozni.> A Habsburgok egy olyan birodalmon uralkodtak, amit a helyi identitás és az uralkodóház> iránti legitimitás tartott össze. Ahogy I.Ferenc mondta egy francia követnek:> > „Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget ugyanabban az> időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el önöket mind. Én a> magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba teszem. Mindegyik a maga> szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat.> Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.”> > Ausztriában 1918-at követően a hazafiság és összetartozás érzése elsősorban a növekvő> önállósággal rendelkező osztrák tartományokban volt jelen. A Tirolban, Voralbergben,> Karintiában, Bécsben és máshol élők mindenekelőtt tirolinak, voralberginek,> karintiainak, bécsinek stb. vallották magukat. A tartományok az évszázadok során> szinte nemzetként őrizték hagyományaikat, kivívott autonómiájukat, valamint> szokásaikat, és adták tovább mindezt az ott élők generációról generációra.> > Ausztriában> * a tartományi hazafisággal és kötődésekkel mellett> * a német nemzethez tartozás érzése a nagynémet nacionalizmus is erős volt.> * és volt egyfajta, a Habsburgokhoz és a katolikus egyházhoz kötődő - homályos, nem> a modern nemzettudatnak megfelelő - osztrák közösség- és küldetéstudat is.> A tartományi hazafiság ápolását politikai okokból (hagyományos tömegbázis a „vidék”)> kiváltképpen a keresztényszociálisok szorgalmazták, melynek következményei közé> tartozott a tradicionális Bécs és a tartományok ellentétének további elmélyülése> az Első Köztársaság idején.> > A szocialisták vezetője, Otto Bauer, akit a háború végén osztrák külügyminiszter lett> egy titkos csatlakozási szerződést kötött a szociáldemokrata Németországgal, amit az> antant megvétózott. Az osztrák—német egyesülést Otto Bauer az össznémet demokrácia> forradalmi programjának tekintette.> > A liberálisok nagynémet nacionalisták voltak.> > A keresztényszociális párt, mely álláspontja a húszas években még csak „átmenetileg”> független Ausztriáról szólt (trükkösen elkerülték így a Anschluss kérdését) -> szövetségben a liberálisokkal - ez utóbbiak minden nagynémet szimpátia mellett nem> akartak egy szociáldemokrata irányítású Németországhoz csatlakozni (átmenetileg).> A keresztényszocialisták a harmincas évek elején, „a rendszerváltás pillanatában” és> azt követően beletörődött és számolt Ausztria „hosszú távú” életképességével,> fennmaradásával. A keresztényszocialista pártban gyakori volt az az elképzelést, mely> szerint a Habsburg-ház egyfajta sajátos osztrák képződményt jelentett, és a Monarchia> tradíciójának és „küldetésének” (a Duna menti népek békés egymás mellett élése)> továbbvitelét kifejezetten a keresztényszociális pártnak kell magára vállalnia> > Ignaz Seipel keresztényszocialista kancellár, az első Osztrák Köztársaság egyik> legmeghatározóbb politikusa – aki korábban IV. Károly gyóntatója volt – az Anschlusst> egészen haláláig nem tartotta „aktuálisnak”; ezzel egyfelől a bizonytalan jövőbe tolta> annak megvalósulását, másfelől elfogadva a béke feltételeit, reálisnak tartotta> Ausztria létezését, sőt bizonyos egyedi osztrák szerep meglétére utalt: „Nekünk,> osztrák-németeknek különleges feladatunk volt Közép-Európa, a kelet, a szlávok,> a magyarok stb. vonatkozásában. Teljesítettünk mindent, vagy sem? Ha nem, akkor> egyszerűen »haza leszünk zavarva« a »Birodalomba«, és ott tartományként kerülünk,> a többi tartomány mellett, porosz uralom alá, mivel az Úr nem tud velünk mit kezdeni…> Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy Ausztriának egy olyan országnak kell lennie,> amely más államokkal szoros és baráti kapcsolatot ápol. A »vérkeveredés « bennünk> éppen annyi, mint a szomszédainkban, mint Európa összes népében.”> > Seipel nevéhez fűződik az „ein Volk in zwei Staaten” jelszava, mind kancellárként,> mind a politika formálójaként harmonikus viszony kiépítésére törekedett a weimari> Németországgal, de mindig kerülte a szorosabb egység lehetőségének felvetését.> Meggyőződéséhez leginkább egy olyan nemzetek feletti királyság állt közel, amely egész> Közép-Európában alternatívát nyújthatott a „vörös és a barna kór” ellenében egy stabil> tekintély alatt.> > > > > A két világháború közötti Ausztria hideg polgárháborúba süllyedt, a politika a> szocialisták és a keresztényszocialisták közötti szembenállásáról szólt - kb. mint> jobb- és baloldal nálunk 1990 után. A két nagy párt harca az Első Köztársaságot> gyengévé és bénulttá, a lakosság nagy százalékát pedig fogékonnyá tette minden rendet,> jövőt és biztonságot ígérő politika iránt.> > > Az első olyan osztrák kormányzat, mely felvállalta Ausztria létezését, mint értelmes> és érdemes célt, Engelbert Dollfuss kancellár ("zsebkancellár", "MilliMetternich") > „pártnélküli”, „hivatásrendi” és katolikus autoriter rendszere volt, mely rövid> fegyveres harc után diktatúrát vezetett be, betiltotta a szociáldemokrata pártot és a> szakszervezeteket, valamint a többi pártot is.> De a keresztényszocialista párt beépült ebbe a „pártnélküli” struktúrába, biztosítva> és megőrizve „benne” saját hatalmi pozícióit, valamint befolyását a döntési> mechanizmusokra. Súlyos tehertételként nehezedett az Osztrák Keresztényszociális> Pártra az autoriter szisztéma elfogadása és az abban való aktív közreműködés, melynek> igazolására a legkézenfekvőbb érvként az „ostromlott vár pszichózisa”> kínálkozott. Ausztria önállóságának fenntartása, az osztrák nemzet létezésének> elfogadása és ennek történelmi, kulturális stb. igazolása alapvetően> a keresztényszociális párt és tömegbázisa, valamint annak holdudvarához tartozó> csoportok érvrendszerében jelent meg. A párt demokratikus tradícióitól elszakadt,> asszisztált a demokratikus intézményrendszer leépítésével valamint a szociáldemokrata> párt betiltásával.> > Dolfuss és Schussnig alatt legitimista osztrák politikusok komoly befolyáshoz> jutottak, és felmerült Ottó trónra emelése, mint a végső eszköz Ausztria megmentéséhez> - de ehhez Mussolini jóváhagyása is kellett volna.> > Üdv> L.> > Reinisch Egon írta:> > > Kedves Balázs !> > Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .> > Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen kitiltotta a> Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó jog nyilatkozott megtételéhez> kötötte és a Habsburg magán vagyon nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van> tiltva az összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon természetesen> használják sőt itt a tényleges katona tisztek (legalábbis 1990 ben még így volt )a> Habsburg haderő 19. század végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .> > Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény címén .> > A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem akart Ausztriához> tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak ezért az 1938 március 12. bevonuló német> csapatokat leírhatatlan lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi> a nácizmus mi az új háború.> > Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni legitimisták persze voltak> ma is vannak de ők akkor meg sem mertek szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél> ekkor szintén nem volt semmi esélye .> > Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól tudom Ferenc József> étkészletét sok egyéb személyes tárggyal együtt visszakapták de a család meglepve> tapasztalta hiányoznak a leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem> szerette a levest .> > Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az egyetlen esély .> > Üdv. Egon> > 2021.10.27. 12:17 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:> Kedves Egon!>> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte a> figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak Magyarországra akart> Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott volt-e legitimitsa csapat?> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új Jugoszlávia nem> vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a királyság mint inézmény?>> Köszönettel>> VB_______________________________________________ Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]> Mentes a vírusoktól. www.avast.com> > > > > > Kedves Balázs !> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen> kitiltotta a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó> jog nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon> nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az> összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon> természetesen használják sőt itt a tényleges katona tisztek> (legalábbis 1990 ben még így volt )a Habsburg haderő 19. század> végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .> > Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény> címén .> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem> akart Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak> ezért az 1938 március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan> lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a> nácizmus mi az új háború.> > Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni> legitimisták persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek> szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél ekkor szintén nem> volt semmi esélye .> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól> tudom Ferenc József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal> együtt visszakapták de a család meglepve tapasztalta hiányoznak a> leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem> szerette a levest .> > Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az> egyetlen esély .> Üdv. Egon> > 2021.10.27. 12:17 keltezéssel,> VASARHELYI Balazs írta:> > > > Kedves Egon!> > Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte> a figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak> Magyarországra akart Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott> volt-e legitimitsa csapat?> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új> Jugoszlávia nem vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a> királyság mint inézmény?> > Köszönettel> > VB> > > _______________________________________________> Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> > > > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com > > > > _______________________________________________> Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> >Köszönöm, Levente. GyusziOn Sat, 30 Oct 2021, Sziklay Levente wrote:> Date: Sat, 30 Oct 2021 21:43:45 +0200 (CEST)> From: Sziklay Levente > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> Subject: [Grem] Boldog IV. Károly királyunkról - és Ausztriáról 1918 után> > Kedves Egon, Gyuszi, Laci, többiek!> > Míg minket a világháború megcsonkított, a Monarchia másik fele - hivatalosan A> BIRODALMI TANÁCSBAN KÉPVISELT ORSZÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK szétesett (Birodalmi Tanács> egyébként már rég nem működött). A lakosság amit ma Ausztriának hívunk, Németországhoz> akart csatlakozni.> A Habsburgok egy olyan birodalmon uralkodtak, amit a helyi identitás és az uralkodóház> iránti legitimitás tartott össze. Ahogy I.Ferenc mondta egy francia követnek:> > „Az én népeim idegenek egymáshoz. Nem kapják meg ugyanazt a betegséget ugyanabban az> időben. Franciaországban, ha jön a láz, egyszerre fogja el önöket mind. Én a> magyarokat Olaszországba, az olaszokat Magyarországba teszem. Mindegyik a maga> szomszédjára vigyáz. Az egyik nem érti meg a másikat, és az egyik gyűlöli a másikat.> Ellenszenvükből rend születik, s a kölcsönös gyűlöletből általános béke.”> > Ausztriában 1918-at követően a hazafiság és összetartozás érzése elsősorban a növekvő> önállósággal rendelkező osztrák tartományokban volt jelen. A Tirolban, Voralbergben,> Karintiában, Bécsben és máshol élők mindenekelőtt tirolinak, voralberginek,> karintiainak, bécsinek stb. vallották magukat. A tartományok az évszázadok során> szinte nemzetként őrizték hagyományaikat, kivívott autonómiájukat, valamint> szokásaikat, és adták tovább mindezt az ott élők generációról generációra.> > Ausztriában> * a tartományi hazafisággal és kötődésekkel mellett> * a német nemzethez tartozás érzése a nagynémet nacionalizmus is erős volt.> * és volt egyfajta, a Habsburgokhoz és a katolikus egyházhoz kötődő - homályos, nem> a modern nemzettudatnak megfelelő - osztrák közösség- és küldetéstudat is.> A tartományi hazafiság ápolását politikai okokból (hagyományos tömegbázis a „vidék”)> kiváltképpen a keresztényszociálisok szorgalmazták, melynek következményei közé> tartozott a tradicionális Bécs és a tartományok ellentétének további elmélyülése> az Első Köztársaság idején.> > A szocialisták vezetője, Otto Bauer, akit a háború végén osztrák külügyminiszter lett> egy titkos csatlakozási szerződést kötött a szociáldemokrata Németországgal, amit az> antant megvétózott. Az osztrák—német egyesülést Otto Bauer az össznémet demokrácia> forradalmi programjának tekintette.> > A liberálisok nagynémet nacionalisták voltak.> > A keresztényszociális párt, mely álláspontja a húszas években még csak „átmenetileg”> független Ausztriáról szólt (trükkösen elkerülték így a Anschluss kérdését) -> szövetségben a liberálisokkal - ez utóbbiak minden nagynémet szimpátia mellett nem> akartak egy szociáldemokrata irányítású Németországhoz csatlakozni (átmenetileg).> A keresztényszocialisták a harmincas évek elején, „a rendszerváltás pillanatában” és> azt követően beletörődött és számolt Ausztria „hosszú távú” életképességével,> fennmaradásával. A keresztényszocialista pártban gyakori volt az az elképzelést, mely> szerint a Habsburg-ház egyfajta sajátos osztrák képződményt jelentett, és a Monarchia> tradíciójának és „küldetésének” (a Duna menti népek békés egymás mellett élése)> továbbvitelét kifejezetten a keresztényszociális pártnak kell magára vállalnia> > Ignaz Seipel keresztényszocialista kancellár, az első Osztrák Köztársaság egyik> legmeghatározóbb politikusa – aki korábban IV. Károly gyóntatója volt – az Anschlusst> egészen haláláig nem tartotta „aktuálisnak”; ezzel egyfelől a bizonytalan jövőbe tolta> annak megvalósulását, másfelől elfogadva a béke feltételeit, reálisnak tartotta> Ausztria létezését, sőt bizonyos egyedi osztrák szerep meglétére utalt: „Nekünk,> osztrák-németeknek különleges feladatunk volt Közép-Európa, a kelet, a szlávok,> a magyarok stb. vonatkozásában. Teljesítettünk mindent, vagy sem? Ha nem, akkor> egyszerűen »haza leszünk zavarva« a »Birodalomba«, és ott tartományként kerülünk,> a többi tartomány mellett, porosz uralom alá, mivel az Úr nem tud velünk mit kezdeni…> Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy Ausztriának egy olyan országnak kell lennie,> amely más államokkal szoros és baráti kapcsolatot ápol. A »vérkeveredés « bennünk> éppen annyi, mint a szomszédainkban, mint Európa összes népében.”> > Seipel nevéhez fűződik az „ein Volk in zwei Staaten” jelszava, mind kancellárként,> mind a politika formálójaként harmonikus viszony kiépítésére törekedett a weimari> Németországgal, de mindig kerülte a szorosabb egység lehetőségének felvetését.> Meggyőződéséhez leginkább egy olyan nemzetek feletti királyság állt közel, amely egész> Közép-Európában alternatívát nyújthatott a „vörös és a barna kór” ellenében egy stabil> tekintély alatt.> > > > > A két világháború közötti Ausztria hideg polgárháborúba süllyedt, a politika a> szocialisták és a keresztényszocialisták közötti szembenállásáról szólt - kb. mint> jobb- és baloldal nálunk 1990 után. A két nagy párt harca az Első Köztársaságot> gyengévé és bénulttá, a lakosság nagy százalékát pedig fogékonnyá tette minden rendet,> jövőt és biztonságot ígérő politika iránt.> > > Az első olyan osztrák kormányzat, mely felvállalta Ausztria létezését, mint értelmes> és érdemes célt, Engelbert Dollfuss kancellár ("zsebkancellár", "MilliMetternich") > „pártnélküli”, „hivatásrendi” és katolikus autoriter rendszere volt, mely rövid> fegyveres harc után diktatúrát vezetett be, betiltotta a szociáldemokrata pártot és a> szakszervezeteket, valamint a többi pártot is.> De a keresztényszocialista párt beépült ebbe a „pártnélküli” struktúrába, biztosítva> és megőrizve „benne” saját hatalmi pozícióit, valamint befolyását a döntési> mechanizmusokra. Súlyos tehertételként nehezedett az Osztrák Keresztényszociális> Pártra az autoriter szisztéma elfogadása és az abban való aktív közreműködés, melynek> igazolására a legkézenfekvőbb érvként az „ostromlott vár pszichózisa”> kínálkozott. Ausztria önállóságának fenntartása, az osztrák nemzet létezésének> elfogadása és ennek történelmi, kulturális stb. igazolása alapvetően> a keresztényszociális párt és tömegbázisa, valamint annak holdudvarához tartozó> csoportok érvrendszerében jelent meg. A párt demokratikus tradícióitól elszakadt,> asszisztált a demokratikus intézményrendszer leépítésével valamint a szociáldemokrata> párt betiltásával.> > Dolfuss és Schussnig alatt legitimista osztrák politikusok komoly befolyáshoz> jutottak, és felmerült Ottó trónra emelése, mint a végső eszköz Ausztria megmentéséhez> - de ehhez Mussolini jóváhagyása is kellett volna.> > Üdv> L.> > Reinisch Egon írta:> > > Kedves Balázs !> > Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .> > Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen kitiltotta a> Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó jog nyilatkozott megtételéhez> kötötte és a Habsburg magán vagyon nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van> tiltva az összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon természetesen> használják sőt itt a tényleges katona tisztek (legalábbis 1990 ben még így volt )a> Habsburg haderő 19. század végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .> > Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény címén .> > A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem akart Ausztriához> tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak ezért az 1938 március 12. bevonuló német> csapatokat leírhatatlan lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi> a nácizmus mi az új háború.> > Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni legitimisták persze voltak> ma is vannak de ők akkor meg sem mertek szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél> ekkor szintén nem volt semmi esélye .> > Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól tudom Ferenc József> étkészletét sok egyéb személyes tárggyal együtt visszakapták de a család meglepve> tapasztalta hiányoznak a leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem> szerette a levest .> > Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az egyetlen esély .> > Üdv. Egon> > 2021.10.27. 12:17 keltezéssel, VASARHELYI Balazs írta:> Kedves Egon!>> Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte a> figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak Magyarországra akart> Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott volt-e legitimitsa csapat?> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új Jugoszlávia nem> vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a királyság mint inézmény?>> Köszönettel>> VB_______________________________________________ Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> > > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]> Mentes a vírusoktól. www.avast.com> > > > > > Kedves Balázs !> Nagyon jó a kérdés de én már ezzel nem is mertem foglalkozni .> Ausztriában egy szociáldemokrata kormány alakult amely egyszerűen> kitiltotta a Habsburg családot Ausztriából,a visszatérést lemondó> jog nyilatkozott megtételéhez kötötte és a Habsburg magán vagyon> nagy részét államosította.Ausztriában ma is be van tiltva az> összes nemesi cím használata :Nem hivatalos arisztokrata bálon> természetesen használják sőt itt a tényleges katona tisztek> (legalábbis 1990 ben még így volt )a Habsburg haderő 19. század> végi díszegyenruhájában mennek(mentek) bálozni .> > Ha érdekel a téma a elolvashatod a Wikipédián :Habsburg -törvény> címén .> A legfontosabb az osztrákok jelentős része már a kiegyezéskor sem> akart Ausztriához tartozni .Ők a Nagy Német Birodalomba vágytak> ezért az 1938 március 12. bevonuló német csapatokat leírhatatlan> lelkesedéssel fogadták (kevés kivétellel )aztán megtanulták mi a> nácizmus mi az új háború.> > Így IV. Károly maga is tudta esélye sincs Ausztriába menni> legitimisták persze voltak ma is vannak de ők akkor meg sem mertek> szólalni .A cseheknél és a többi szláv népnél ekkor szintén nem> volt semmi esélye .> Most folyik több per a család vagyonával kapcsolatban ha jól> tudom Ferenc József étkészletét sok egyéb személyes tárggyal> együtt visszakapták de a család meglepve tapasztalta hiányoznak a> leveses tányérok azt hitték ellopták de nem, Ferenc Jóska nem> szerette a levest .> > Így paradox módon Rákóczi és Kossuth hazája volt számára az> egyetlen esély .> Üdv. Egon> > 2021.10.27. 12:17 keltezéssel,> VASARHELYI Balazs írta:> > > > Kedves Egon!> > Elnézést, picit hosszú eszmefuttatások miatt lehet, hogy elkerülte> a figyelememet, de ami engem érdekelne: miért épp/csak> Magyarországra akart Károly visszajönni, miért nem Bécsbe? Ott> volt-e legitimitsa csapat?> + elég sok országnak volt még egyszerre királya.... pl. Új> Jugoszlávia nem vonzotta? Vagy a cseheknél nem merült fel a> királyság mint inézmény?> > Köszönettel> > VB> > > _______________________________________________> Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> > > > > > Mentes a vírusoktól. www.avast.com > > > > _______________________________________________> Grem mailing list> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem> >_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról