[Grem] ma Bld.Salkaházi Sára, szűz, vértanú ünnepe

[Emoke Greschik]

 Boldog Salkaházi Sára szűz és vértanú
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2021. május 11., kedd | 9:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-salkahazi-sara-szuz-es-vertanu

Salkaházi Sárára emlékezünk liturgikus emléknapján, május 11-én. A
Szociális Testvérek Társasága nővére 1944. december 27-én életét adta az
üldözöttekért.

*Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán*. *Eredeti neve:
Schalkház Sarolta Klotild volt. **Tanítónői oklevelet szerzett, de csak egy
évig tanított. Könyvkötőnek tanult, majd húga kalapüzletében dolgozott.
Emellett újságíró, író és lapszerkesztő volt.* *A nagy társadalmi
különbségekre** nagy szociális érzékenységgel igyekezett válaszolni
publikációival, valamint a lányokat és asszonyokat érintő
szervezőmunkájával.*

Szülővárosa közéletében élénken részt vett, t*árcáiban, novelláiban frissen
reagált az eseményekre. Hamar elsajátította azt a (századfordulón egyébként
is divatos) szimbolikus kifejezésmódot, amellyel a kisebbségbe
kényszerített magyarság sanyarú sorsát megrajzolhatta. 1926-ban jelent meg
első novelláskötete Fekete furulya címmel.*

*1922–23-ban néhány hónapig eljegyzett menyasszony volt,* *azonban szívében
már éledező hivatása felé fordult.*

*1927-ben ismerkedett meg a Kassán letelepedő szociális testvérekkel.
Elvégezte az általuk szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot, és
lélekben egyre közelebb került a Magyarországon Slachta Margit által
1923-ban alapított Szociális Testvérek Társasága szelleméhez. A budapesti
anyaházban ugyan kissé furcsállták **modern, fesztelen életmódját, amihez
hozzátartozott a cigarettázás is,* *de nem vágták el útját a közösséghez.
Sára belátta, hogy változnia, bizonyítania kell, *s kemény küzdelmek árán
rövid időn belül leszokott a dohányzásról és az újságírói élet kínálta
„szabadságról”,* hogy az Istennek adott lélek belső szabadságának új
távlatokat nyitó útjára léphessen.*

*1929-ben lépett be az ősi szerzetesi eszményt modern formában követő
Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930-ban tette. Ebben a
Szent Benedek lelkiségét követő, szentlelkes, a szociális ínséget szenvedők
felé forduló közösségben Salkaházi Sára kibontakoztathatta írói, szociális,
szervezői, pedagógiai adottságait.*

*Először Kassán szervezte meg a Karitász munkáját. Majd 1932 őszén
áthelyezték Komáromba, ahol szintén a Karitász tevékenységét irányította,
emellett gyermekkonyhára felügyelt, heti huszonhat órában hitoktatást
tartott, szerkesztette a Katholikus Nő című folyóiratot, kegytárgyüzletet
vezetett, felügyelt a szegények menházában, és családokat látogatott*.
*1934-től
megbízták a szlovenszkói magyar nők szervezésével. Esterházy Lujzával
létrehozták a Katholikus Nőszövetséget, Sára 1937-ig a mozgalom országos
vezetője volt. Állandó levelezésben állt nyolcvan egyesületi vezetővel,
kurzusokat szervezett, beutazta a Felvidék és Kárpátalja városait,
előadásokat tartott katolikus lányoknak és asszonyoknak.*

*1934-ben igen kimerült állapotban visszahelyezték Kassára, ez évben nem
tehetett fogadalmat*. *1937 augusztusában végleg elhagyta Kassát, és
Budapestre költözött. Az anyaházban mindig olyan beosztást kapott, amilyen
munkára épp nem volt ember. Egy év alatt tizennyolcféle munkaterületen
tevékenykedett.*

*1938–39-ig Sára testvér a szepesi, kassai, 1939–41-ig a técsői majd a
rahói járás szociális előadója volt. 1939-ben a Katholikus Női Szociális
Képzőben is tanított.*

*1940 pünkösdjén örökfogadalmat tett. Jelmondata: „Alleluja! Ecce ego,
mitte me!” (Íme itt vagyok, engem küldj!) **Nevét *1942-ben – amikor a
németbarátság miatt sokan visszavették eredeti német nevüket –,*
Salkaházira magyarosította.*

*Slachta Margit és a Szociális Testvérek Társasága minden eszközzel küzdött
az ország**ot elárasztó nemzetiszocialista métely* *ellen.* *Ez **komoly
veszélyekkel járt, amit* *a testvérek tudatosan vállaltak. Sára testvér
1940 áprilisában így írt naplójában: **„…a kínzástól ne féljek, az apró
testi gyengeségeket fogadjam szívesen, a halálnak örüljek”.*

*1941 februárjától a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Országos
Szövetségének vezetője volt, és a mozgalom lapjának szerkesztője. Három év
alatt öt új otthont alapított közel háromszáz férőhellyel. Megkezdte a
munkásnők főiskolájának szervezését. Állandóan utazgatott, tanulmányi és
lelkinapokat tartott, gyűléseket szervezett. Írásaival határozott katolikus
ideológiai programot adott **az elpogányosodott, fasizálódó
közszellem* *ellenében.
Egyre jobban égett benne a vágy, hogy felajánlhassa életét* „*azon esetre,
ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldöztetése következne be”*. *Az
engedélyt megkapta, és az életfelajánlás – teljes titoktartással – a
központi és a kerületi elöljáró jelenlétében 1943. szeptember 14-én
megtörtént a budapesti anyaház Szentlélek-kápolnájában.*

*1943-ban Árpád-házi Boldog Margitot a szentek sorába iktatták. Az 1944-es
ünnepségsorozat keretében március 19-én, Budapesten a Magyar Művelődés
Házában (ma Erkel Színház) előadták Salkaházi Sára Fény és illat című,
Szent Margitról szóló misztériumjátékát, mely az isten- és emberszeretet
hősies apoteózisa. Az előadás **után a hatóság berekesztette* *a Katolikus
Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségének ezt követő gyűlését. *

*A német megszállás idején **a szociális testvérek kivették részüket az
üldözöttek – nem kis bátorságot igénylő – menekítéséből. Mintegy ezer ember
köszönheti nekik az életét, közülük mintegy százan személy szerint Sára
testvérnek. A Társaság összes budapesti és vidéki háza tele volt hamis
papírokkal ellátott bújtatottakkal.*

*1944. december 27-én a nyilasok körülzárták **a Bokréta utcai
munkásnőotthont, amely Sára testvér vezetése alatt állt. Zsidó*k *után
kutattak,* *s négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma
hitoktatónőt **őrizetbe
vették.** Sára testvér éppen nem tartózkodott a házban, csak végszóra
érkezett meg. Elkerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Mint
az otthon felelős vezetőjét őt is elhurcolták, s egy szemtanú szerint még
aznap este mind a hatukat – mezítelenre vetkőztetve – a jeges Dunába lőtték
a Szabadság híd lábánál.* *A kivégzés* *előtti percben Sára testvér
gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy
keresztet vetett magára. Isten elfogadta életfelajánlását, életáldozata
betejesedett.*

*Hősies embermentő tevékenységéért a jeruzsálemi Jad Vasem intézet 1972-ben
felvette a Világ Igazai közé. A Magyar Köztársaság belügyminisztere
1996-ban bátor magatartása és helytállása elismeréséül posztumusz Bátorság
érdemjelet adományozott Sára testvérnek. Emlékét számos emléktábla és
emlékhely őrzi, teret és rakpartot nevezetek el róla.*

Boldoggáavatási eljárását a Szociális Testvérek Társasága 1996 végén
kezdeményezte, lefolytatását a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte.
Boldoggáavatási dekrétumát 2006. április 28-án írta alá XVI. Benedek pápa,
az ünnepélyes kihirdetésére pedig 2006. szeptember 17-én került sor a
budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Az ünnepi szentmisét Erdő
Péter bíboros mutatta be.

*Mindenható, örök Isten, te boldog Sára szűz és vértanú neked szentelt
életét mártíromsággal koronáztad meg. Kérünk, engedd, hogy hirdethessük a
szegényeknek az üdvösséget, a raboknak a szabadulást, a szomorúaknak az
örömet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

A Boldog Salkaházi Sára naplóbejegyzéseiből összeállított *A szeretet
tüzével* című kötet megvásárolható az Új Ember online könyváruházban
<https://bolt.ujember.hu/?product=a-szeretet-tuzevel-valogatas-boldog-salkahazi-sara-naplojabol>
.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210511/df0ffc4b/attachment.html>