[Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás

[Emoke Greschik]

*A Fudan nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot  / Horváth J. biztonságpol.
szakértő*

https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html

2021. április 30. 16:49
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119333-A_Fudan_nem_jelent_nemzetbiztonsagi_kockazatot.html#>

„A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.” Ez a latin mondás volt a
rendszerváltozás után megalakult polgári elhárítás, a Nemzetbiztonsági
Hivatal első jelmondata. A napokban ez jutott eszembe, amikor a kínai Fudan
Egyetem körül kirobbantott vita érveit olvastam.

Sajnos *nem ez az első eset hazánkban, hogy politikai vagy üzleti
megfontolásból kipattant vitáknak titkosszolgálati hátteret igyekeznek
felrajzolni, ezzel pedig az egyik fél érveit nyomatékosítan*i. Az elmúlt
tíz év során *a paksi bővítés és a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének
Budapestre költöztetése során **számtalanszor hallottuk* * indokként, hogy
ezek milyen súlyos nemzetbiztonsági kockázatot rejtenek*. * Csakúgy, mint
amikor a kormány keleti nyitás politikájának eredményeként kínai
pénzintézetek nyitottak képviseletet Budapesten. Legutóbb pedig a Fudan
Egyetem tervezett campusa *­*miatt **lett kiemelt érv a magyar ellenzék
részéről **a nemzetbiztonságunk miatt érzett aggodalom.*

Ezért úgy gondolom, *nem árt néhány dolgot tisztázni.* Először is,* a
magyar gazdaság harminc éve nyitott. A világ bármely szegletéből
érkezhetnek befektetők,* akik nálunk kívánnak vállalkozást alapítani.
Amennyiben megfelelnek a magyar jogszabályoknak, illetve ma már az EU-s
irányelveknek, valamint a NATO-tagságunkból fakadó biztonsági
kritériumoknak, akkor szívesen látjuk őket. *Ha a vállalkozás profilja
alapján a nemzetbiztonsági törvény hatálya alá esnek, akkor a magyar
titkosszolgálatok is átvilágítják őket. Ha kockázati tényező merül fel vagy
nemzetközi partnerektől érkezik jelzés, akkor **a vállalkozás** nem kap
engedélyt, vagy akár vissza is vonhatják azt.* Voltak erre példák az elmúlt
évtizedekben.

De ha az alapján döntenének az illetékesek, hogy a világ mely égtájáról
érkeznek a befektetők, akkor súlyos hibát vétenének. Globalizált világunk
ugyanis nem fekete vagy fehér.* Ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy
Németország automatikusan lemondana kínai vagy orosz üzleteiről,
megnézhetnék magukat. **A világ országai versenyt futnak a befektetőkért. A
várható haszon és az ezzel együtt járó kockázat – akár nemzetbiztonsági
kockázat is – mindig alapos mérlegelést, vizsgálatot kíván.*

Most nézzük kicsit közelebbről *a Fudan Egyetem* ügyét, amely a magyar
ellenzék szerint komoly titkosszolgálati fenyegetést jelent. *Először is a
világ egyik legjobb egyeteméről beszélünk, amely Európában először
Budapesten létesítene campust. *Sajnos jelenleg az unióban nincs olyan
egyetem, amely hason­lóan magasan jegyzett lenne. Belátható, hogy *a Fudan
által birtokolt tudás Magyarország számára fontos értékké válhat, illetve
üzletileg is jó befektetés lehet.*

Ám *az egyik ifjú ellenzéki honatya **s**zerint nemzetbiztonsági
szempontból szinte közhely, hogy a felsőoktatás sokszor szolgál fedett
műveletek színtereként.* Ezt persze nem zárhatjuk ki, de alapjaiban nem
igaz. A történelmi példák inkább azt mutatják, hogy *a titkosszolgálatok
úgy tekintenek az egyetemekre, mint a perspektivikus céllal tanulmányozott
fiatalok gyűjtőhelyére. **A szovjet KGB jogelődje a 30-as években így
szervezte be a Cambridge-i Egyetem öt hallgatóját ideológiai alapon. Ahogy
a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IMO) is kedvenc vadászterülete
volt a szovjet titkosszolgálatoknak*. *De nem az intézmény egésze jelentett
kockázatot. Ugyanis, ha ezt gondolnánk, akkor ezen logika mentén a külföldi
egyetemeken tanuló ezernyi magyar diákra is úgy kellene tekintenünk, mint
akiket a fogadó ország titkosszolgálata be kíván szervezni*.* A Fudan
esetében ráadásul itthon vagyunk. Így a magyar szolgálatok hazai pályán
tehetnek eleget törvényi kötelezettségeiknek, elláthatják nemzetbiztonsági
védelmi feladataikat.*

*Egyébként Magyarországon már három évtizede lehet külföldi vállalkozásokat
alapítani. Ha egy titkosszolgálat ezt a fedést kihasználva kívánt
pozíciókat kiépíteni, azt már régen megtehette*. Akár idegen zászló alatt
is. Hiszen *ne gondoljuk azt, hogy egy veszélytelennek tűnő, akár uniós
székhelyű vállalkozás mögött nem húzódhatnak meg veszélyes titkosszolgálati
szándékok. A profi szolgálatok általában konkrét céllal alapítanak,
működtetnek fedővállalkozásokat*. Például azért vásárolnak egy panziót,
hogy átutazó ügynökeiket biztonságban tudják vagy fedett találkozóknak
adjanak nyugodt helyszínt.
*Persze az is előfordulhat, hogy egy teljesen legális, transzparensen
működő vállalkozásba építenek be fedett ügynököt, aki a tulajdonosok tudta
nélkül végzi az illegális munkáját. A világ sokkal összetettebb annál, mint
hogy sommás kijelentésekkel rá lehetne mutatni a valós veszélyekre. *A jól
működő, hatékony elhárítás nem láncfűrésszel dolgozik, hanem
mikronpontosságú lézerrel.* Ki kell ábrándítanom azokat, akik úgy érzik,
hogy néhány jól megírt krimi vagy akciófilm után már értik ennek a zárt
világnak a logikáját.* Ahogy a ma oly népszerű kórházas sorozatok nézése
sem tesz bennünket orvossá, esetleg néhány szakkifejezés jelentését
ismerjük meg.

Egyébként pedig tudomásul kell vennünk, hogy* a világ újra többpólusúvá
vált. Attól, hogy a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagjai vagyunk,
gazdasági és politikai kapcsolataink kiszélesítése nem ördögtől való dolog.
Elég, ha az orosz és a kínai vakcinák körül felizzott vitákra gondolunk. **Azt
az elavult dogmát **pedig végképp el kell felejtenünk*, *hogy ami keletről
jön, az veszélyes vagy legalábbis gyanús.*

*Egy orosz vagy kínai pénzintézet, egyetem, vakcina önmagában nem jelent
semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot. Aki mást mond, az nem ért hozzá,
vagy szándékosan nem mond igazat*. Soha nem vezet jóra, ha a szakmát
összekeverik a politikával. A magyar titkosszolgálatoknak tenniük kell a
dolgukat, a legmagasabb szakmai elvárások szerint, hogy mi nyugodtan
alhassunk. Bíznunk kell a szakemberekben, hogy ők legalább pontosan tudják:
nem minden az, aminek látszik.

*Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója*

magyarnemzet.hu
<#m_1626659382180288361_m_7018182496731054078_m_3529253613671773489_m_5944993989881221051_m_-4173115466356040549_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210502/b122422b/attachment.html>