[Grem] Ki volt Bakócz Tamás, a kivételes főpap, államférfi? / halála 500. évfordulójának ünneplése

[Emoke Greschik]

 Ki volt Bakócz Tamás? – A kivételes főpapra, államférfire emlékeztek
Esztergomban
Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2021. június 5., szombat | 18:45
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ki-volt-bakocz-tamas-kiveteles-fopapra-allamferfire-emlekeztek-esztergomban

33
Egy ember az egyházi, európai élet fősodrában – Bakócz Tamás halála 500.
évfordulója alkalmából rendezett emléknapon idézték fel a főpap és
államférfi életútját. Június 5-én Esztergomban Erdő Péter szentmisét
mutatott be, majd előadásból és játékfilmből ismerhettük meg az Erdődről
Győr, Eger, Esztergom, Róma után Esztergomban befejeződő életutat.

A Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánsz alkotásában, *a bazilika
Bakócz-kápolnájá*ban kezdődött az ünneplés, *melyet az érsek 1506 és 1511
között épített Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére *az esztergomi
Várhegyen álló középkori Szent Adalbert-székesegyház
mellékkápolnájaként. *Azért
vagyunk ma Esztergomban, hogy bejárjunk egy utat, mely jobbágysorsból
indult, és jutott el Magyarország és az Egyház jelenét és jövőjét alakító
szerepvállalásig. Előttünk az oltár mellett a Bakócz-címer, a kocsikerékből
kinövő szarvas, ahogy Herczeg Ferenc írja, kevélyen alázatos emlékeztető a
pátriárka bognár apjára”.*

Erdő Péter mutatott be szentmisét. Homíliájában elővételezte Bakócz Tamás
életének hangsúlyait: láttatta *a „háborútól, veszedelmektől,
rendezetlenségtől és marakodástól” szenvedő **ország megmaradásáért küzdő
államférfit,* *és a reformáció válsággal fenyegető **egyházában a hitélet
megújítását előmozdító főpap*ot.

A főpásztor ezt a gondolatot bontotta ki az emléknap folytatásában a Szent
Adalbert Központban tartott köszöntőben:* „500 évvel ezelőtt nagy volt a
bizonytalanság. Az ország lét és nem lét mezsgyéjén állt. **Bakócz tudta,
hogy a magyar királyság **egymaga* *nem tud **megküzdeni* *a fenyegető
veszéllyel,* *és jó diplomáciai érzékkel keresett kapcsolatokat Európában,* *de
hiába. **Az ország **török hódoltság alá került*. „*Az, ami ezt követően
történt, mutatja, mennyire az isteni gondviselés kezében vagyunk”* –* Erdő
Péter szerint csodák sorozata, hogy a 150 éven át tartó megszállás okozta
pusztulás után újabb 150 év múltán „nagy álmok és erőfeszítések
summájaként” újra tudott indulni az élet Esztergomban, és a város újra a
magyar katolicizmus egyházi és egyházművészeti központja lett.* „Ma rajtunk
múlik, hogy Esztergom vonzó és kulturált hely legyen, melynek szépségeire
és értékeire fel tudjuk hívni a figyelmet, és megmutassuk a városnak azt az
arcát, ami Bakócz Tamásnak is tetszene.”

Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere örömét fejezte ki, hogy múltfeltáró
munkájuk egy, eddig még kevéssé dolgozott területét állítja középpontba az *a
történelmi játékfilm, mely Erdődi Bakócz Tamás életének két utolsó
évtizedét dolgozza fel. Ez a színházi adaptáció alapján készült film egy
értékmentő közös munka eredménye*, ami csak itt születhetett meg
Esztergomban, és új színt ad a város kulturális életének” – mondta
köszöntőjében a városvezető.

Horváth Richárd, a Bölcsészettudományi Központ főmunkatársa Bakócz Tamás
életútjáról adott képet. *Ki volt Bakócz? Főpap, humanista tudós,
politikus, dinasztiaalapító*? Előadása arra kereste a választ, *hogyan vált
nagy hatalmú, nagy befolyású emberré Bakócz jobbágy származású családból
indulva. *Milyen inspirációk érték, kik segítették útján? Milyen ez az
Erdődi család, ahonnan 5 pap került ki, elsőként Bálint, a titeli
nagyprépost, két püspök, egy érsek – Tamás –, s egy nagyprépost. *Tamás
indulását Bálint segítette, aki bekerült a király mellé, és megszerezte a
család számára a titeli prépostságot. Ő lett testvérei mecénása, ő
finanszírozta Tamás taníttatását Krakkó, Bologna, Ferrara egyetemein 1463
és 1470 között, melynek révén Tamás, ahogy Bonfini írja, „pengeelméjű”
ifjúvá ért meg, aki már 1474-ben a királyi udvarban forgott, majd 1480-tól
királyi titkárként már jelentős politikai súllyal bírt. Így kapta meg
1486-ban a győri püspökséget, és lett királyi titkárból politikus-főpap.
További emelkedését *annak a helyesnek bizonyuló döntésnek *köszönhette,
hogy Mátyás halálát követően Corvin János, Habsburg Miksa, Jagelló János
Albert és Jagelló Ulászló mint trónigénylők közül Ulászló mellé állt, és
épített ki nemcsak bizalmi tanácsadó viszonyt Ulászlóval, de személyes
szimpátia is kialakult köztük. Bakócz a kancellária vezetését bírta, melyre
haláláig rálátása volt. Főpapi emelkedése is felgyorsult, a győri püspökség
után a leggazdagabb főpásztori javadalmat jelentő egri püspöki székbe
került, innen pedig Esztergomba, pozíciócserét eszközölve Estei Hyppolit
esztergomi érsekkel, majd konstantinápolyi pátriárka is lett.*

*Ez már a nagy Erdődi-vagyon kialakulásának időszaka, melynek
gyarapodásából Bakócz a családot is részesítette, így tulajdonképpen
dinasztiát teremtett.*

*Bakócz a király támasza lett a nemzetközi politikában, személye révén
1500-ban 24 bíboros között egy magyar is volt. Így jutott el Rómába, és
volt esélye arra, hogy pápának választják.*

*Támadásból is kijutott Bakócznak. Sok érdeket sértett a királlyal való
szövetsége, kitört egy zendülés a király ellen, melynek tulajdonképpeni
célpontja az érsek volt. Rómából visszatérve pedig személyes kudarcának
rótták fel, hogy nem ő lett a római pápa.*

*Bakócz vitathatatlan érdeme, hogy reálisan felismerte a török veszélyt, és
tudta, egyedül nem képes a magyar királyság megoldani*. A történész kitért *a
Dózsa-féle felkelés*re, melyben szerinte sötétebben látjuk Bakócz szerepét,
mint az valójában volt. *„Bakócz volt az első, aki felismerte, a király
elleni zendüléssé fajult a harc, már nem keresztes hadjáratról van szó,
látta a veszélyt, de eszközei nem voltak megállítani.”*

Török Csaba plébániai kormányzó, teológiai tanár előadásában azt akarta
megmutatni, hogy az alacsony sorból érkező Bakócz Tamás több lépcsőben
átérlelt életút, döntések és választások folyománya révén emelkedett abba a
magasba, ahol történelmünknek abban a nehéz időszakában – kibontakozó
belharcok és a nagy külső fenyegetettség idején –* úgy állt az Egyház
kormányzásában a király és a nemzet mellett, hogy országunk képessé volt
felvállalni a kihívásokat.*

„Az 500 éves évforduló elgondolkodtat, mi az örökség, amit hagyott, és ki
az ember, aki mögötte áll.

*Kivételes az életpálya, amit befut, mélyről indult, és hátrahagy
könyvtárában, kincstárában, a bazilikában egy olyan örökséget, aminek ma a
csodájára járunk.*

Ki volt Bakócz Tamás? – Eltérő, amit látunk. Egy karrierista, akit a túlzó
akarat önmaga alá temetett? A vagyongyűjtők patrónusa, akit kora zsugorinak
tartott, mert bár családjának bármit odaadott, de egyéb célokra ritkán
jótékonykodott? Prófétai vizionárius politikus, aki képes volt felfedezni
azokat metszéspontokat, melyek meghatározták hazánk és régió sorsát?
Lekesült pap, aki működése minden területén rendkívülit alkotott?”

Az előadó Erdő Péterhez kapcsolódva arra figyelmeztetett, hogy a főpap
történelmi, politikai szerepe elhomályosítja azt az *átlagon felülit, amit
a pap alkotott. Bakócz részt vett a lateráni zsinat előkészítésében.
Felismerte a 15. századot átható vallási formálódás szükségességét, a
reformra való igényt, és hozzá tudott járulni, hogy az Egyházban megújuljon
az egyházfegyelem, a szerzetesi élet, fejlődjön a liturgikus élet, a népi
jámborság.* Bakócz jelentősen benne volt azokban az erőfeszítésekben,
melyek a hitélet megújítását szolgálták.

Bakócz egyik *fő jellemvonása az akarat, *ahogy ez az egész családot
jellemzi. A semmiből indultak, *akaratból hatalmas mennyiség kellett az
általuk befutott pályához. Az ambíció kivételes intellektussal párosult,
mely lehetővé tette, hogy a szatmári domonkosoknál szerzett alapokkal nagy
európai egyetemeken boldoguljon, és Bologna katedráján már lektori
tisztségig emelkedjen.* Ez azt mutatja, ő nem egy karrierista ember, hanem *egy
tehetséges ember, akiben van potenciál.*

Innen érkezett haza, és az ezt követő években hozta meg életdöntéseit:
Erdélyi püspök mellett kezdi pályáját, ahol *a magasan képzett pap
átformálódott államférfivá.*

Egyházi karrierje viszonylag későn, 36 évesen – ekkor lett titeli prépost –
kezdődött, majd aztán elképesztő mértékben felgyorsult. Eger nagy lépés, de
a római pápai élet legbelső körébe Esztergommal érkezik meg. Itt mutathatja
meg főpapi kvalitásait igazán, ekkor már elindult ugyanis az Egyházban a
reformfolyamat.

*A pápaválasztás lehetőségének felmerülésében a reálpolitikus szemléletű
Bakócz az ország esélyét látta a török fenyegetésével szemben. Ezért volt
sorskérdés számára a pápaválasztás*. *Giovanni de Medici pápai trónra
kerülve mindent megtett azért, hogy Bakócz számára vonzóvá tegye a
hazatérést. Bővítette a magyar prímás jogköreit és fennhatósági területét,
és megbízta kereszteshadjárat szervezésével.*

*Ezzel tért haza Bakócz. Élete utolsó éveiben jelentősen diszkreditálódott
az arisztokrácia szemében, felrótták hibáit, származását, de Bakócz
továbbra is az új király pártfogoltja. Ezek az évek Bakócz számára
Esztergomról szóltak.** Felkarolta az egyházi és művészeti életet,
építkezik, létrehoz egy reneszánsz könyvtárat.*

Szerémi György, a kor történetírója azt pendíti meg, hogy Szulejmán az
érsek halálakor dönt Nándorfehérvár elfoglalásáról, ami utat nyit az ország
elfoglalása felé. Sorsszerű véletlen, vagy Szulejmán kivárta legkitartóbb
ellenfele távozását?

Az emléknapon *került sor a Bakócz életéről szóló film – A nagyrahivatott –
ősbemutatójára*. A Tóth Máté Miklós könyve alapján írt darabot Katona
Szabolcs vitte színre az esztergomi várszínházban, melyből 2021-re készült
filmadaptáció. A film a Rómában hazatérő Bakócz Tamás utolsó éveit
feldolgozva próbálja megmutatni a mélyről indult és magasra jutott ember
mozgatórugóit. *A filmet az M5 fogja bemutatni.*


*Szerző: Trauttwein Éva*


*Fotó: Lambert Attila*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210606/90df1a96/attachment.html>