[Grem] A Czuczor-Fogarasi gyökszótár és a boszorkányüldözés, aminek áldozata lett

[Emoke Greschik]

 Boszorkányüldözés áldozata lett a magyar nyelvtudomány egyik
legmonumentálisabb munkája

https://vasarnap.hu/2021/07/20/pomozi-a-gyokelmeletnek-tobb-szerepet-kellene-adni-az-anyanyelvi-oktatasban/

Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi oktatásban szó sincs a
gyökelméletről, holott ez alkotó és élvezetes módja lenne az anyanyelvi
kompetenciafejlesztésnek. Azt hiszem, a gyökelmélet helyes alkalmazása jó
lehetőség lenne arra, hogy a gyermekek ráérezzenek a nyelv belső logikájára
– nyilatkozta Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője,
akivel Czuczor Gergely és Fogarasi János szótáráról beszélgettünk.
– Közel százhatvan éve jelent meg *A magyar nyelv szótára *című mű, mely a
mai napig óriási jelentőségű. Mi adja ennek a szótárnak az igazi értékét?

– A magyar nyelv szótárának, a szakmában és az érdeklődő nagyközönség
soraiban csak Czuczor‒Fogarasinak titulált szótár felépítése *gróf Teleki
József* 1817-es pályamunkájának, az *„Eggy tökélletes magyar szótár
elrendeltetése, készítésének módja”* című dolgozatának alapelveit követte,
mivel ez volt az alapja a szótári munkákat közvetlen megelőző, 1840 és 1844
között formálódó akadémiai elrendelésnek is.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC_0188-scaled.jpg>

Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője, (Fotó: Tóth
Gábor, Vasarnap.hu)

Ezek alapján négy részből állt egy szócikk, mai fogalmaink szerint
címszóleírásból, a nyelvtani tulajdonságok taglalásából, a tulajdonképpeni
szóértelmezésből igen gazdag példaanyaggal. Végül „származásukból”, mely
valójában etimológiai megfontolásokat takar.

*Ez a negyedik elem az, amelyben Czuczor Gergely és Fogarasi János az ún.
filozófiai nyelvészeti iskola, akkoriban egyébként divatos irányvonalát
követve a gyökelméletet tette a szótörténeti kutatás alapjául. *

1845-ben már lendületesen dolgoztak a szótáron, melyet hősies munkával,
számos, ma szinte elképzelhetetlen nehézség közepette fejeztek be.
Pontosabban a befejezés Czuczor halála miatt egyedül Fogarasi Jánosra
hárult.

Érdemes megemlíteni, hogy Czuczor Gergelyt – egy 1848-ban írt verséért, a
Riadóért – *Ferenc József* ki akarta végeztetni.

*Csak a Magyar Tudományos Akadémia hathatós közbenjárására változott az
ítélet kufsteini várfogságra.*

Raboskodása alatt végül annyi kedvezményt kapott – hogy cellájában
dolgozhatott a gyökszótáron. Több évtizedes munka után végül 1862-1874
között jelentek meg a vaskos kötetek.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Czuczor-Gergely.jpg>

Czuczor Gergely nyelvész (Forrás: Wikipedia.hu)

Czuczor és Fogarasi zsenialitását mutatja, hogy munkájuk számos szempontból
ma is aktuális, a sokat vitatott gyökelmélet pedig ma is alkalmazható
(lenne) a szótörténeti vizsgálódásokban éppúgy, ahogy például az
anyanyelvoktatásban is.
*–* Általában idegennyelvi, vagy értelmező szótárakat szoktunk forgatni.
Mit jelent az, hogy gyökszótár?

– Számos szótárfajta létezik, vannak egynyelvű, kétnyelvű sőt többnyelvű
szótárak. A Czuczor‒Fogarasi alapvetően egynyelvű értelmező szótárnak
készült, de különlegességét talán éppen gyökelemző, szótörténeti része
jelenti. Ebben az értelemben tehát nevezhető gyökszótárnak is, bár az
igazán klasszikus magyar gyökszótár tkp. *Kresznerics Ferenc* korábbi
munkája. A gyökelmélet egyik sarkalatos pontja, hogy a gyök olyan alapvető
lexikai kiinduló egység, amely nem bontható tovább, és amelyek az adott
nyelvben, vagy akár több nyelv között is, hatalmas szócsaládok
kialakulásáért felelősek.

*A magyar szóképzés rendkívüli gazdagságát nyelvünk ragasztó – agglutináló
– jellege, képessége teszi lehetővé.*
*– Mondana egy példát erre?*

– Nézzük például *kör *szavunkat. Ez egy olyan *gyök*, amely egyúttal
önálló szótári címszó is. Czuczor‒Fogarasi szótárat lapozva láthatjuk,
hogy *kerek,
kerék, karima* szavunk is ebből származtatható. Sőt talán a gurul
szócsaládja is.

*Lényeg, hogy eljuthatunk egy olyan absztrakt, immár nem szótári gyökhöz,
mely valóban hatalmas szócsalád alapja lehet.*

Czuczorék úgy látták, hogy a szavak közti jelentésbeli, belső kapcsolatok a
közös gyökökben is megmutatkoznak. A pörög, pörgés, pörgettyű, forgattyú
stb. szavak alapja, hogy forgó mozgást írnak le. Az elemzés végül egy
hatalmas elvont gyökrendszert ad ki. Ez az a filozófiai iskolai okfejtés,
melyet az épp az 1860-as években lendületet kapó újgrammatikus iskola
képviselői megrögzött pozitivizmusukkal hevesen elutasítottak.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Fogarasi_Janos_1801-1878_kovet_ugyved_nyelvesz.jpg>

Fogarasi János nyelvész (Forrás: Wikipedia.hu)
*– Mivel érveltek e logikus rendszer ellen?*

– Az újgrammatikusok a belső nyelvi rekonstrukció ezen módszerét vetették
el, amikor a gyökszótárakról lemondtak. Czuczor és Fogarasi egyik
legnagyobb bírálója *Hunfalvy Pál* volt. Ő szerinte gyökszótárunk egy
önkényes agyszülemény terméke, azaz Czuczor és Fogarasi szófejtéseit
nagyrészt önkényeseknek, értelmetleneknek tartotta. Hunfalvy kizárólag a
nyelvek közötti összehasonlítást tartotta célravezetőnek a szófejtésben.

*Ezzel viszont tézis és antitézis vitájában épp a szintézis lehetősége
veszett el jó időre.*

Arról, hogy ma kevesen ismerik a magyar nyelvtudomány egyik legbecsesebb és
legmonumentálisabb teljesítményét, a Czuczor–Fogarasi-féle szótárat, abban
a nyelvészet 20. századi vitái is felelősek. A Czuczor‒Fogarasi
gyökelméleti része az ezredforduló táján került vissza apránként a
tudományos közgondolkodásba, a szótörténetitől a kognitív szemantikai
vizsgálatokig.

*Sajnos a százötven éves „boszorkányüldözés” megtette a maga hatását…*
*– Mindezekről nem sokat hallhattunk a nyelvtan órákon.*

– Éppen ezért nem! Elszomorító, hogy a magyar anyanyelvi oktatásban szó
sincs a gyökelméletről, holott ez alkotó és élvezetes módja lenne az
anyanyelvi kompetenciafejlesztésnek.

*Azt hiszem, a gyökelmélet helyes alkalmazása jó lehetőség lenne arra, hogy
a gyermekek ráérezzenek a nyelv belső logikájára.*

Történtek erre elszigetelt kezdeményezések, de sohasem kerettantervi
szinten. A fiatalok fantáziájának megmozgatására már csak azért is nagy
szükség lenne, mert a fogalmi gondolkodás háttérbe szorul a mindenütt kész
képeket, sémákat közvetítő digitális jelenben.



*Tóth Gábor*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210728/fd2490bd/attachment.html>