[Grem] USA Jan.6th - "Patriots rallied, Antifa and its handlers created an incident and M. Pence betrayed us'

[Emoke Greschik]

 Ifj. Lomnici, alkotmányjogász: Az USA senkin sem kérheti számon a
demokráciát

Exkluzív *interjút adott a Vasárnapnak ifj. Lomnici Zoltán. *Az ismert
alkotmányjogászt *az amerikai alkotmányos válságról, a techcégek önhatalmú
cenzúrájáról, valamint az Egyesült Államok külpolitikájáról *kérdeztük.

https://vasarnap.hu/2021/01/09/ifj-lomnici-a-vasarnapnak-az-usa-senkin-sem-kerheti-szamon-a-demokraciat/

*– Egy korábbi, még az amerikai elnökválasztás előtt megjelent írásában
nyitva hagyta a kérdést, hogy alkotmányos válság lesz-e az Egyesült
Államokban a voksolást követően. *Látva, hogy Donald Trump megkérdőjelezte
a választások eredményét, és azt, hogy mi történt szerdán a Capitoliumnál,
kijelenthetjük, hogy valóban alkotmányos válság sújtja az USA-t?

– *Az USA-ban alkotmányos válság van, de ezt az alkotmányos válságot nem
Donald Trump hozzáállása teremtette meg, hanem a 2020-as elnökválasztás
azon sajátossága, hogy számos államban nem sikerült maradéktalanul
tisztázni a választási csalás gyanúját*, illetve nem derült ki, *hogyan
szavazhattak tömegével elhunyt emberek*, hogyan fordulhatott elő – *amint
azt számos videofelvétel is bizonyítja* –, hogy *egyes szavazatszámláló
biztosok üres szavazólapokat töltöttek ki.*

Nem lehet tudni azt sem, hogy mi a magyarázata annak, hogy *egészen
eldugott helyeken – erdőben, nádasban – találtak nagy mennyiségben olyan
zsákokat, amikben Trumpra leadott szavazatok  voltak*. De mondok mást:
olyan is *előfordult nem is egy helyen, hogy védőfallal zárták el a
republikánus szavazatszámláló biztosok elől a szavazatszámláló helyiségeket
akkor, amikor a voksokat összesítették*.

Mindezek a fejlemények *nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy szűk többséggel
ugyan, de Joe Biden meg tudta nyerni a csatatérállamokat*: Georgia-t,
Pennsylvania-t, Michigant, illetve Arizonát, ily módon pedig az egész
elnökválasztást.

Nyilvánvalóan feszültséget gerjeszt egy közel 330 milliós országban, ha
egyes államokban vélelmezhetően csalással, de még így is mindössze néhány
tízezer szavazattal nyer valamelyik jelölt. Georgia-ban például csak 12
ezer vokson múlt, hogy végül Biden tudott győzni.

De nemcsak Georgia-ban, hanem a többi csatatérállamban is *megkérdőjelezhető
**a végeredmény* annak fényében, hogy a választások éjszakán Donald Trump
kijelentette, nagyot nyertek, majd jöttek a levélszavazatok, és –
leszámítva Dél- és Észak-Karolinát – mindegyik billegő körzetben fordított
Biden.

*Az alkotmányos válságból azonban – egyelőre – kilábalni látszik az
Egyesült Államok, hiszen most már a törvényhozás is hitelesítette az
elektori kollégium eredményét, valamint Donald Trump kijelentette, hogy bár
véleménye szerint a demokraták elcsalták a választásokat, rendezett módon
fogja átadni a hatalmat január 20-án.*

*– A napokban a Twitter, a Facebook, az Instagram és a YouTube még az
eddiginél is erőteljesebb módon cenzúrázta a Trump által megosztott
tartalmakat. Az amerikai jogrendszer lehetővé teszi, hogy jogorvoslati
lehetőséggel éljen az, akit a techcégek önhatalmúlag korlátoznak a
véleménynyilvánításában?*

– Ez egy nagyon fontos kérdés, amire röviden és tömören az a válasz, hogy
az Egyesült Államokban egyelőre* nincs arra jogi lehetőség, hogy az ilyen
jellegű cenzúrát **kívülről, bírósági úton támadják meg*. Bármennyire is
*igazságtalan*nak érezzük, de sajnos jelenleg a nagy techcégek és
médiaszolgáltatók belső szabályzataik, irányelveik és magatartási kódexük
lehetővé teszik, hogy önhatalmúlag lépjenek fel – akár az amerikai elnökkel
szemben is.

Amennyiben a Twittert, a Facebookot, az Instagramot vagy éppen a YouTube-ot
választja valaki, számolnia kell azzal, hogy a közösségi irányelvek sérelme
okán bármikor felfüggeszthetik a fiókját.

Amit joggal kifogásolnak a republikánusok az az, hogy meglehetősen
egyoldalúnak tűnik ez a fajta kontroll, valószínűleg senkinek sem mondunk
újat azzal,

*hogy főként a jobboldali közszereplőket és tartalmakat sújtja a techcégek
cenzúrája. Szinte kivételes, ha egy baloldali-liberális politikai vezető
megnyilatkozása von maga után bárminemű korlátozást. S ez nemcsak az
Egyesült Államokra igaz, hanem Magyarországra is.*

Egyértelmű, hogy *valamiféle jogi szabályozásra van szükség, aminek a
megalkotását **az Egyesült Államokban a republikánusok mellett egyébként a
demokraták is támogatják.*

Gondoljunk csak bele, azon kívül, hogy használhatjuk ezeket a felületeket,
semmilyen ellenszolgáltatást nem kapunk azért cserébe, hogy értékes,
szenzitív adatokat osztunk meg magunkról.

*– Ha a már említett választási visszásságok és a Capitolium „ostroma”
mellett a George Floyd  halála miatt tavaly tavasszal kitört erőszakos
BLM-tüntetéseket is nézzük, elmondható, hogy finoman fogalmazva sem az USA
a világ jelenlegi legstabilabb és legbiztonságosabb demokráciája. Ezek
fényében az Egyesült Államoknak a jövőben lesz bármiféle jogalapja arra,
hogy más országokon kérje számon a demokráciát és a jogállamiságot?*

– Meggyőződésem, hogy *eddig sem volt*. A világ csendőre attitűd csak akkor
tudott működni, ha egy koalíció (elsősorban az ENSZ) kötelékein belül, az
emberi jogok tényleges megsértésével szemben történt a fellépés. *A
nemzetközi jogászok jelentős többsége is azt vallja, hogy a béke
fenntartására és a nyugalom megteremtésére elsősorban az ENSZ mint a világ
nemzeteinek szövetsége hivatott. *Ezzel szemben az, hogy katonai
szövetségesekkel szemben, politikai bosszú keretében lép fel az Egyesült
Államok (ahogy tette azt az Obama-kabinet alatt), teljesen méltatlan és
anti-amerikai.

Az elmúlt hónapok eseményei rengeteget rontottak az Egyesült Államok
megítélésén, de újra le szeretném szögezni, hogy az USA-nak már eddig sem
volt erkölcsi alapja ahhoz, más országokon kérje számon a demokráciát,
bárhol a világban beavatkozzon.

*Alapvető elvárásnak kellene lennie, hogy ne gazdasági érdekcsoportok,
lobbisták kénye-kedve szerint működjön az amerikai külügy, és ne
próbáljanak meg demokráciát exportálni olyan országokba, ahol erre semmi
szükség.*

*Ráadásul az Egyesült Államok intervenciós politikája már nem egyszer
csődöt mondott. Elég csak Vietnamra, Afganisztánra, az iraki invázióra,
vagy éppen az arab tavasznak nevezett folyamatr*a gondolni.

*A gyámszerep* újbóli betöltése* helyett sokkal inkább azt a partneri
viszonyra épülő külpolitikát kellene folytatni, amit a Trump-kabinet
kialakított például Magyarországgal és az egész kelet-közép-európai
régióval.*

 *Horváth Tamás*



>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_3536052139480207652_m_-6806276522806188922_m_-3392902682424456880_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210109/45832f09/attachment.html>