[Grem] Varga László püspök: Háború van és szellemi harc

[KEA]

Varga László püspök: Háború van és szellemi harc

katolikus.ma, 2021.01.10.
https://katolikus.ma/varga-laszlo-puspok-haboru-van-es-szellemi-harc-video/


A kaposvári megyéspüspök, Varga László atya a helyi Keresztény Értelmiségiek Szövettségének év 
eleji találkozóján volt meghívott előadó. Előadásában a katolikus közéletben egyedülálló módon 
fogalmazott meg egy pontos diagnózist mindarról, ami a világban történik.

Az elhangzott előadást az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.

“Háború van. A tőkés társaságok és a bankszektor háborúja a világuralom megszerzéséért. Ez a 
kettő szorosan összefonódik és az embereik vírusként épülnek a be a kormányokba, a vezető 
pozíciókba. Nekik nem egyes országok kellene, hanem a világ fölötti irányítás, az 
energiahordozók és a vízkészlet fölötti ellenőrzés megszerzése. Csak így tudják növelni a 
profitot és eladni az áruikat. Terveikkel szemben a legnagyobb akadály az egy Istenhivő 
vallások, a zsidó és a keresztény és az iszlám erkölcsi rendje, valamint a nemzeti gondolkodás 
értékrendje. Szerintem ezzel is indokolható a fékevesztett keresztényüldözés, a zsidóság elleni 
támadások, az iszlám világ országai közötti káosz fenntartása, háborúk kirobbantásával és a 
nemzetállamok elleni küzdelem az EU-ban.

Nemcsak háború van, hanem szerintem szellemi harc is. Mindjárt megmondom, hogy miért. A háborút 
kirobbantók legnagyobb hadművelete jelenleg a népek, a kultúrák, a vallások összekeverése 
láthatatlan, de annál hatékonyabb irányítással. Mesterük, még ha nem is vallják be a gonosz, aki 
a Bilbiában a Diabolosz, a Szétdobáló. Így az igazi ellenség nem valamilyen nép, nem emberi 
lények, hanem szellemi lény, a Gonosz, akiről Jézus Krisztus kijelenti, hogy ő a hazugság 
fejedelme, aki gyilkos kezdetek óta. Ezért ez a háború egyben szellemi harc is, ami csak a 
vallások összefogásával nyerhető meg.

A taktika mindenütt ugyanaz: relativizálni, viszonylagossá tenni mindenütt a jót és a rosszat, 
és ezt a háborút szakrális, vallási szintre emelni. Erre példa az Öböl-háború. Az I. 
Öböl-háborúban Bush Saddam Husseint, Saddam Hussein pedig Busht nevezte Sátánnak. Ettől kezdve 
minden erőszakos eszközt jogosnak látott mindkét fél. A Diabolos, a Szétdobáló bevált módszere 
káoszt teremteni az erkölcsi értékrend ellenében. Ehhez ki kellett iktatni Istent a 
történelemből, az alkotmányból, az oktatásból és a kultúrából. Külső tekintély, Isten, vallás, 
egyház ma már nem mondhatja meg az egyénnek, hogy mi a bűn és az erény. Mi a jó és mi a rossz. 
Ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie, amint azt is, hogy mit hajlandó elfogadni az 
intézményes vallások kínálatából. Ha nincs Isten, akkor az ember lép a helyébe. De az 
emberközpontú világ Isten nélkül embertelenné válik. Kiváló példa erre a francia forradalom 
jelszavainak az átalakulása: szabadságból szabadosság, egyenlőségből egyenlőtlen piaci verseny, 
a testvériségből pedig brutalitás lett.

A Diabolosz, a Szétdobáló káoszt és zűrzavart teremtett az élet minden területén. Harc folyik az 
élet ellen, a fogantatástól az élet befejezéséig. Az abortuszon át az eutanáziáig és a nemi 
identitás megkérdőjelezéséig. A múlt század legnagyobb forradalma a szexuális forradalom is ezt 
a világuralomra törekvő célt szolgálta. Következményei a pornográfia, az erőszak, a kábítószer, 
az AIDS terjedése, az abortusz törvénybe iktatása. Következménye nem a nők felszabadítása, 
amiért az ideológusai indították, hanem a szexuális rabszolgaság, a családok szétesése és a 
házasságtörés legalizálása lett. A legnagyobb győzelem ezen a téren társadalmi és 
médiatámogatottsággal a homoszexualitás egyenlővé tétele a heteroszexualitással. Nyugaton ma 
azok veszítik el az állásukat, sőt kapnak pénz és börtönbüntetést, akik nem hajlandók azt 
mondani egy meleg házaságra, hogy az egyenértékű egy férfi és egy nő házaságával. Azok akik nem 
hajlandóak a férfit nőnek, a nőt pedig férfinak tekinteni.

A Diabolosz, a Szétdobáló káoszt és zűrzavart teremtett a fiatalok szexualitásában is. A 
gyermekek szexuális irányultságának intézményes manipulálása történik. Kötelező megtanítani őket 
azonos neműekkel partnerkapcsolatot létesíteni. Az állam már óvodás kórtól kezdve a szülők 
kiszorításával kezébe veszi a gyerekek szexuális praktikákra és magatartásmódokra való 
nevelését. Nemi tisztaságról már nem lehet beszélni és tilos szót emelni az ellen is, amikor 
nyilvános helyen élik ki mások előtt szexuális vonzalmukat. Általánosan elfogadott elv, hogy a 
szexualitás pusztán a szórakozásért és a gyönyörért van, tagadva azt, hogy a szexualitás az 
életet szolgálja. Általánosan elfogadott elv, hogy a korlátlan szexhez joga van a fiataloknak, 
annak minden következménye ellenére egyetlen megoldásként az óvszerek osztogatását kínálva. 
Általánosan elfogadott elv, hogy a kéj vágy, a mohóság és felelőtlenség nagy hasznára van az 
üzletnek, a piacnak és a kereskedelemnek. Általánosan elfogadott elv, hogy a problémákra az 
erőszak a megfelelő válasz. Akár otthon, akár az utcán, akár az anyaméhben.

Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy senkit nem ítélek el azok közül, akik az említett 
területeken érintve vannak. Nem egyes személyeket, nem a fiatalokat, hanem helyzeteket, 
társadalmi tüneteket értékeltem a teljesség igénye nélkül.
Mit tehetünk?

Szellemi harc van, ahol jobb fényt gyújtani, mint szidni a sötétséget. Egy jobb társadalom 
létrehozásához nem újabb tizparancsolatra van szükség, hanem az erkölcsi elvek társadalmi 
elfogadottságára és azok betartatására, politikai , gazdasági és a kulturális élet minden 
területén. El kell érni, hogy az igazságosság, az erény, az önfegyelem, a bölcsesség, a 
bátorság, a hűség, a becsületesség, a felelősség egyetemesen, társadalmi szinten 
elfogadottságnak örvendjen. Ugyanakkor az igazságtalanság, a gyűlölet, az erőszak, a butaság, a 
gyávaság, az árulás, a hazugság, a bujaság, a kapzsiság, és a felelőtlenség egyetemesen, 
társadalmi szinten el legyen ítélve.

Peter Kraft Ökumenikus dzsihád című könyvében 10 pontban foglalja össze az erkölcs fontosságát. 
Jó megfontolni az alábbi szempontokat. Első: az erkölcs szükségszerű a társadalom 
fennmaradásához. Alternatívája a barbárság és a zűrzavar. A második: az erkölcs nem vallásilag, 
vagy politikailag, hanem egyetemesen kötelező. Harmardik: az erkölcsösség az emberi természeten 
alapul. Nem ember által jött létre, nem változtatható. Az erkölcsöt nem feltalálják, mint a 
játékszabályokat, hanem felfedezik, mint a csillagokat. Negyedik: az erkölcs felszabadító és nem 
elnyomó. Nem a ne igyál mérget törvény káros az egészségre, hanem a méreg. Ötödik: az 
erkölcsösséghez erőfeszítés szükséges. Állandó küzdelem a bennünk és a közöttünk jelen lévő 
rossz, gonosz erők ellen. Hatodik: az erkölcs olyan, mint az utitérkép. Értelme célt és irányt 
ad az életnek. Hetedi: az erkölcs méltóságot és tartást ad az emberi lénynek. Azt parancsolja, 
hogy az embereket szeressük és a dolgokat használjuk. Nem pedig fordítva, a dolgokat szeressük 
és az embereket használjuk. Nyolcadik: az erkölcsösség ésszerű és értelmes. Megkülönböztetjük a 
jót és a rosszat, de nem osztjuk fel az embereket, jókra és gonoszokra, mert az már 
diszkrimináció. Magasra értékeljük az emberi szabadságot, de nem birtokolhatjuk az emberi 
szabadságot igazság nélkül. Kilencedik: az erkölcs nem egyszerűen szabadságról és jogról szól, 
hanem kötelességekről és felelősségről. És a tizedik: az erkölcs nem jogi természetű, nem csupán 
törvények, hanem jellem is.

Ez a tíz pont, politikai téren azt is érinti, miként kerülhetik el a kormánypártok a bukás 
veszélyét 2022-ben, a következő választások nagy vizsgáján, annak ellenére, hogy minden tárgyból 
5-öst kaptak. Erősödik a gazdaság, nő az átlagbér, nő a nyugdíj, a családok támogatása egyedülálló.
Mit tehet a Keresztény Értelmiségiek Szövettsége és mit tehetnek a keresztény közösségek annak 
érdekében, hogy a helyzet változzon és a szellemi harcot eredményesen vívjuk meg?

Nem szabad elkeseredni. Szakítsunk a borulátással és a panaszkodással. Hiába lapátoljuk a 
problémát jobbra vagy balra, az ugyanaz marad, nem változik, csak nő a sötétség. Szeretnünk kell 
és nem gyűlölni a mást, a másképpen gondolkodókat. A gyűlölet még több sérelmet és még több 
frusztrációt eredményez. Harmadik: sokkal radikálisabban, a gyökereinkhez visszatérve kell 
megélnünk a kereszténységünket. Egy felhígult, langymeleg kereszténység tehetetlenül áll egy 
radikalizálódó, iszlámmal és egy kemény, a média minden eszközét felhasználó 
keresztényüldözéssel szemben. Továbbá hallassák a hangjukat társadalmi szinten is a keresztény 
egyházak közösen. Csak ökumenikus szinten érhetünk el igazán eredményt ebben a szellemi harcban. 
Ezek közül mutassunk követhető életpéldát a fiatalok számára. Kényelmes komfortzónánkból kilépve 
hozzunk áldozatot  a cél érdekében. Az időnkből és a pénzünkből. S végül imádkozzunk egységben, 
együtt, Istentől valódi erőt kérve, és kezdjük mindig az ellenségeinkért végzett imával. 
Áldással. A szellemi harcban nagyon hatékony eszköz.

Mit tehetünk még? Jézus szellemi harca számomra nagyon egyszerű. Azért nem talált rajta „fogást 
a Sátán”, nemcsak a pusztában, hanem később sem, mert az Ő eledele az volt, hogy az Atya 
akaratát teljesítse. Állandóan függni akart a Mennyei Atyától. Ha szellemi harcot akarunk vívni, 
akkor ebbe az irányba kell haladnunk. Állandóan függővé kell tennünk magunkat Jézus Krisztustól. 
Vissza kell térnünk Krisztushoz, a világ világosságához, aki legyőzte a gonoszt, és elhozta 
Isten országát, Isten szereteturalmát.

Vajon hogyan lehetünk az örömhír közvetítői egy olyan Európában, amely szemmel láthatóan nagyon 
tudatosan távolodik Istentől? Philip Yancey Meghökkentő kegyelem című könyvében arról ír, hogy 
vissza kell térnünk ahhoz a Jézushoz, aki semmilyen emberi intézményt nem tekintett akadálynak 
abban, hogy szeresse az embert. Ő szóba állt a szamáriai asszonnyal, aki ma a mi szemünkben egy 
hírhedt prostituált lenne, és első misszionáriusává választja. Tanítványai között ott volt a 
vámszedő, aki ma az adórendőrség tagjai közül kerülnek ki és a legmagasztosabb politikai 
csoportból, egy zelóta, nálunk talán a Magyar Gárda egy elkötelezett harcosa lehetne. Vissza 
kell térnünk Jézushoz, aki őket is meghívta és meghívná a követésére. Jézus elismerően 
nyilatkozott az ellenkultúra képviselőjéről, Keresztelő Jánosról, ma egy szekta vezetőjének 
tekintenék a hivatalnokok. Beszélgetést folytatott a hithű farizeussal és tanácsossal, 
Nikodémussal, aki ma az egyházi hierarchia soraiból kerülne ki. De egy római századossal is, aki 
ma a tömegbe lövető rohamrendőrök egyik parancsnoka lehetne. Jézus nem tett kivételt: 
mindenkinek hirdette az evangéliumot. Vendégeskedett a farizeus Simon házában, aki lehetne egy 
hithű, erkölcsös példamutató katolikus, de a tisztátalannak tartott leprás Simeonnál is, akire 
ma úgy tekintenénk, mint egy kábítószeres, meleg AIDS-esre. Az ember mindig fontosabb volt 
számára, mint bármiféle rang, címke vagy intézmény. Az akkori többpárti politikai rendszerben 
sem szidta az ellenséget. A palánk egyik oldalán sem. Voltak ellenségei és meg is ölték. Ő mégis 
arra tanított minket, hogy a demokráciában is egyetlen megkülönböztető jegyünk kell legyen, nem 
a politikai korrektség vagy az erkölcsi felsőbbrendűség, hanem a szeretet.

Nem sokkal halála előtt Assisi Szent Ferenc a következőket mondta társainak: Testvérek, kezdjük 
elölről, mert mindezidáig nem tettünk semmit. Hozzáfűzném: testvérek, kezdjünk el végre 
szeretni. Egyéni szinten tegyünk meg mindent, hogy továbbnövekedjünk a szeretetben. Hagyjunk fel 
mindennel, ami rombol, különösen a pletykával, az ítélkezéssel, és tanuljunk meg osztódni az 
időnkből, a pénzünkből, abból amink van.

Ennek a szeretetnek kézzelfogható megvalósítása közösségi szinten részünkről egy szövetség 
létrehozása, amelynek feladata a fogyatékkal élő testvéreink értelmükben, látásukban, 
hallásukban, a mozgásban sérültek családjaik és személyes megsegítése. Ennek első lépéseként a 
Szent Fausztina Irgalmasság Háza segítségével 2020. szeptember 12-én, Kaposváron szeretnék 
rendezni egy nagy ünnepet a különféle fogyatékkal élőknek és családtagjaiknak. A rendezvény 
ökumenikus lesz és a civilszervezetekkel összefogva kerül megrendezésre. Erre a napra elkértem a 
Kaposvár Arénát, hogy méltó körülmények között, színvonalas műsorral ajándékozhassuk meg a 
szegény és fogyatékkal élőket és családtagjaikat. A rendezvény címe: Örömhír a szegényeknek, a 
megtört kenyér és a megtört ember. Mert hitem szerint a misében megtört kenyér, ostya és a 
megtört ember testében is ugyanaz a Krisztus van jelen. Már találkoztunk azokkal a vezetőkkel, 
akik intézményeikben, vagy szervezeteikben élő kapcsolatban vannak a különféle fogyatékkal élő 
emberekkel. Szükségünk lesz sok-sok önkéntes segítőre, akik széppé, ünnepélyesebbé tehetik a 
fogyatékkal élők számára ezt a napot. Jelentkezni önkéntesnek a program végén, a recepciónál lehet.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok boldog új évet mindnyájatoknak.”

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.