[Grem] ELKÉSZÜLTEK AZ ANNA-RÉTI KÁPOLNA TERVEI

[Rita Kunsay-Sipos]

ELKÉSZÜLTEK AZ ANNA-RÉTI KÁPOLNA TERVEI
*2021. 12. 02.*


Egy apró, alig harminc négyzetméteres, de kisebb-nagyobb szabadtéri misék
szervezésére is alkalmas, két irányba kinyitható kápolna épülhet az
Anna-réten az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Hegyvidéki
Önkormányzat együttműködése eredményeként. A tervezési folyamat lezárult,
jelenleg az engedélyeztetés zajlik, így akár már jövőre elkészülhet a tájba
illő miséző- és emlékhely.

Vallási közösségek és egyházi képviselők immár nyolcvan éve szorgalmazzák,
hogy épüljön meg a „Szűz Mária, a Világ Királynője Engesztelő Kápolna” az
Anna-réten. A felépítésért dolgozó szervezet 1942-ben alakult meg, a
főváros pedig erre a célra az egyháznak adományozott egy nagy területet az
Anna-rét mellett. A tervek elfogadását és az alapkőszentelést követően,
1944 decemberében már az építkezéshez szükséges faanyagot is a helyszínre
szállították, a szovjet csapatok érkezése miatt azonban leálltak a
munkálatok, az építőanyag pedig eltűnt.

1947 májusában Mindszenty József szignálta az újabb terveket, amik már egy
nagyobb, kőből készült, háromszáz főt befogadni képes kápolnáról szóltak. A
bíboros 1947 szeptemberében ünnepélyesen elhelyezte az alapkövet, a
kommunista államhatalom azonban közbeszólt, a szerzetesrendek
feloszlatásával egyidejűleg a kápolna megépítésének is gátat szabott.

[image: elkeszultek_az_anna_reti_kapolna_tervei_330x330]

A rendszerváltás után, 1992-ben Salamin András és családja egy aprócska
kápolnát emelt az Anna-réten. A hívek azonban nem mondtak le korábbi
terveikről: megalapították a Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna
Egyesületet annak érdekében, hogy a Natália nővér látomásában megjelenő
kegyhely megvalósulhasson az eredeti helyszínen.

Az értékes természeti környezetre tekintettel a leendő kápolna
alapterületének jelentős csökkentése mellett az Esztergom-Budapesti
Főegyházmegye és a Hegyvidéki Önkormányzat is a kezdeményezés mellé tudott
állni. Három évvel ezelőtt közös pályázatot hirdettek: arra kérték az
építészeket, hogy a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve
készítsenek vázlatos terveket egy szabadtéri miséző- és emlékhely
kialakítására, ami az Anna-réten átfutó nyugat-keleti
(Máriacell–Csíksomlyó) és észak-déli (Csesztohova–Medjugorje)
Mária-zarándokutak találkozásában zarándok-pihenőhelyként is használható.

„Az építész szakma részéről rendkívüli érdeklődés kísérte a pályázatot,
amire több mint kétszázan regisztráltak és közel hatvan érvényes pályaművet
adtak be. A bírálóbizottság három kategóriában – nyitott emlékhelyek, zárt
épületek és az előbbiek közt átmenetet képező megoldások – hirdetett
rangsorolás nélküli díjazottakat. Ezek közül az utóbbi, átmeneti
kategóriába sorolt pályamű, Márkus Péter és Koczka Kristóf díjazott
koncepciójának megvalósítása mellett döntött az egyház és az önkormányzat”
– szólt a tervezési munka előzményeiről Hapszné Tarcsafalvi Eszter XII.
kerületi főépítész.

Mint a szakember elmondta, a tervezési folyamat során, a pályázati
bírálóbizottság és a Hegyvidéki Tervtanács ajánlásait figyelembe véve,
tovább finomodott a koncepció, így jutottak el az engedélyezési és kiviteli
tervekhez. A megvalósításra javasolt terv egyik legnagyobb erényének
nevezte, hogy többfunkciós használatot tesz lehetővé. Az épület zárt
állapotban kis, tizenkét férőhelyes kápolnaként működik, míg a facsoport
felé kinyitva közepes, a rét felé nyitva pedig nagyobb létszámú szabadtéri
mise megtartására is alkalmas.

A főépítész hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tervekben szereplő kápolna –
amelynek a teljes alapterülete a harminc négyzetmétert sem éri el – sokkal
kisebb annál, mint amit a Normafa-törvény maximálisan lehetővé tesz. A
homlokzaton és a tetőzeten egységesen megjelenő mészkőburkolat természetbe
illő megjelenést biztosít a kápolnának, emellett harmonizál a korábban
adományozott, a környezetrendezés során tájépítészeti elemként
felhasználandó építőkövekkel.

„A javasolt megoldás elfogadható kompromisszumot jelenthet mind a kápolna
létrehozását évtizedek óta szorgalmazó hívek, mind pedig a terület
érintetlenül hagyását igénylő zöld- és civil szervezetek számára – mondta a
főépítész. – A leendő kápolna mai területén havonta száz-százötven fős
szentmiséket, évente kétszer pedig ezeknél is nagyobb létszámú, sok száz
fős zarándoklatokat szerveznek. Ezeket a rendszeresen megtartott vallási
összejöveteleket méltó környezetben és rendezett körülmények között, a
természeti terület komoly igénybevétele nélkül lehet majd folytatni. Jó
reményünk van arra, hogy közel nyolcvan év után megkezdődhet a kápolna
építése.”

Forrás: Hegyvidék Újság
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211206/da6637b0/attachment.html>