[Grem] Borvendég Zs.. A kommunista állambiztonság utóélete és a CIA beavatkozása a taxisblokádba

2021. Aug. 18., Sze, 20:04:33 CEST

 A CIA is részt vehetett a taxisblokádban

https://vasarnap.hu/2021/08/14/borvendeg-zsuzsa-taxisblokad-ugynok/

*A taxisblokádba a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak*. Itt
nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra *gondolok*, hanem *a
nyugatira:* *elsősorban
az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán** az
USA-nak állt leginkább érdekében a nemzeti érdekképviselet gyengítése*
– *mondta
**Borvendég Zsuzsanna történész a Magyarságkutató Intézet munkatársa.*
*– A rendszerváltással valóban felbomlik az az állambiztonsági hálózat,
mely évtizedekig kiszolgálta az MSZMP-t?*

– *1989 nyarától már ismertek voltak olyan állambiztonsági utasítások,
amelyek arról szóltak, hogy a demokratikus átalakulással föl fog bomlani a
szervezet*. *Épp ezért **azt a célt tűzték ki, hogy még megfuttassák azokat
az embereket, akik valamilyen módon az állambiztonsági hálózathoz
tartoznak.*

*Itt nem feltétlenül kell az ügynökökre gondolni, hiszen az állambiztonsági
hálózatban sok olyan kollaboráns is volt, akik a törvény értelmében nem
minősültek ügynöknek. *

Ezek lehettek *titkos munkatársak, titkos megbízottak, hivatalos
kapcsolatok, megnyertek *stb. *Nekik **nem is volt beszervezési kartonjuk,
de munkájukkal mégis folyamatosan segítették az állambiztonság működését.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/01/Borvendeg-Zsuzsanna_uj-kep.jpg>

Borvendég Zsuzsanna történész (Fotó: Magyarságkutató Intézet)
*– Ezekből az emberekből „toboroztak” a rendszerváltoztatás utáni évekre
egy láthatatlan hálózatot?*

– Igen,* az állambiztonsági hálózat egy része megmaradt, amely jelentős
információval és befolyásoló erővel bírt.* Noha maga a pártot kiszolgáló
állambiztonsági szervezet valóban megszűnt 1990 januárjában,* a korábbi
hálózat egyes emberei továbbra is segítették egymást.*
*– Hogy tudták mindezt megtenni?*

– Úgy, hogy *a pártállami nómenklatúra már a 80-as években készült arra*,*
hogy esetleg változások történhetnek a térségben.* A pártelit egy része és
a különböző védett pozíciókban lévő emberek közül *sokan már a hetvenes
évektől kapcsolatban álltak nyugati pénzügyi központokkal, multinacionális
cégekkel, amelyek  a nyugati tanulmányokat és ösztöndíjakat is gyakorta
állták és finanszírozták ezeket az embereket.*

Egy részük aktív politikus lett, akik a 80-as évek végén a különböző magyar
pártokban folytatták a politizálásukat. *Nagytöbbségük az SZDSZ-ben
tömörült*. Természetesen *más pártokba* *is beszivárogtak, így például az
MDF-be is*,* ahol a későbbiekben igyekeztek szétrobbantani a pártot.* *De a
médiában és az üzleti életben még nagyobb jelentőségük volt.*

*– Ezek szerint a nyugati tőkés erők segítették a magyar kommunista vezetők
hatalmi pozícióinak átmentését? *

– Igen,* számuk**ra ez volt az érdek*.* A hatalom informális
kapcsolatrendszerein keresztül történhetett meg a vagyonátmentés is, és az
állambiztonság „felbomlott” hálózatai a privatizációk során is aktívak
lehettek.*

*Megszűnt a közvetlen hálózati hierarchia, nem voltak tartótisztek, hiszen
a szervezet formálisan már nem létezett, az összetartás mégis működött.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/06/József_Antall_Jr._speech_1990.tif.jpg>

Antall József 1989-ben az országgyűlési választás kampányában (Forrás:
Wikipédia.hu)
*– Személyes elkötelezettség volt az, ami összetartotta ezeket az
embereket?*

– Csak részben, *a személyes érdekek szövevénye nagyobb motiváció lehetett.
Nyilván tudták, hogy a változások után miképpen segítsék egymást. *Voltak
különböző forgatókönyvek a rendszerváltás kimenetelét illetően, *nem
véletlenül épültek be a politikai élet minden szegmensébe. Egymást
támogatták* *a politikai és a gazdasági szféra, a média* *és az alvilág
pozícióiból, *és *nagyjából mindenki tudta a maga feladatát.** A hálózati
működés „módszertanát” jól ismerték, nem volt szükség központi irányításra.*

*Egymásra lehettek utalva. Tudták, hogy a préda felett csak így tudnak majd
osztozkodni.*
*– A pártelit átmentette magát az épülő demokrácia vezető rétegjeibe, de ez
külföldi segítség nélkül sikerülhetett volna?*

– Ilyen eredményesen biztosan nem. És* itt újra azokhoz a nyugati pénzügyi
központokhoz érkeztünk, amelyek már a 70-es évektől egyre mélyebben
ágyazódtak be* *a magyar gazdasági életbe*. *Rengeteg pénzt loptak ki **az
ország**ból, amikor a gazdasági válság már akkora volt, hogy az adott
keretek között nem lehetett több profitot realizálni, jött a privatizáció.*

* Megvoltak a lehetőségeik arra, hogy saját érdekeik szerinti mederbe
tereljék az eseményeket, ráadásul részben abból a pénzből privatizáltak,
amit előtte innen kiloptak.*
*– A Magyar Demokrata Fórum 1990-es győzelme ezt a tervet hiúsította meg?*

* – Az MDF választási győzelme egy kicsit valóban áthúzhatta a
kalkulációkat, de* úgy vélem, hogy* ezek az erők **minden eshetőségre* *fel
voltak készülve, így erre is.* *Sokat nem kellett várniuk, hiszen ’94-ben a
kétharmados MSZP–SZDSZ-kormányzással őrült iramban gyorsult fel *az
osztogatás,* az állami vagyon **átjátszása.*

*Mára már nem vitás, hogy a nemzetközi nagy multik a magát „radikális
antikommunistának” kikiáltó Szabad Demokraták Szövetségében találták meg
azt a politikai partnert, amely a magyarországi vagyonátjátszásban
segédkezett. *

Mindez sokáig rejtve maradt, a társadalom többsége nem tudott semmit
ezekről a folyamatokról.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/fortepan_211987.jpg>

Taxisblokád. Erzsébet híd budai hídfőjét megszálló taxisok. 1990. október
26. (Forrás: Fortepan.hu)
*– Számos szóbeszéd terjengett arról, hogy az SZDSZ állt az 1990
októberében kitörő taxisblokád mögött. Valóban így volt?*

– *A rendszerváltás gazdasági vonulata **egy tragédia volt. Mondhatni egy
világháborús veszteséggel ért fel** mindaz**, amit* *a társadalom* *ekkor
elszenvedett*. *Ezt a mérhetetlen kétségbeesést **a politikai vetélytársak
meglovagolták és egy puccsra próbálták felhasználni*.* Az Antall József
által vezetett kormányt végül nem sikerült **elmozdítani,* *de olyan
szinten meggyöngítették* *az MDF-et,* *hogy elkerülhetetlen volt a bukása.**
A taxisblokád **még feltáratlan területe a történelmünknek*. Az nem
kérdéses, hogy* provokátorok* vegyültek az emberek közé és *szították a
hangulatot.*

*Az is eléggé nyilvánvaló mára, hogy az SZDSZ vezetői közvetlen
kapcsolatban álltak a provokátorokkal és a háttérből irányították az
eseményeket.*
*– *A külföldi behatás a taxisblokádnál is megjelent?

– Ez jóval komolyabb dolog volt annál, minthogy kizárólag az egykori
állambiztonsági hálózatot sejtsük a törvényesen megválasztott magyar
kormány megbuktatásának kísérlete mögött. *A taxisblokádba már a külföldi
titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak*. Itt nem feltétlenül az orosz
titkosszolgálatra *gondolok*, hanem a* nyugatira: elsősorban az amerikaira,
hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán nekik állt leginkább
érdekükben* *a nemzeti érdekképviselet **gyengítése.*

*Úgy gondolom, hogy a CIA fedőszervezetei jelen lehettek a taxisblokád
idején és szították a hangulatot, manipulálták az embereket. *

*Ne feledjük **a média, a televízió és az írott sajtó szerepét se! A
posztkommunista garnitúra a rendszerváltozáskor lényegében érintetlen
maradt, az előző rendszer megbízható és megfuttatott emberei foglalták el a
legfőbb pozíciókat jóval ’90 után is.*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/06/SZK_P-IMG_8421.jpg>

LMBTQ-tüntetés a Sándor-palota előtt 2021. június 16-án (Fotó: Szennyes
Krisztián, Vasarnap.hu)

*– Mi lehetett a külföldi titkosszolgálatok célja? *

– *A nyugati tőke gazdasági érdekei és a szuverenitásra törekvő, nemzeti
érdekeket képviselni igyekvő MDF-kormányzat között éles ellentét húzódott
meg. A pénzhatalmi központok úgy gondolhatták, hogy a szovjet iga alóli
felszabadulás után ők következnek „gyarmatosítóként”. Sikerrel is jártak,
az Antall-kormánynak kevés mozgástere volt. Gyakorlatilag ma is ugyanez
történik, nem csak Magyarországon!*

*Ha megnézzük napjaink „színes forradalmait”, akkor azt láthatjuk, hogy
mind-mind provokált és tudatosan gerjesztett akció.*

*Az utcán, a semmiből megjelenő „mozgalmak” nem **spontán társadalmi
igények* *alapján jönnek létre.** Ezek **a felszínen tartott témák
valójában lényegtelenek és igen távol állnak** az emberek hétköznapi
problémáitól.*

*Ezek mögött, a látszólag szabadság- és egyenlőségi küzdelmek mögött nem
áll valódi elnyomás, ez nem más, mint tudatosan gerjesztett hangulatkeltés,
**melynek célja, hogy a nemzeti szuverenitást meggyengítsék, és az
országokat a globális tőke számára kiszolgáltathassák. Ebben az elmúlt
harminc évben nincs változás.*

* Tóth Gábor*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210818/745dc238/attachment.html>