[Grem] Nem alkudott, ezért agyonlőtték: 160 éve született Tisza István

[Emoke Greschik]

 *Nem alkudott, ezért agyonlőtték: 160 éve született Tisza István*

https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html
Amikor a mártírhalált halt egykori miniszterelnök, Tisza István
születésnapján, 1934 április 22-én az akkori Országház téren (Kossuth Lajos
tér) felállították az emlékének szentelt szoborcsoportot Zala György és
Orbán Antal tervei alapján, senki nem gondolta, hogy csupán tizenegy évig
áll majd a helyén.
2021. április 22. 09:50
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/119254-Nem_alkudott__ezert_agyonlottek__160_eve_szuletett_Tisza_Istvan.html#>

Azt sem, hogy 2014-ig kell majd várni arra, hogy a 17 méter magas,
lenyűgöző hatást keltő emlékmű újra a Parlament északi szárnya előtt
vigyázza a tér bejáratát. Ma 160 esztendeje született „a Monarchia erős
embere”.

A szoborcsoport süttői mészkőből készült
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n>. Az oroszlánt 36 köbméter
kőből faragták ki, és 12 darabból állították össze. A második világháború
folyamán megsérült, majd 1945 tavaszán „ismeretlenek” a szobor főalakját
ledöntötték. (Ezek az egyelőre ismeretlen elemek rendszerint a Rákosi-féle
moszkovita, a megszálló szovjet erők helytartóiként berendezkedő csoportok
megbízásából végezték el barbár munkájukat; gyakran fanatizált
szélsőbaloldaliak is részt vettek efféle akciókban. Mi több, Faludy György
maga is leírta, hogy 1947-ben részt vett Prohászka szobrának ledöntésében –
a szerk.) Tisza szobrát 1945 nyarán szállították el, és mintegy 18 mázsányi
töredékét beolvasztották; az emlékművet magát azonban csak 1948 tavaszán
bontották le véglegesen.



*A ledöntött Tisza István-emlékmű maradványai a Parlament északi homlokzata
előtt a Kossuth téren (Fotó: Nemzeti Fotótár)
<https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-TmpxeXo2d3I4N1Q4aFpBbjUrZGczZz09>*

Szobrának többszöri felállításából is látszik, hogy – bár megítélése eltérő
hangsúlyt kap a különféle politikai táborok olvasatában – Tisza alakja,
személyisége a mai napig megkerülhetetlen része 20. századi
történelmünknek. Mint Pölöskei Ferenc is írta róla:
<http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_ket_tisza_tisza_istvan_es_tisza_kalman_kettos_portreja>
*„Alig
akad magyar politikus, akinek tettei, eszméi és egyénisége körül a
szenvedélyek még életében oly magasra csaptak volna, mint Tisza István
esetében: egyfelől rajongás, másfelől gyűlölet övezte.”*

Ma 160 éve, 1861. április 22-én, Pest városában született borosjenői és
szegedi gróf Tisza István (teljes nevén Tisza István Imre Lajos Pál).
Édesapja Tisza Kálmán miniszterelnök és többször is miniszteri posztokat
betöltő politikus, édesanyja Baden-Württembergből származó
Degenfeld-Schomburg Ilona grófnő volt. Tisza István Berlinben,
Heidelbergben és Budapesten végzett jogi és közgazdasági egyetemi
tanulmányokat. Az utóbbi helyen nyerte el az államtudományi diplomát;
politikatudományokból doktorált.

*Gróf Tisza István távozik a Parlament épületéből (Fotó: Nemzeti Fotótár)
<https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-K0Qxd2NVbWFOY3l3bTNFR09nSXU3UT09>*

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának; ez is alátámasztja a tényt,
hogy még korának jól képzett elitjén belül is kiemelkedő szellemi
képességekkel rendelkezett.
Egy zsebkendő, amin megbukott a parlament

Diplomázása után öt évig a család Bihar vármegyei, geszti birtokán
gazdálkodott. Közben, 1885-ben, elsőfokú unokatestvérét, borosjenői Tisza
Ilonát vette feleségül. Két gyermekük született, István (1886–1918) és
Juliska, aki nem érte meg a felnőttkort. Fia, István 1918. november 5-én,
apja meggyilkolása után öt nappal, 32 évesen halt meg.

Kezdetben a Belügyminisztériumban ismerkedett a közigazgatás gyakorlati
kérdéseivel; ez időben élénken részt vett a gazdakör agrárvitáiban.

*„Tisza István az 1890-es években a Szabadelvű Párt vezető garnitúrájával
együtt szorgalmazta és több területen valóra váltotta a kor által igényelt,
fontos liberális társadalompolitikai és szociális reformokat”* – írja
Pölöskei. „*A szabadelvűség velejárójának tekintette a katolikus egyház
közéleti túlsúlyának visszaszorítását, illetve a felekezeti viszályok
kiiktatását a belpolitikai életből.”*

1903. november 3-án a király miniszterelnökké nevezte ki és a belügyi,
valamint a személye körüli minisztérium vezetésével bízta meg. Ugyanakkor
titkos tanácsosi méltóságot nyert. Miniszterelnöksége alatt az obstrukció
egyelőre tovább folyt. 1904. április 19-én jelent meg Ferenc József király
leirata II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazaszállítása dolgában.
Belügyminiszterként Tisza erőszakkal elfojttatta az áprilisi országos
vasúti sztrájkot, ennek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket
besorozták a hadseregbe. Nem sokkal ezután Biharban követelt harminchárom
halálos áldozatot egy szocialisták által szervezett gyűlés, amit szétvert a
csendőrség.

1904. november 18-án Tisza rövid kortesbeszéde után Perczel Dezső házelnök
– a házszabály megsértésével – csendben azonnali szavazást rendelt el
Daniel javaslatáról, (Daniel Gábor a Szabadelvű Párt nevében javaslatot
terjesztett elő november 15-én, amely jelentősen szűkítette volna az
ellenzéki képviselők mozgásterét a törvényhozásban) majd meglengetett egy
zsebkendőt. A jelenetet nem értve a képviselők többsége kíváncsiságból
felállt a helyéről (ekkoriban a felállás jelentette az igen, az ülve
maradás a nem szavazatot), mire Perczel a Daniel-féle határozati javaslatot
elfogadottnak jelentette ki, majd a kialakult tumultuózus jelenetek
közepette királyi kéziratot olvastatott fel, amely az ülésszakot
berekesztette és december 13-ig elnapolta.

Másnap, november 19-én megalakult az ellenzéki választási szövetség, amely
a teljes parlamenti ellenzéket (és az azon kívüliek egy részét is)
Szövetkezett Ellenzék (avagy szövetkezett balpárt) néven teljes egészében
egyetlen, egységes választási koalícióba tömörítette. December 13-án az
újra összeült parlamentben az ellenzék lehetetlenné tette az ülés
megtartását, és heves ordibálás és vitatkozás közepette gyakorlatilag
szétrombolta a terem berendezését; annak darabjaival még a kiérkező
karhatalmi erőkre is rátámadt.

*(Fotó: Nemzeti Fotótár)
<https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-bC9lbldZbWZMdHI4MmRDVEQ1WjRlZ2ZncUg0UEIrV1JZZytzdlV6Q0Q4az0>*

A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan
polarizálódása miatt 1905. január 3-án a király feloszlatta az
országgyűlést, és új választásokat írt ki. A választási küzdelem az addig
harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar
politikát uraló Szabadelvű Párt kisebbségbe jutásával végződött a
Szövetkezett Ellenzékkel szemben.1905. június 18-án a király felettébb
elismerő szavak kíséretében mentette fel miniszterelnöki állásából.
„Kegyelmes Uramból” „vad, geszti bolond”

„…szeressétek, / Őt is, a vad, geszti bolondot, / A gyujtogató, csóvás
embert, / Úrnak, magyarnak egyként rongyot.” – közismert, hogy Ady Endre
így írt, így vélekedett Tisza Istvánról, mint az idézett versben (Rohanunk
a forrdalomba). Csakhogy ugyanez az Ady néhány évvel korábban még rajongott
Tiszáért. Éppen a fent tárgyalt időszak, Tisza első minisztersége a furcsa
pálfordulás időszaka. Bánó Attila plasztikus példákkal, idézetekkel vezeti
le ennek több mint valószínű okait a 44 meghökkentő eset a magyar
történelemből című könyvében (Athenaeum, 2016).

Itt ezt olvashatjuk: „A költő 1901 őszén ezt írta a Nagyváradi Naplóban
Tisza István s a bihari dzsentri címmel: »Tisza István még mindig több vagy
kevesebb a grófnál: a közélet, a politika embere, kinek tettei sokunkat
érdekelnek…« Ugyanebben a lapban még két évvel később (1903. február 4.) is
így vélekedett: »Gróf Tisza István nagy tudású, tiszta szemű ember, igazi
európéer. Határozott egyéniség.«”

Jó tudni, hogy Ady az ellenzéki beállítottságú Nagyváradi Naplóhoz kerülése
(1901) előtt a kormánypárti Szabadságnak dolgozott. A Naplónál már fennen
hirdette a liberalizmus megújításának szükségességét, és lelkesen
támogatott minden olyan törekvést, amely a fennálló rend kereteit
feszegette. Tiszáról továbbra is szépeket írt, s valamiért úgy gondolta,
hogy ő lehet a magyarországi liberalizmus zászlóvivője. 1903. június 17-én
jelent meg Gróf Tisza István című írása (részletek): *„A hosszú tespedés
után ez az ember vihart hoz. Tisztító vihart… Reménykedéssel nézünk gróf
Tisza István ideje elé.”*

Július 31-én Ady Újabb szózat Gesztről című tárcájában írta (Nagyváradi
Napló): „Tisza István újabb nyílt levéllel fordul választóihoz. Nekünk nem
szimpatikus gróf Tisza István közösügyes ortodoxiája […], de mégis imponál
nekünk ez az ember.” (…) Adynak már nem lehettek illúziói Tisza politikai
nézeteit illetően, mégis, március 30-án az alábbi levelet küldte Párizsból
a miniszterelnöknek (Országos Levéltár K 26, az ME. 1904. V. 346 jelzetű
iratcsomóban):

*„Kegyelmes Uram,*
*nagyon kérem, bocsásson meg nekem, hogy ujból levéllel merem zavarni.
Kegyes emlékezetébe akarom hozni kérésemet, melylyel két ízben bátorkodtam
volt Kegyelmes Uram előtt megjelenni. Azóta – két hónapja elmult már –
Párisban élek s tanulok. E rövid idő alatt sok összeköttetést szereztem
politikusok, írók és hírlapok körében. Ha emlékszik reá Kegyelmes Uram, azt
voltam bátor kérni, hogy néhai Borostyáni Nándor öröke képen s jogcímén
mint közoktatásügyi s esetleg mint sajtóügyi tudósító némi kis anyagi
segítséget nyerjek párisi tanulmányaimhoz. Nem tudom lehetséges-e. (…)
Kegyelmes Uramnak, ki olyan kegyesen és szívesen fogadott volt, jóságába és
kegyességébe ajánlva kérésem vagyok legalázatosabb tisztelője*
*Ady Endre”*

*„A kérést nem teljesítették. (…) Többen is innen eredeztetik Ady meg nem
alkuvó gyűlöletét Tisza Istvánnal szemben”* – olvashatjuk Bánó Attila
könyvében.

Ady elégedetlen volt a magyarországi állapotokkal, pedig ekkor már
napilapként működött a Népszava, és Budapesten megjelent Marx és Engels
válogatott műveinek I. kötete, amelyet Szabó Ervin (eredeti nevén
Schlesinger Sámuel Ármin) szerkesztett. Szabó Ervin később a forradalmi
szocialisták csoportjának egyik szellemi vezetője lett (e csoporthoz
tartozott Lékai János, a Tisza-ellenes, 1918. október 16-i sikertelen
merénylet végrehajtója).

A következő években a Tiszával szembeni ellenérzések valóságos hisztériává
fajultak a szélsőbal felé tolódó, többek közt Károlyi Mihályhoz köthető
körökben. Maga Károlyi személyes sértetteségből, egy számára megalázóan
végződő párbajból s egyéb okok miatt szintén különösen orrolt Tiszára. Ezek
a véletlenszerű elemek később végzetes következménnyel jártak.
A vérvörös csütörtöktől a háború kirobbanásáig

1910. február 19-én Tisza megalapította a Nemzeti Munkapártot, amely
győzött is az az évi júniusi választásokon. Kormányalakítást azonban nem
akart vállalni, részben a Ferenc Ferdinánd trónörökössel fennálló
kibékíthetetlen ellentéte miatt. A Habsburg-birodalmat ismét centralizálni
szándékozó főherceg ugyanazért kívánta az általános választójog bevezetését
Magyarországon, amiért Tisza makacsul ellenezte: mindketten úgy vélték, ez
a Magyarországon belüli magyar szupremácia meggyengülését okozná.

*Egy rendőr üt hátulról egy járókelőt a Vérvörös csütörtök néven elhíresült
1912. május 23-i budapesti munkásmegmozdulás idején (Fotó: Nemzeti Fotótár)
<https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-VTBzKzk2UHhiQTVLOEEraWhVV1RiQT09>*

Tisza elengedhetetlennek tartotta a hadseregreformot (az újoncok számának
növelését, és a kiadások emelését), mert úgy vélte, ennek halogatása a
Monarchia katonai pozícióját gyengíti és Magyarország biztonságát ássa alá.
Az ellenzék kifogásolta, hogy a közös hadseregen belül nem kellően
érvényesül a magyar befolyás, ezért a véderőtörvény körüli parlamenti
csatározásokban ismét az obstrukció eszközével élt. Miután a házelnök,
Berzeviczy Albert, majd utóda, Návay Lajos is lemondott, 1912. május 22-én
Tisza Istvánt választották a képviselőház elnökévé; erre 1912. május 23-án,
a vérvörös csütörtökön a szocialisták által szervezett tüntetés volt a
válasz. A munkások Tisza kinevezése ellen és az általános választójogot
követelve vonultak az Országház felé, ahol a rendőrség feltartóztatta őket.
Az összecsapásokban hat ember meghalt, csaknem kétszázan megsebesültek és
háromszáz személyt letartóztattak.

A háborús előkészületek jegyében nyerte el Tisza István 1913-ban,
másodízben a miniszterelnöki tisztséget – idézi fel Pölöskei. *„Újabb
miniszterelnöksége azonban politikai pályáján nem határkő, hiszen a
munkapárti kormányok működésének folytatását jelenti a bel- és
külpolitikában egyaránt. Ferenc Ferdinánd és felesége 1914. június 28-ai
meggyilkolása után a hadvezetés – a némettel egyetértésben – elérkezettnek
látta az időt a Szerbiával való leszámolásra.”*

*(Fotó: Nemzeti Fotótár)
<https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-OXp0dUcxY2Rzb25TT1F4WGdmVjhPQT09>*

Tisza István a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet napján, mihelyt a hírről
értesült, Budapestre, majd Bécsbe utazott. Itt Berchtold gróf közös
külügyminiszterrel és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnökkel is
találkozott, akik úgy látták, elérkezett az idő arra, hogy rendezzék
Szerbia ügyét, méghozzá fegyveres úton. Tisza ezzel szemben időt akart adni
a szerb kormánynak, hogy elhatárolódjon a merénylettől, és a békés
rendezést pártolta. Tisza véleménye azonban július 14-ére
megváltozott: *„Nehezen
határoztam el magam arra, hogy a háborút ajánljam, de most szilárdan meg
vagyok győződve szükségességéről, és a Monarchia nagyságát minden erővel
védelmezni fogom.”* Tisza a Román Királyságot kezdettől az ellenségek közé
sorolta.

A háború előrehaladtával egyre erőteljesebbé vált reformtörekvésekkel – a
választójog kiszélesítésével és a szociális reformokkal – mereven szemben
állt. Mivel ellenezte a Ferenc József halála után 1916. december 30-án
trónra lépett IV. Károly király mérsékelt reformokkal kísérletező
politikáját, 1917. május 23-án az uralkodó felszólítására benyújtotta
lemondását. 1917. június 15. után maga is a frontra ment mint a debreceni
huszárezred parancsnoka.

1918. október 17-én még beismerte a parlamentben a háború elvesztését,
(„Ezt a háborút elvesztettük!”) arra azonban nem gondolt, hogy a vereség
egyben az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését, az adott magyarországi
belpolitikai rendszer, a „nemzetfenntartó erők” vereségét s a polgári
demokratikus forradalom győzelmét is előrevetíti – fogalmaz Pölöskei. *„Az
október végi napokban is operettfiguráknak nevezte a forradalom
előkészítőit és résztvevőit. Szétverésükre is vállalkozott volna, holott
politikustársai már korábban is a kompromisszumok útját keresték. A háború
szenvedéseinek összes vádja így Tiszára hullott.*

*Életének végzetes utolsó napján, 1918. október 31-én feleségével, kis
létszámú házi személyzetével és a védelmére rendelt csendőrrajjal a Hermina
úti Roheim-villában tartózkodott. Öt és fél hat között két katonai
teherautó állt meg a Roheim-villa közvetlen közelében. Az autókról leugráló
fegyveresek oly gyorsan és szinte óraműpontossággal cselekedtek. A hallba
lépő katonák Tiszát keresték. (…) Rövid szópárbaj kezdődött, amelyben a
katonák a háborúért, annak minden szenvedéséért az egykori nagy hatalmú
miniszterelnököt vádolták. Majd eldördültek a lövések. A miniszterelnök
utolsó szavai ezek voltak: ennek így kellett történnie.”*
Csak a testét lehetett megölni

Bár homályban maradt a Tisza-gyilkosság elkövetőinek kiléte, lapunknak
<https://hirado.hu/belfold/cikk/2020/10/30/nincs-helye-a-nemzet-foteren-karolyi-es-az-oszirozsas-forradalom#>Ligeti
Dávid történész hangsúlyozta, hogy valószínűsíthető a Budapesti
Katonatanács érintettsége:

*„Kétféle elbeszélését ismerjük a történteknek – az egyik szerint a katonák
spontán odamentek a villához, a másik szerint szervezett dologról volt szó,
likvidálni akarták. A mozaikokat összerakva a Budapesti Katonatanács
érintettsége valószínűsíthető. (…) az a visszaemlékezés, hogy a katonák
teherautóval érkeztek Tisza bérelt villájához a Hermina úton,
szervezettségre, nem pedig spontaneitásra utal. Károlyi Mihály felelőssége
is felmerült – ő ezt elhárította. Károlyi részvételét nem lehet
alátámasztani bizonyítékokkal. Viszont a Budapesti Katonatanács
érintettsége dokumentumokkal alátámasztva is megállja a helyét. Bárki is
vitte véghez a gyilkosságot, elmondható, hogy az új rendszernek »jót tesz«,
hogy Tisza már nincs az élők sorában.”*

Százhatvan éve született Tisza István, a Monarchia erős embere. Bár az
adott történelmi helyzetekben hozott döntései vita tárgyát képezhetik, a
mai napig találónak tűnik Szász Károly író, politikus értékelése:
<https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BMEKonyvek_TarsadalomtudomanyiKonyvtar_3078885/?pg=0&layout=s>

*„Akik a Tisza István elleni merényletet kieszelték és megtervezték, —
nagyon jól tudták, hogy az ő uralmuk biztosítása érdekében az ország
felfordítására irányuló gonosz törekvéseik sikerének egyedüli komoly
akadálya: az erkölcsi nagyság gránit-talapzatán álló Tisza István, a
legnagyobb magyar, az egyetlen igazi férfi — »ős bérceink utolsó cédrusa«.
Ezért kellett felbérelt gonosz kezeknek fejszét vetniök e nemes, egyenes
szálfára, s kellett kidönteniök, elpusztítaniok. A gaz terv sikerült — de
csak félig. Tisza Istvánnak csak a testét lehetett megölni, — lelkét,
szellemét nem. Ez a magasztos lélek, ez a fenkölt szellem itt él és munkál
köztünk, s »nőttön nő tiszta fénye«, erőt, bátorítást, vigasztalást nyújtva
az ő halálával árván maradt s a közbejött hitvány események folytán
legyengült és elcsüggedt nemzetének.”* (Tisza István. Élet és jellemrajzi
vázlat. Athenaeum, Budapest, 1920)
Az enyészeté lesz-e a geszti kastély?

A Tisza család által hátrahagyott nemzeti örökségek közé tartozik több
kastély, a nagykovácsi és a geszti is. A Tisza-kastély Geszten kezdetben
földszintes, később középen kétemeletes barokk és copf stílusú kastély.
1769-ben, a család beköltözésekor még nem volt földesúri lakház, és a mai
kastély magját képező kúria sem állt. A kúriát Tisza csak akkor tudta
felépíteni, mikor szerzett két taxás telket Geszten. Egyiken felépíttette a
kúriát, később a másikon az angolkert lett. A 18. század második felében
vett még egy beltelket a faluban, később ezen volt a tiszttartói ház. Az
1860-as évek elején az addig földszintes épület közepén egy emeletet húztak
fel, és a kastélynak az utca felőli déli bejáratát beépíttették. E bejárat
helyére került Tisza Kálmán miniszterelnök dolgozószobája. A parkot
üvegház, kertészlak és számos szép sétáló- és pihenőhely ékesítette,
valamint játszóhely és teniszpálya is megtalálható volt benne.

1938-ban a kastélyt (V.) István idősebb fia, Kálmán Lajos lakta. Az ő ideje
alatt cserélték ki az ajtókat és az ablakokat, amiket Szabó József
készített. Kálmán Lajos néhány év múlva az Egyesült Államokba költözött.
1945 körül a kastély teljes berendezése megsemmisült. Az egykor Arany János
által lakott kerti házat lebontották. 1949-ben általános iskolát és
művelődési házat helyeztek el a kastélyban. 1951-ben 24 helyiség volt az
épületben. 1960-ban a községi könyvtárat is itt rendezték be.

A 15 hektáros kertet a 19. század elején alakították ki egy kisebb
erdőrészből, aminek meghagyták eredeti kocsányos tölgyeit, juharfáit és
kőriseit. A második világháború végén a legtöbb fát kivágták. Területe
napjainkban már csak 5,4 hektárt tesz ki (a többi a Körös–Maros Nemzeti
Park területén van). Egykor locsolóhálózattal volt ellátva, hátsó részén
pálma- és üvegházak álltak. A kastély fő homlokzata előtt két nagy méretű
platánfa található. A parkban tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és
juharfa is látható. A kastélytól távol eső részek mára teljesen elvadultak.

Évek óta több kezdeményezés
<https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/nemzeti-emlekhely-lesz-a-geszti-tisza-kastelybol-1983467/>
is történt a leromlott állapotú kastély és a park felújítására. A tervek
szerint a kastély 2022-re nemzeti emlékhellyé
<https://www.promenad.hu/2020/01/14/lazar-2022-re-nemzeti-emlekhellye-valik-a-geszti-kastely/>
válik és a reformátusok találkozóhelye is lesz.

hirado.hu


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210422/4f1e619e/attachment.html>