[Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás

2021. Ápr. 21., Sze, 23:47:24 CEST

Kedves Gábor és Mindenki!
Ez egy érdekes magyarázat. Megjegyzéseim:
1. Azt persze nem tudjuk, hogy pontosan ki fogja beszedni a tandíjat.
2. A kollégiumi/albérleti árakat viszont biztosan a magyar vidéki magyar 
hallgatók (szülei)
fizetik, a kölcsönt meg az állam.
3. Ez a narratíva éles ellentmondásban van az eddigi, a magyar 
felsőoktatás javítását célzókkal.
Most akkor gazdag külföldieket akarunk tanítani, vagy (szintén gazdag) 
magyarokat? Az esetleges
ösztöndíjak a bevételből levonandók (ha lesznek).
4. A Bojár-féle AIT-n _magyar_ oktatók tanítanak, mégis működik a dolog...
5. A (felső)oktatás mindenhol viszi a pénzt, sőt máshol arányaiban sokkal 
többet is, mint nálunk, és megéri nekik.
Szia(sztok)        Rita

On Wed, 21 Apr 2021, gabszodt wrote:

> Azt most tudtam meg egy HitRadios beszelgetesebol, 
> hogy ez egy meregdraga tandijjal, 
> angolnyelvu oktatassal mukodo egyetem lesz. 
> 
> Karacsonyek egyik erve ellene epp az, hogy a Diakvarosban, ami egy hatalmas kollegium lesz, 
> nagyon fel fogja vinni a kollegiumi arakat az, ha itt sok gazdag kulfoldi diak fog tanulni.
> 
> A lenyeg, hogy ez majd hozza a penzt, ez a celja es nem viszi, mint az allami finaszirozasi
> oktatasi rendszerben mukodo egytemek, 
> ez egy uzleti vallalkozas (is) lesz, mint peldaul Bojar Gabor egyeteme.
> 
> Gabor
> 
> 
> Az üzenetet Samsung táblagépről küldték.
> 
> -------- Eredeti üzenet --------
> Feladó: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> Dátum: 2021. 04. 20. 16:23 (GMT+01:00)
> Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Tárgy: Re: [Grem] Fekete-Győr A. Kína-szindrómája / Kötter Tamás
> 
> Kohán Mátyás véleménycikke:
> 
> Win-winre kell kihozni a Fudan egyetemet 
> 
> Írta: Kohán Mátyás
> https://mandiner.hu/cikk/20210420_win_winre_kell_kihoznunk_a_fudan_egyetemet
> A tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban
> színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát a Fudan.
> 
> Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg.   Több, mint a magyar
> felsőoktatási büdzsé egésze, de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk belőle Szabó
> Tímeát is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk velük az utat
> Soprontól Miskolcig.
> 
> És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre: uszkve százmilliárd
> forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy falat, igen. Nem csoda, hogy sokaknak a
> torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései közül is csak kettő kerül ennyibe vagy még ennél
> is többe, a Hongkongi Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint ezernégyszázmilliárd
> forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki Egyetem 450 milliárdos
> csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell magyarázni, mégpedig fájdalmas részletességgel, akkor
> is, ha a felépülő épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos kritika.
> 
> De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban helye, az téved. Az, hogy
> Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem a virtuális térben lebegő közhely, hanem
> vásárlóerő-paritáson számolva 2017 óta maga a rögvalóság, 2026 és 2028 között pedig – a
> koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az eddig valószínűsítettnél hamarabb – minden bizonnyal
> névértéken is beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a globális
> gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem tanulni, Kínától elzárkózni
> életveszélyes izolacionista lázálom lenne még egy patrióta gondolkodású embertől is, a
> globalista kórus ezer torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.
> 
> Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének évszázadában a kínai tudástranszfer
> bármit is árthat az országnak. Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó üzleti vagy
> politikai vezető számára a kínaiakat nem érteni olyan kínos lesz, mint ma nem beszélni
> társalgási szinten angolul
> 
> – igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon érthetetlen módon ezt a
> luxust is jó pár vezető politikus megengedi magának.
> 
> Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni, tudását elsajátítani
> létszükséglet, akkor is, ha az ország maga közép-európai szemmel egy vérfagyasztó, mindenható
> rendőrállam. Az angol nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő rengeteg
> tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a Hűségnyilatkozatot, ez pedig Kína
> esetében sem lesz másképp. Kína egy józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe épül be – oda
> viszont mélyen és alaposan.
> 
> Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó mellékmondat, hogy a Fudan
> Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt áll, azaz bármerre is jár, összekínaizza maga
> körül az ideológiai teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és jövőtlenség: a
> marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni: fiatal feminista
> férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan artikulálják a nem
> heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal lehetett
> diplomázni, azoktól az ideológiai befolyás vádja értelmezhetetlen.
> 
> Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél marxistábban tanítani – főleg nem
> azokon a gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon, amelyeket a budapesti
> egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender studies-, kritikai
> rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás hazai piacára kíván betörni.
> 
> Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég nemzetközileg
> elismert, mérvadó egyetemi rangsorának 34. helyezettjéről beszélünk a Fudan Egyetem esetében.
> Olyan kaliberű felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a régióban, de
> az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei ugyanis az Egyesült Királyságban és
> Svájcban találhatók, a legjobb uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni Műszaki Egyetem;
> régiónk legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a Fudantól
> (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.
> 
> A CEU-val való folytonos összehasonlítgatás a két egyetem összemérhetőségének tökéletesen fals
> látszatát kelti,  miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a versenytársak a
> Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.) kampuszai, a londoni King’s College
> (31.), a New York Egyetem (35.) vagy a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és tömören: a
> Fudan Hungary Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné ki magát, a
> CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a fővárosban – a Fudanra nézve
> sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem minőségi okokból.
> 
> A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is nagyra becsült hazai
> műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt némi valódi konkurencia, és az ország sem
> látná kárát annak, ha a gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét elkezdené felfelé
> húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven küzd olyan
> infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a fenntartó oktatási kormányzat
> felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen anomáliát jelentenek például a hazai egyetemek
> globális összehasonlításban szegényes könyvtárai, a sok helyütt nevetséges oktatói fizetések és
> költségtérítések, vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen alkalmatlan
> NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes beavatkozások hosszú sorával már régen rendbe
> kellett volna szednie a mindenkori magyar kormánynak.
> 
> Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen figyelhető meg megmagyarázhatatlan
> mértékű oktatói kontraszelekció, a rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer miatt silány
> hallgatóság, mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony, a hallgató
> érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem vágó tárgyakkal telepakolt, majd
> rendkívül hosszan hatályban maradó kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat – és az
> egyetemek a saját hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják el a megfelelő
> választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.
> 
> Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem karonként külön
> Moodle-rendszert és minden tárgynál más videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek egész
> egyszerűen olyan dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják. Ha pedig a
> világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró lustaságokhoz, szervezetlenségekhoz és
> igénytelenségekhez egyre kevesebb lesz a mozgástér.
> 
> Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína vörös lovon ügető hercegként
> jóságosan arcon puszilja majd hazánkat, ingyen és bérmentve kisegítve minket mindennel, amire
> csak szükségünk lehet.  Kína ugyanolyan érdekvezérelt ország, mint az összes többi hatalom;  a
> magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül játsszák ki már az államközi
> szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is
> presztízskérdés, a puha erő diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai földön.
> 
> De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint Magyarországnak, tárgyalási
> pozícióban vagyunk és feltételeket szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk Afrika számos
> kifosztott országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves lopási
> ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó kórházért, hídért és stadionért
> cserébe gyakorlatilag elcsaklizta Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra Leone
> ásványkincseit. Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan, tolvaj kormányok
> hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas hitelteherrel, pusztuló
> környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó kínai dominanciával fizetnek majd
> felelőtlenségükért, mert hagyták, hogy átgyalogoljon rajtuk egy nagyhatalom.
> 
> Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként ide-oda csapódó szatellitjeként,
> hanem a környező hatalmak mindegyikével pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló érdeket
> érvényesítő tényezőként képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell tárgyalni a
> kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók munkalehetőségei, a magyar
> egyetemek felé történő tudástranszfer, a tisztességes finanszírozási séma érdekében kőkemény
> feltételeket kell szabnunk a Fudannak.
> 
> Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási beruházását, amely a
> tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban
> színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta tárgyalópartnert
> köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját érdekével tisztában lévő, karakán magyar féllel
> semmivel nem lesz kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha beletesszük a munkát a
> Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.
> 
> Nyitókép: A Fudan campusa Kínában
> 
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
> [icon-envelope-tick-green-avg-v1.png]
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> 
>