[Grem] Kína-szindrómája GENDER VESZÉLY FUNDANBÓL!
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2021. Ápr. 20., K, 17:36:37 CEST
GENDER VESZÉLY FUNDANBÓL! Néhány gender témájú disszertáció a fundani egyetemről - TOVÁBB IS VAN, MONDJAM MÉG? Gender Inequality in UniversitiesJournal:ImpakterNesterova, YJackson, EJ20182
Gender Inequality and Suicide Gender Ratios in the WorldJournal:Journal of Affective DisordersCHANG, QYip, PSFChen, Y-Y201922
Gender and PlayProceeding/Conference:7th Gender Development Research ConferenceWong, WI201612
Gender Labels on Gender-Neutral Colors: Do they Affect Children’s Color Preferences and Play Performance?Journal:Sex RolesYeung, SPWong, WI201814
Gender In Japan: Power And Public PolicyNakayama, I21-Aug-2013119
Prevalence, gender ratio and gender differences in reading-related cognitive abilities among Chinese children with dyslexia in Hong KongJournal:Educational StudiesChan, DWHo, CSHTsang, SMLee, SHChung, KKH2007612
Exploring the interplay of gender, discourse, and (im)politenessJournal:Journal of Gender StudiesSung, CCM2012268
Bringing Intersectionality Home: Delivering Contextualised Justice in Gender Based ViolenceProceeding/Conference:Conferene on Gender, Violence and the State in AsiaParyani, PK201487
Gender Socialization in Chinese Kindergartens: Teachers' ContributionsJournal:Sex RolesChen, ESLRao, N2011120
Gender Differences in Information Technology AcceptanceBook:Encyclopedia of Gender and Information TechnologyMa, WKYuen, HK200543
Gender-sensitive indicators for healthcareBook:The Palgrave Handbook of Gender and Healthcare (2nd Edition)Lin, VivianL’Orange, Helen2012
Gender-sensitive indicators for healthcareBook:The Palgrave Handbook of Gender and HealthcareLin, VivianL’Orange, Helen2016
Visual dialogues of gender performativityChau, VivianWong, Kwok-cheung, Raymond2018
Gender selection in China: Its meanings and implicationsJournal:Journal of Assisted Reproduction and GeneticsChan, CLWYip, PSFNg, EHYHo, PCChan, CHYAu, JSK2002125
Gender and PragmaticsBook:The Encyclopedia of Applied LinguisticsKing, BWHolmes, J2014
Interdisciplinary, International, Innovative, and Intersectional? Impact and the Challenge of Conducting Gender/Sexuality Research in the Arts and HumanitiesProceeding/Conference:Gender + Diversity Workshop I: Researching Gender, Hong Kong, 14 November 2017Marchetti, G20175
Children’s bias in appraisals of gender-variant peersJournal:Journal of Experimental Child PsychologyNabbijohn, ANMacMullin, LNKWAN, KMWSantarossa, APeragine, DEWong, WIVanderLaan, DP202031
Childhood gender-typed behavior and adolescent sexual orientation: A longitudinal population-based studyJournal:Developmental PsychologyLi, GuKung, Karson T.F.Hines, Melissa20175
Preschool Gender-Typed Play Behavior at Age 3.5 Years Predicts Physical Aggression at Age 13 YearsJournal:Archives of Sexual BehaviorKung, Karson T.F.Li, GuGolding, JeanHines, Melissa20187
Research agendas of female and male academics: a new perspective on gender disparities in academiaJournal:Gender and EducationSantos, JMAlves Horta, HAmancio, L202011
Inactivity of male and female childrenProceeding/Conference:Gender Issues in Sport and ExerciseMcManus, AMArmstrong, N199642
Chance, Gender and LaughterJournal:L'Epoque ConradienneBaxter, K200853
Does the gender of the teacher matter in the teaching of reading literacy? Teacher gender and pupil attainment in reading literacy in Hong KongJournal:Teaching and Teacher EducationRaymond Lam, YHTse, SKLam, JWILoh, EKY2010127
The child play behavior and activity questionnaire: A parent-report measure of childhood gender-related behavior in ChinaJournal:Archives of Sexual BehaviorYu, LWinter, SXie, D2010193
Trafficking and genderBook:Handbook of Research on Gender and Economic LifeHam, J201317
Emoke Greschik <greschem at gmail.com> írta:
>Kohán Mátyás véleménycikke: Win-winre kell kihozni a Fudan egyetemet Írta: Kohán Mátyás https://mandiner.hu/cikk/20210420_win_winre_kell_kihoznunk_a_fudan_egyetemetA tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát a Fudan.Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg. Több, mint a magyar felsőoktatási büdzsé egésze, de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk belőle Szabó Tímeát is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk velük az utat Soprontól Miskolcig.
>És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre: uszkve százmilliárd forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy falat, igen. Nem csoda, hogy sokaknak a torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései közül is csak kettő kerül ennyibe vagy még ennél is többe, a Hongkongi Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint ezernégyszázmilliárd forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki Egyetem 450 milliárdos csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell magyarázni, mégpedig fájdalmas részletességgel, akkor is, ha a felépülő épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos kritika.
>De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban helye, az téved. Az, hogy Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem a virtuális térben lebegő közhely, hanem vásárlóerő-paritáson számolva 2017 óta maga a rögvalóság, 2026 és 2028 között pedig – a koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az eddig valószínűsítettnél hamarabb – minden bizonnyal névértéken is beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a globális gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem tanulni, Kínától elzárkózni életveszélyes izolacionista lázálom lenne még egy patrióta gondolkodású embertől is, a globalista kórus ezer torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.
>Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének évszázadában a kínai tudástranszfer bármit is árthat az országnak. Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó üzleti vagy politikai vezető számára a kínaiakat nem érteni olyan kínos lesz, mint ma nem beszélni társalgási szinten angolul
>– igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon érthetetlen módon ezt a luxust is jó pár vezető politikus megengedi magának.
>Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni, tudását elsajátítani létszükséglet, akkor is, ha az ország maga közép-európai szemmel egy vérfagyasztó, mindenható rendőrállam. Az angol nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő rengeteg tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a Hűségnyilatkozatot, ez pedig Kína esetében sem lesz másképp. Kína egy józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe épül be – oda viszont mélyen és alaposan.
>Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó mellékmondat, hogy a Fudan Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt áll, azaz bármerre is jár, összekínaizza maga körül az ideológiai teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és jövőtlenség: a marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni: fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan artikulálják a nem heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal lehetett diplomázni, azoktól az ideológiai befolyás vádja értelmezhetetlen.
>Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél marxistábban tanítani – főleg nem azokon a gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon, amelyeket a budapesti egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender studies-, kritikai rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás hazai piacára kíván betörni.
>Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég nemzetközileg elismert, mérvadó egyetemi rangsorának 34. helyezettjéről beszélünk a Fudan Egyetem esetében. Olyan kaliberű felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a régióban, de az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei ugyanis az Egyesült Királyságban és Svájcban találhatók, a legjobb uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni Műszaki Egyetem; régiónk legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a Fudantól (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.
>A CEU-val való folytonos összehasonlítgatás a két egyetem összemérhetőségének tökéletesen fals látszatát kelti, miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a versenytársak a Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.) kampuszai, a londoni King’s College (31.), a New York Egyetem (35.) vagy a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és tömören: a Fudan Hungary Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné ki magát, a CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a fővárosban – a Fudanra nézve sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem minőségi okokból.A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is nagyra becsült hazai műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt némi valódi konkurencia, és az ország sem látná kárát annak, ha a gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét elkezdené felfelé húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven küzd olyan infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a fenntartó oktatási kormányzat felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen anomáliát jelentenek például a hazai egyetemek globális összehasonlításban szegényes könyvtárai, a sok helyütt nevetséges oktatói fizetések és költségtérítések, vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen alkalmatlan NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes beavatkozások hosszú sorával már régen rendbe kellett volna szednie a mindenkori magyar kormánynak.
>Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen figyelhető meg megmagyarázhatatlan mértékű oktatói kontraszelekció, a rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer miatt silány hallgatóság, mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony, a hallgató érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem vágó tárgyakkal telepakolt, majd rendkívül hosszan hatályban maradó kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat – és az egyetemek a saját hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják el a megfelelő választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.
>Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem karonként külön Moodle-rendszert és minden tárgynál más videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek egész egyszerűen olyan dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják. Ha pedig a világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró lustaságokhoz, szervezetlenségekhoz és igénytelenségekhez egyre kevesebb lesz a mozgástér.
>Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína vörös lovon ügető hercegként jóságosan arcon puszilja majd hazánkat, ingyen és bérmentve kisegítve minket mindennel, amire csak szükségünk lehet. Kína ugyanolyan érdekvezérelt ország, mint az összes többi hatalom; a magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül játsszák ki már az államközi szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is presztízskérdés, a puha erő diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai földön.
>De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint Magyarországnak, tárgyalási pozícióban vagyunk és feltételeket szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk Afrika számos kifosztott országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves lopási ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó kórházért, hídért és stadionért cserébe gyakorlatilag elcsaklizta Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra Leone ásványkincseit. Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan, tolvaj kormányok hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas hitelteherrel, pusztuló környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó kínai dominanciával fizetnek majd felelőtlenségükért, mert hagyták, hogy átgyalogoljon rajtuk egy nagyhatalom.
>Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként ide-oda csapódó szatellitjeként, hanem a környező hatalmak mindegyikével pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló érdeket érvényesítő tényezőként képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell tárgyalni a kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók munkalehetőségei, a magyar egyetemek felé történő tudástranszfer, a tisztességes finanszírozási séma érdekében kőkemény feltételeket kell szabnunk a Fudannak.
>Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási beruházását, amely a tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta tárgyalópartnert köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját érdekével tisztában lévő, karakán magyar féllel semmivel nem lesz kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha beletesszük a munkát a Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.
>Nyitókép: A Fudan campusa Kínában
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
> Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>Kohán Mátyás véleménycikke:Win-winre kell kihozni a Fudan egyetemet
>Írta: Kohán Mátyás
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
> https://mandiner.hu/cikk/20210420_win_winre_kell_kihoznunk_a_fudan_egyetemet
> A tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető lehetőségek
>biztosításával és valóban színvonalas oktatással többszörösen
>visszahozhatja horribilis árát a Fudan.
>
>
>
>
>
>
>
> Ötszáznegyvenmilliárd forint megfoghatatlan, nehezen lenyelhető összeg. Több, mint a magyar felsőoktatási büdzsé egésze, de több mint húszezer éven keresztül fizethetnénk belőle Szabó Tímeát
> is. Ha pedig új Suzuki Swifteket vennénk belőle, hosszában kirakhatnánk
> velük az utat Soprontól Miskolcig.
>
>És mi ennyit tervezünk elkölteni a budapesti Fudan Hungary Egyetemre:
> uszkve százmilliárd forintot közvetlenül, a többit kínai hitelből. Nagy
> falat, igen. Nem csoda, hogy sokaknak a torkán akadt – Kína éppen folyó egyetemépítései
> közül is csak kettő kerül ennyibe vagy még ennél is többe, a Hongkongi
>Műszaki Egyetem új fosani kampusza (ami több, mint ezernégyszázmilliárd
>forintnyi jüant kóstál), illetve a Szun Jat-szen Tudományos és Műszaki
>Egyetem 450 milliárdos csungsani beruházása. Ezt az árat meg kell
>magyarázni, mégpedig fájdalmas részletességgel, akkor is, ha a felépülő
>épületegyüttes a magyar állam tulajdona lesz. Ez a jogos kritika.
>
>De aki úgy gondolja, hogy a Fudan Egyetemnek nem lenne az országban
>helye, az téved. Az, hogy Kína a közeljövő vezető gazdasági hatalma, nem
> a virtuális térben lebegő közhely, hanem vásárlóerő-paritáson számolva
>2017 óta maga a rögvalóság,
> 2026 és 2028 között pedig – a koronavírus-járvány miatt feltehetőleg az
> eddig valószínűsítettnél hamarabb – minden bizonnyal névértéken is
>beelőzi majd a vörös óriás az Amerikai Egyesült Államokat. Ebben a
>globális gazdasági környezetben a kínaiakat nem érteni, kínaiul nem
>tanulni, Kínától elzárkózni életveszélyes izolacionista lázálom lenne
>még egy patrióta gondolkodású embertől is, a globalista kórus ezer
>torkából pedig egyenesen nevetségesen cseng ez a nóta.
>
>Épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy Kína felemelkedésének
>évszázadában a kínai tudástranszfer bármit is árthat az országnak.
>Néhány évtizeden belül egy magára valamit is adó üzleti vagy politikai
>vezető számára a kínaiakat nem érteni olyan kínos lesz, mint ma nem beszélni társalgási szinten angolul
>
>– igaz, a világra nyitott, nyugati orientációjú globalista oldalon
>érthetetlen módon ezt a luxust is jó pár vezető politikus megengedi
>magának.
>
>Kína gondolkodásmódját ismerni, tudományos eredményeit használni,
>tudását elsajátítani létszükséglet, akkor is, ha az ország maga
>közép-európai szemmel egy vérfagyasztó, mindenható rendőrállam. Az angol
> nyelvhez, a Netflixhez és az Államokból hozzánk átszüremkedő rengeteg
>tudományos eredményhez sem kötelező beugró felmondani a
>Hűségnyilatkozatot, ez pedig Kína esetében sem lesz másképp. Kína egy
>józan országnak nem a szívébe, hanem az eszébe épül be – oda viszont
>mélyen és alaposan.
>
>Külön vastapsot érdemel az az epitheton ornansként használt magyarázó
> mellékmondat, hogy a Fudan Egyetem a Kínai Kommunista Párt befolyása
>alatt áll, azaz bármerre is jár, összekínaizza maga körül az ideológiai
>teret. Akik azt az egyetemet siratják, ahol Megfosztás és jövőtlenség: a marxizmus és a queer elmélet találkozási pontjánál, vagy Létrejönni és létezni: fiatal feminista férfiak tapasztalatai Izlandon, esetleg A queer elmélet és a Korán: hogyan artikulálják a nem heteroszexuális londoni muszlim férfiak a szexuális narratívájukat című opusokkal lehetett diplomázni, azoktól az ideológiai befolyás vádja értelmezhetetlen.
>
>Ha a kínaiak tótágast állnak, akkor se tudnak a Fudanon ennél
>marxistábban tanítani – főleg nem azokon a gazdasági, nemzetközi
>kapcsolatok, orvosi vagy műszaki szakokon, amelyeket a budapesti
>egyetemen indítani terveznek, a Fudan ugyanis érdekes módon nem a gender
> studies-, kritikai rasszelmélet- és posztkoloniális szociológia-oktatás
> hazai piacára kíván betörni.
>
>Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Quacquarelli Symonds brit felsőoktatás-kutató cég nemzetközileg elismert, mérvadó egyetemi rangsorának
> 34. helyezettjéről beszélünk a Fudan Egyetem esetében. Olyan kaliberű
>felsőoktatási intézmény érkezik a Magyarországra, aminek nem csak a
>régióban, de az Európai Unióban sincsen párja – Európa legjobb egyetemei
> ugyanis az Egyesült Királyságban és Svájcban találhatók, a legjobb
>uniós egyetem pedig az 50. helyezett Müncheni Műszaki Egyetem; régiónk
>legjobb egyeteme, a Bécsi Egyetem több, mint száz hellyel van lemaradva a
> Fudantól (százötvenedik), magyar egyetem pedig nincs az első ötszázban.
>
>A CEU-val való folytonos összehasonlítgatás a két egyetem összemérhetőségének tökéletesen fals látszatát kelti, miközben a Fudan messze nem a CEU ligájában játszik – itt a
>versenytársak a Kaliforniai Egyetem Berkeley (30.) és Los Angeles (36.)
>kampuszai, a londoni King’s College (31.), a New York Egyetem (35.) vagy
> a montreali McGill Egyetem (31.). Röviden és tömören: a Fudan Hungary
>Egyetem akár az Európai Unió alegszínvonalasabb egyetemévé nőhetné ki
>magát, a CEU-s párhuzam pedig – hiába kedves utóbbi egyetem sokaknak a
>fővárosban – a Fudanra nézve sértő, mégpedig nem ideológiai, hanem
>minőségi okokból.
>
>A magyar egyetemi rendszernek ráadásul – kivéve talán a külföldön is
>nagyra becsült hazai műszaki és az orvosi képzést – egyáltalán nem árt
>némi valódi konkurencia, és az ország sem látná kárát annak, ha a
>gazdaság- és társadalomtudományi képzések minőségét elkezdené felfelé
>húzni egy határainkon belüli erőközpont. A hazai egyetemi rendszer bőven
> küzd olyan infrastrukturális problémákkal, amelyek egyértelműen a
>fenntartó oktatási kormányzat felelőtlenségére vezethetők vissza – ilyen
> anomáliát jelentenek például a hazai egyetemek globális összehasonlításban
>szegényes könyvtárai, a sok helyütt nevetséges oktatói fizetések és
>költségtérítések, vagy éppen a tárgyfelvétel menedzselésére szinte tökéletesen
>alkalmatlan NEPTUN, amelyet nem kifejezetten költségigényes
>beavatkozások hosszú sorával már régen rendbe kellett volna szednie a
>mindenkori magyar kormánynak.
>
>Azonban az állam nem mindenről tehet, számos magyar egyetemen
>figyelhető meg megmagyarázhatatlan mértékű oktatói kontraszelekció, a
>rossz indikátorokon alapuló felvételi rendszer miatt silány hallgatóság,
> mérgező, egymás felesleges csuklóztatására épülő tanár-diák viszony, a
>hallgató érdeke helyett az oktatói státuszérdek vezérelte, szakmába nem
>vágó tárgyakkal telepakolt, majd rendkívül hosszan hatályban maradó
>kredithálók, esetleg rugalmatlan kurzuskínálat – és az egyetemek a saját
> hatáskörükbe tartozó szervezési kérdésekre sem mindig találják el a
>megfelelő választ, mint az a digitális oktatás alatt kiderült.
>
>Kár anyagi okokat feltételezni például amögött, hogy egy-egy egyetem
>karonként külön Moodle-rendszert és minden tárgynál más
>videokonferencia-szoftvert alkalmaz – ezek egész egyszerűen olyan
>dolgok, amikkel az egyetemeink a saját hatékonyságukat rombolják. Ha
>pedig a világ egyik legjobb egyeteme lesz a konkurencia, az apró
>lustaságokhoz, szervezetlenségekhoz és igénytelenségekhez egyre kevesebb
> lesz a mozgástér.
>
>Persze nem érdemes abba a vágyálomba ringatni magunkat, hogy Kína
>vörös lovon ügető hercegként jóságosan arcon puszilja majd hazánkat,
>ingyen és bérmentve kisegítve minket mindennel, amire csak szükségünk
>lehet. Kína ugyanolyan érdekvezérelt ország, mint az összes többi hatalom; a magyar pénzből épülő, zsíros ingatlanberuházást nem véletlenül
>játsszák ki már az államközi szerződésben a Kínai Állami Építőmérnöki
>Vállalatnak (CSCEC), és Kína számára is presztízskérdés, a puha erő
>diplomáciájának eszköze egy tudományos bástya európai földön.
>
>De mivel a Fudan Hungary Egyetem Kínának éppúgy érdeke, mint
>Magyarországnak, tárgyalási pozícióban vagyunk és feltételeket
>szabhatunk. Intő példaként álljon előttünk Afrika számos kifosztott
>országa, ahol Kína egy inkompetens, mérhetetlenül korrupt, négyéves
>lopási ciklusokban gondolkozó helyi politikai elittől néhány csillogó
>kórházért, hídért és stadionért cserébe gyakorlatilag elcsaklizta
>Mozambik erdőségeit, Mali termőföldjét és Sierra Leone ásványkincseit.
>Nem azért, mert Kína gonosz – hanem mert a helyi hazafiatlan, tolvaj
>kormányok hagyták nekik. Ezek az országok a következő években hatalmas
>hitelteherrel, pusztuló környezettel és a gazdaságaikban eluralkodó
>kínai dominanciával fizetnek majd felelőtlenségükért, mert hagyták, hogy átgyalogoljon rajtuk egy nagyhatalom.
>
>Magyarországnak, amely nem egy-egy nagyhatalom negyvenévenként
>ide-oda csapódó szatellitjeként, hanem a környező hatalmak mindegyikével
> pragmatikus kapcsolatot ápoló, önálló érdeket érvényesítő tényezőként
>képzeli el a jövőjét, ezt nem szabad. Nekünk tudnunk kell tárgyalni a
>kínaiakkal, és a magyar hallgatók ösztöndíjai, a magyar oktatók
>munkalehetőségei, a magyar egyetemek felé történő tudástranszfer, a
>tisztességes finanszírozási séma érdekében kőkemény feltételeket kell
>szabnunk a Fudannak.
>
>Win-winre kell kihoznunk az évtized legnagyobb magyar felsőoktatási
>beruházását, amely a tehetségek itthon tartásával, máshol nem elérhető
>lehetőségek biztosításával és valóban színvonalas oktatással
>többszörösen visszahozhatja horribilis árát. Kína a buta
>tárgyalópartnert köztudottan lenézi és kihasználja – de egy saját
>érdekével tisztában lévő, karakán magyar féllel semmivel nem lesz
>kevésbé korrekt, mint akármelyik másik nagyhatalom. Ha beletesszük a
>munkát a Fudanba, nagyot nyerhetünk vele.
>
>Nyitókép: A Fudan campusa Kínában
>
>
>
>
>
>
>Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>
>
>
>
>
>Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>
>
>
>
>
>Mentes a vírusoktól. www.avg.com
>
>
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210420/ea80486d/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról