[Grem] Szent Gellért püsp. ünnepe szentmiséje igéi

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2020. Sze. 24., Cs, 14:46:02 CEST


>
>
> *ALLELUJA Boldog, aki a kísértést kiállja, † mert miután kiállta a próbát,
> * elnyeri az örök élet koronáját*. Jak 1,12 – 3 a. tónus.
>
>
>
>
>
>
>
> *† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből Ne féljetek azoktól akik megölik a
> testet! Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól,
> akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól
> féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért
> ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok
> tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne
> féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem
> az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De
> ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt,
> aki a mennyekben van. Ezek az evangélium igéi. *
> *Mt 10,28-33*
>

*Szent Gellért vértanúságának emléknapján a Gellért-hegyi Sziklatemplom
miatt emlékezünk, hiszen 1046. Szeptember 24-én Gellért püspököt ezen a
helyen, az akkor Kelen-hegynek nevezett szikláról taszították a mélybe.
.....*

*http://www.palosepiteszet.hu/erdekessegek/szent-gellert-vertanusaganak-emleknapja-szeptember-24/
<http://www.palosepiteszet.hu/erdekessegek/szent-gellert-vertanusaganak-emleknapja-szeptember-24/>*
*Atyja, Gerardo velencei patrícius volt *és rokonságban állt a Centranigo
családdal, amelyből Pietro Barbolano (1026–31) dózse született*. Öt évig
tanult az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a
szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne a vágy,
hogy Szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvashassa*. *Atyja,
Gellért*, valamikor 990–995 közt r*észt is vett abban a népes
zarándoklatban, amelyet a velenceiek Jeruzsálembe indítottak;* *az arabok
azonban megölték,** mire fia,* György, *az ő nevét vette föl. *1005 táján
szerzetestársai már valami kisebb tisztségre (valószínűleg perjelségre)
választották meg *a mintegy 25 éves ifjút,* akit *ekkortájban szenteltek
pappá;* apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén ki őt,
a quadrivium elvégzésére,* Bologná*ba küldte. Onnan 5 év múlva *hazatérvén*,
Vilmos halála után *rendtársai apáttá választják*. Csak vonakodva fogadta
el a kitüntetést, s *nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint,
a Szentföldön telepedjék le.*Magyarországra érkezése

*A zárai kereskedők egyik hajóján, többedmagával 1015. február közepe táján
szállt tengerre*.* Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András
szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina
pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István
magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját
Konstantinápolyba,* ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt
töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki pannonhalmi Szent Mór pécsi
püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. *Augusztus
15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki Gellért
vonakodásának ellenére rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését*, s
időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta; Franciaországban
kétségtelenül az ő követeként járt. Amikor azonban 16 éves lett Imre
herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára *1023-ban ő is remeteéletre
szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.*
*Csanádi püspökként*

*1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki*, s
tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület
megtérítését. Csanád ispán tíz (közte 7 magyarul tudó) szerzetessel vitte
őt püspöksége székhelyére, *Csanádra*,* ahol *az Oroszlámosra
áthelyezett *ortodox
szerzetesek monostorában telepedtek le*.* A nép ezrével tódult oda, hogy
fölvegye a keresztséget,* s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a
vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki,
s hogy megkeresztelje a népet. Egyházmegyéjét 7 főesperességre osztotta.
Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában,
s *gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, székesegyházat
épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot*. Amellett *ő maga
aszkétaéletet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg csillagászattal is
foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép
nyelvén szónokolhatott volna. Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő az
első és leghatásosabb terjesztője.*
A politikai viszonyok Szent István halála után

*Szent István **1038. augusztus 15-i halála **után a politika zivatarai őt
is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba
kezdett*. *1041-ben **a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál
bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel
királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt –
az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes –
politikai gyilkosságai miatt. Elárulta és megölette Aba Sámuel királyt.
Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az
elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, *és 1046-ban Szent
Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában* ő is útra kelt
Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy Endre herceget üdvözölje.
Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai Belvárosi plébániatemplom és
a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői:
elfogták,* *majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték
őket.*

*Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért hegyének nevezték el, a nép *a
Csanádon eltemetett püspököt, *azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban
pedig István királlyal és Imre herceggel együtt az egyház is a szentjei
közé iktatta.* *(**Sírjánál számos csoda történt*, ezek alapján a római
szentszék a szentek közé avatta.) Szent Gellért megmaradt ereklyéit –
bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában – most a
Velencei lagúnában fekvő Murano egyik templomának oltára alatt őrzik.
Ereklyéi Bolognában, Prágában, Győrött, valamint Szegeden a Fogadalmi
Templomban vannak szétszórva.

*A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély,
építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger
Károl*y. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz,
a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend
megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon.* A
sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő pálosok számára készült. *

A sziklatemplom két részből áll: A felső, ősi barlangból (Szent
Iván-barlang, majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében
elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. A
hőmérséklet télen-nyáron 21 °C. 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom
építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt.
Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi
Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson
Budapesten. Eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, rossz
hírű Szent Iván-barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára
engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes
üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges
barlangrésszel bővítették ki.


Szent Gellért ereklye és szobor a Sziklatemplomban

*A főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent
Gellért domborművét láthatjuk*.* Majzik Mária keramikus –* aki a templomban
található Magyarok Nagyasszonya, és Maximilian Kolbe alkotásokat is
készítette – nem a megszokott módon, mint püspököt *ábrázolta Gellértet, *
hanem*, mint egyszerű remetét, aki bakonybéli magányában a feszület előtt
imádkozik.*

*Az imádkozó lélek nem tesz mást, minthogy fenntartás nélkül átadja magát
az Istennek, ahogy Gellért is tette. Odaajándékozta magát teljesen,
küzdelmes, áldozatos élet után vállalva még a vértanúságot is. Az oltárban
elhelyezett Szent Gellért ereklye erre emlékeztet minket. Így, ezen a
helyen, az ő közbenjárása is segít, életáldozata pedig figyelmeztet az
igazi, örök értékekre. **A Sziklatemplomban Szent Gellért lábszárcsontját
helyezték el a kápolnában.*

Forrás: Dr. Diós István: Szentek élete
NAGY KÁLMÁN: A pálosok budapesti sziklatemploma

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
> a vírusoktól. www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-4454420074262189138_m_-6555429872529573750_m_3262462655583481554_m_-7208818047083827129_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200924/e29b42b3/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról